Belföld
Külföld

Hárommilliárd eurót utaltak haza tavaly a külföldön munkát vállaló romániaiak

Iszlai Katalin 2019. november 30., 16:30 utolsó módosítás: 2019. november 30., 16:48
HIRDETÉS

Hatalmas összeget, mintegy 3 milliárd eurót utaltak haza tavaly a külföldön dolgozó romániaiak – derül ki az Eurostat nemrég közzétett összeállításából. Eközben az országban munkát vállaló külföldiek mindössze 300 millió eurót juttattak ki Romániából, ami végső soron 2,7 milliárd eurós többletet jelentett az országnak.

Tetőcsere Székelyföldön a Nyugat-Európában megkeresett és hazautalt pénzből Fotó: Veres Nándor

Az Eurostat összeállítása szerint a külföldön dolgozók által hazajuttatott pénzmennyiség tekintetében Románia második helyen szerepel az Európai Unió tagállamai között. Mint az EU statisztikai hivatalának adataiból kiderül, 2018-ban mintegy 3 milliárd eurót, azaz több mint 14 milliárd lejt küldtek haza családjaiknak a diaszpórában élő romániaiak. Ennél többet csak a portugálok juttattak haza (3,6 milliárd eurót). A Romániában dolgozó vendégmunkások viszont a befolyt összegnél lényegesen kevesebbet, mindössze 300 millió eurót utaltak haza.

Előny vagy hátrány?

Az adatok szerint tehát egyetlen év leforgása alatt 2,7 milliárd eurós többletet könyvelhetett el Románia. Ezzel a befolyó és kimenő összegek közötti különbség tekintetében is második az ország Portugália után, ahol 3,1 milliárd eurós többletet jegyeztek. A lista ellentétes oldalán található országok ezzel szemben jelentős hiánnyal zárták az évet, mivel számos vendégmunkás dolgozik náluk, akik tetemes összegeket utaltak haza.

HIRDETÉS

Az utolsó helyen álló Franciaország például 10,5 milliárd eurós hiányt könyvelhetett el, de Németországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is jóval alacsonyabb volt a befolyt összeg a kimenőhöz képest. Azt azonban, hogy gazdasági szempontból melyik tábor járt jobban, már nem olyan egyszerű megmondani – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász.

Szegénységi bizonyítvány

A szakember meglátása szerint

a Románia által elért második hely valójában egy szegénységi bizonyítvány, mert egyebek közt arról árulkodik, milyen sokan hagyták el az országot.

Másrészt az országba befolyt jelentős pénzmennyiség csak a fogyasztás szempontjából kedvező: a családoknak és a kereskedőknek jó, az ország azonban semmi hasznát nem érzi. „A legfőbb gond az, hogy ennek az összegnek a jelentős része a kereskedelembe megy. Ha ehelyett befektetnék ezt a rengeteg pénzt, sokkal többet profitálhatna belőle az ország. A lakosság pénzügyi és gazdasági műveltségével viszont hatalmas problémák vannak.

Statisztikák bizonyítják, hogy az Európai Unióban Romániában élnek legtöbben saját lakásban, ami arról árulkodik, hogy az emberek főként erre költik a pénzüket.

A saját otthonnal röghöz kötik magukat, és ezért egy jó munkahely miatt nem fognak az ország másik végébe költözni” – mutatott rá Szabó.

Magyarázatként hozzátette,

miközben nálunk még mindig a saját lakás vagy autó számít önmegvalósításnak, Nyugaton a lakosság nem lakásba fekteti a pénzét, hanem vállalkozásokba.

Meglátása szerint a befektetések pörgetik fel igazán egy ország gazdaságát, ezért nem tekinthető elkeserítőnek a rangsor végén szereplő országok helyzete. „Hiába, hogy a fejlett országokból eláramlik a pénz, a hozzáadott érték valójában ott marad helyben. Az épületek, amelyeket a vendégmunkások felépítettek, a gépek, szerszámok, amelyeket nekik gyártottak, s minden egyéb ott marad és elősegíti a további termelést. Románia esetében is az lenne a kedvezőbb, ha a hazautalt pénzt inkább helyben termelnék meg” – emelte ki a szakember. Zárásként arra is kitért, hogy a gazdasági hátrányok mellett szociológiai szempontból sem előnyös a hosszú távú külföldi munkavállalás, hiszen ezáltal több millió gyerek nő fel szülő nélkül, ami számos kockázatot rejt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS