A tavalyi év végén a romániai nyugdíjasok száma meghaladta a 4,97 milliót
Fotó: Gábos Albin
Egyre inkább érezhetővé válik a népesség elöregedése Európa-szerte: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felmérése szerint 2018-ban a tagállamok lakosságának 19,7 százaléka 65 év fölötti volt, 2050-re pedig ez az arány 28,5 százalékra emelkedhet. Romániában még rosszabb a helyzet.
2020. január 25., 16:202020. január 25., 16:20
A termékenységi arány tartós csökkenése és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a lakosság elöregedése világszinten egyre inkább érezhetővé vált az elmúlt években. Nincs ez másként Európában sem – derül ki az Eurostat idősekről készült 2019-es átfogó felméréséből, amelyben 2018-ig terjedő adatokat dolgoztak fel. Mint ebből kiderült, a 28 tagállamban 2018-ban 101,1 millió 65 évnél idősebb személy élt, ami a teljes lakosság 19,7 százalékának felel meg. Az előrejelzések szerint a következő három évtizedben az elöregedés tovább fog fokozódni, és
Az idősek életkörülményeiről készült elemzésben tagállamokra bontva is bemutatták a következtetéseket. Romániában a 65 év fölötti lakosság aránya alacsonyabb, mint az EU-ban, pontosabban a teljes lakosság 18,2 százaléka volt idős (azaz 65 év fölötti) 2018-ban. Az elöregedés azonban egyre fokozottabbá válik az országban, hiszen
Elkeserítő adat ugyanakkor, hogy még mindig magas azoknak az időseknek a száma, akik nem tudták kellően kifűteni a lakásaikat: 2018-ban ez az egyedül lakók 17,2 százalékára, illetve a párban élők 11,1 százalékára volt igaz Romániában (az EU-s átlag előbbiek esetében 10%, utóbbiaknál pedig 6,6%).
A várható élettartam szempontjából is a sereghajtók között helyezkedik el Románia: míg az összesített átlag szerint 65 éves korában egy európai férfi átlagosan várhatóan 18,1, egy nő pedig 21,4 évet fog még élni, Romániában a férfiak mindössze 14,7, a nők pedig 18,3 évre számíthatnak.
Az előrejelzés szerint a következő három évtizedben az elöregedés tovább fog fokozódni • Infografika: Tóth Szilárd
A romániai 65 évnél idősebb lakosság 23,4 százaléka gondolja úgy, hogy jó vagy nagyon jó egészségügyi állapotnak örvend (az EU-s átlag 41,4%), a legtöbben, 54,7 százalékuk viszont csak kielégítőnek tartja egészségét (az EU-ban 40,1 százalék). A fennmaradó 21,9 százalék továbbá rossznak vagy nagyon rossznak tartja egészségügyi állapotát, az EU-ban ez az idősek 18,5 százalékára igaz.
Szintén aggasztó, hogy Románia a második abban a rangsorban, amelyben a különböző fogyatékossággal élő idősek számát vizsgálták az egyes tagállamokban. A 65 év fölöttiek esetében ez az arány 80,8 százalék az országban. A legtöbbjüknek, azaz az idősek 66,7 százalékának nehézséget okoz a járás, 51,9 százalékuk látásproblémákkal küzd (ezzel egyébként első az ország a tagállamok között), 46,7 százalékuknak pedig a hallásával vannak gondok.
Az idősek munkaerőpiaci jelenlétét is vizsgálta az Eurostat, és mint kiderült, ebben a tekintetben Románia jól teljesít, főként a nők esetében. Miközben az EU-ban az aktív lakosság egészéhez viszonyítja a 65 évnél idősebb nők mindössze 4,2 százaléka dolgozott 2018-ban, Romániában ez az arány 7,4 százalék, ezzel pedig negyedik az ország a tagállamok között. A férfiak esetében sem sokkal rosszabb a helyzet, hiszen az EU-s 8,6 százalékos átlaghoz képest Romániában 10,4 százalék ez az arány.
Fotó: Gecse Noémi
A jövedelmi szegénységnek kitett idősek aránya azonban még mindig magas az országban: a 65 évnél idősebbek 20 százalékának jelent nehézséget a megélhetés (például a közüzemi számlák befizetése). Az Eurostat felmérése végén az idősek társas kapcsolatait és a kikapcsolódási lehetőségeket is vizsgálta. Mint kiderült, a 65 évnél idősebb romániaiak 19,3 százaléka napi kapcsolatot tart családtagjaival, ez szinte azonos a 19,2 százalékos EU-s átlaggal. A másik véglet tekintetében azonban elkeserítőek az eredmények:
Fotó: Haáz Vince
A barátok terén még rosszabb a helyzet, a hazai idősek mindössze 4,9 százaléka tart napi kapcsolatot ismerőseivel. A digitális készségek terén ugyancsak rosszul állunk, Románia az utolsó helyen végzett e tekintetben, mivel az idősek mindössze 4 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel. Ettől eltekintve a közösségi médiát sokan használják, a 65 és 74 év közöttieknek például 64 százaléka, miközben az EU-s átlag csak 34 százalék. Online banki ügyintézésre (például számlák fizetése interneten) viszont a hazai idősek mindössze 3 százaléka használja az internetet, ami jóval elmarad az EU-s 54 százalékos aránytól.
Közel ötmillió nyugdíjas Romániában
A tavalyi év végén a romániai nyugdíjasok száma meghaladta a 4,97 milliót, közülük 397 808-an kizárólag a mezőgazdaságban dolgoztak – számolt be az Agerpres hírügynökség az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján. A közel ötmillió nyugdíjas közül 3,849 millióan öregségi nyugdíjban részesültek, 508 982-en pedig rokkantnyugdíjasok. Özvegyi nyugdíjat 504 513 személy kapott tavaly, szociális segélyben pedig 279 idős részesült. December végén egyébként az átlagnyugdíj értéke 1203 lej volt, ami 11,18 százalékkal magasabb a korábbi év utolsó hónapjához képest.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
1 hozzászólás