Tetőcsere Székelyföldön a Nyugat-Európában megkeresett és hazautalt pénzből
Fotó: Veres Nándor
Hatalmas összeget, mintegy 3 milliárd eurót utaltak haza tavaly a külföldön dolgozó romániaiak – derül ki az Eurostat nemrég közzétett összeállításából. Eközben az országban munkát vállaló külföldiek mindössze 300 millió eurót juttattak ki Romániából, ami végső soron 2,7 milliárd eurós többletet jelentett az országnak.
2019. november 30., 16:302019. november 30., 16:30
2019. november 30., 16:482019. november 30., 16:48
Az Eurostat összeállítása szerint a külföldön dolgozók által hazajuttatott pénzmennyiség tekintetében Románia második helyen szerepel az Európai Unió tagállamai között. Mint az EU statisztikai hivatalának adataiból kiderül, 2018-ban mintegy 3 milliárd eurót, azaz több mint 14 milliárd lejt küldtek haza családjaiknak a diaszpórában élő romániaiak. Ennél többet csak a portugálok juttattak haza (3,6 milliárd eurót). A Romániában dolgozó vendégmunkások viszont a befolyt összegnél lényegesen kevesebbet, mindössze 300 millió eurót utaltak haza.
Az adatok szerint tehát egyetlen év leforgása alatt 2,7 milliárd eurós többletet könyvelhetett el Románia. Ezzel a befolyó és kimenő összegek közötti különbség tekintetében is második az ország Portugália után, ahol 3,1 milliárd eurós többletet jegyeztek. A lista ellentétes oldalán található országok ezzel szemben jelentős hiánnyal zárták az évet, mivel számos vendégmunkás dolgozik náluk, akik tetemes összegeket utaltak haza.
Az utolsó helyen álló Franciaország például 10,5 milliárd eurós hiányt könyvelhetett el, de Németországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is jóval alacsonyabb volt a befolyt összeg a kimenőhöz képest. Azt azonban, hogy gazdasági szempontból melyik tábor járt jobban, már nem olyan egyszerű megmondani – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász.
A szakember meglátása szerint
Másrészt az országba befolyt jelentős pénzmennyiség csak a fogyasztás szempontjából kedvező: a családoknak és a kereskedőknek jó, az ország azonban semmi hasznát nem érzi. „A legfőbb gond az, hogy ennek az összegnek a jelentős része a kereskedelembe megy. Ha ehelyett befektetnék ezt a rengeteg pénzt, sokkal többet profitálhatna belőle az ország. A lakosság pénzügyi és gazdasági műveltségével viszont hatalmas problémák vannak.
A saját otthonnal röghöz kötik magukat, és ezért egy jó munkahely miatt nem fognak az ország másik végébe költözni” – mutatott rá Szabó.
Magyarázatként hozzátette,
Meglátása szerint a befektetések pörgetik fel igazán egy ország gazdaságát, ezért nem tekinthető elkeserítőnek a rangsor végén szereplő országok helyzete. „Hiába, hogy a fejlett országokból eláramlik a pénz, a hozzáadott érték valójában ott marad helyben. Az épületek, amelyeket a vendégmunkások felépítettek, a gépek, szerszámok, amelyeket nekik gyártottak, s minden egyéb ott marad és elősegíti a további termelést. Románia esetében is az lenne a kedvezőbb, ha a hazautalt pénzt inkább helyben termelnék meg” – emelte ki a szakember. Zárásként arra is kitért, hogy a gazdasági hátrányok mellett szociológiai szempontból sem előnyös a hosszú távú külföldi munkavállalás, hiszen ezáltal több millió gyerek nő fel szülő nélkül, ami számos kockázatot rejt.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
1 hozzászólás