A törvényhozók a könnyebbik utat választották, viszont csak átmeneti megoldás a börtönök „tehermentesítése”

Keresik a megoldást a zsúfoltságra. A romániai börtönökből több ezer elítéltet kellene szabadon bocsátani •  Fotó: Barabás Ákos

Keresik a megoldást a zsúfoltságra. A romániai börtönökből több ezer elítéltet kellene szabadon bocsátani

Fotó: Barabás Ákos

Jelenleg Romániában több mint 24 ezer személy van megfosztva szabadságától, büntetését pedig valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben tölti. Hosszú évek óta perelnek az elítéltek a román állammal az Emberi Jogok Európai Bíróságán a tarthatatlan börtönkörülmények miatt, és rendszerint nyernek. A román állam – a problémát megoldandó – módosította a 2013-ból származó 254-es számú törvényt.

Fazakas László

2017. december 01., 20:412017. december 01., 20:41

2017. november 27., 13:172017. november 27., 13:17

Hogyan is működnek a börtönök? A büntetés-végrehajtási intézetek a következőképpen vannak felépítve:

a legsúlyosabb a szigorított fegyház, ezt követi a zárt rendszerű börtön, majd a félig nyitott és a nyitott rendszer. A rabokat a letöltetendő börtönbüntetés időtartama szerint osztják be a különböző börtönökbe.

Minden esetben közös cellában vannak elszállásolva, ahol általában tíz-húsz ember tölti együtt büntetését, gyakran háromemeletes ágyakban. A büntetés-végrehajtási rendszer fenntartja a fokozatosságot, ennek következtében a rabok a szigorított fegyházból átkerülnek a zárt rendszerű börtönbe, majd a félig nyitott és végül a nyitott rendszerbe, ahonnan majd szabadulnak. Természetesen aki börtönbüntetése súlyosságából adódóan nem szigorított fegyházra volt ítélve, annak is ugyanezt a lépcsőzetet kell bejárnia, attól a fokozattól kezdődően, ahonnan indult.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Emberközelibb kritériumok

A legnagyobb probléma a börtönökben lévő hely nagysága:

a több mint 24 ezer bebörtönzött számára fejenként minimum hat négyzetmétert kellene biztosítani, de a romániai börtönök sok esetben még négy négyzetmétert sem tudnak.

Amennyiben a minimális hat négyzetmétert vesszük, a börtönökben több ezerrel vannak többen, mint amennyi hely van.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Az idei 169-es törvény értelmében embertelennek minősülnek azok az esetek is, ha a rabok meg vannak fosztva a szabad levegőtől, nincs természetes fény a cellájukban, és azok nem szellőznek; a cellák hőmérséklete nem megfelelő, a mellékhelyiséget nem lehet elkülönülve használni, azok nem felelnek meg a minimális egészségügyi normáknak, valamint ha a falak penészesek, ázottak. Abban az esetben, ha a rabok a fent említett körülmények valamelyike között voltak tartva, a törvény értelmében minden letöltött harminc nap után hat napot vonnak le büntetésükből.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Mi a megoldás?

A szinte minden börtönben létező problémára két lehetséges megoldás van. Az első és legegyszerűbb a rabok szabadon bocsátása; a második, hogy további intézményeket építenek. Az állam gyors megoldásként az előbbit választotta. Ugyanakkor az országos büntetés-végrehajtási ügynökség adatai szerint a problémát a börtönkörülmények javításával is próbálják kezelni. Egy háromlépcsős terv van annak érdekében, hogy a meglévő börtönök befogadóképességét növeljék:

2017-ben 875 új férőhelyet hoznak létre és 200 férőhelyet modernizálnak. 2018 és 2020 között 7520 új helyet terveznek és 1451-et modernizálnak. Továbbá 2021–2023 között 2500 újabbal szeretnék növelni a helyek számát a börtönökben. 2016-ban az államkasszából 7,7 millió lejt költöttek a körülmények javítására, 2017-ben 3,2 millió lejt terveznek.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Több mint ezer elítélt szabadult

Több mint ezer elítélt szabadult a romániai büntetés-végrehajtási intézetekből a börtönbüntetéseket lerövidítő törvény hatályba lépése óta eltelt egy hónap alatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) eddig több mint ötszáz romániai panaszosnak ítélt meg kártérítést, a börtönökben uralkodó körülmények ugyanis sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkelyét.

A román börtönökben a jelenlegi létszámból nyolcezer elítéltet kellene szabadon bocsátani ahhoz, hogy az EJEB szabványainak megfelelően minden rabra legalább négy négyzetméternyi hely jusson.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Nemrég Sorin Dumitrașcu, a büntetés-végrehajtási intézetek országos vezérigazgatóságának volt vezetője is úgy vélekedett, hogy a most szabadult elítéltek nyolcvan százaléka egy éven belül visszaesik, újabb bűncselekményt követ el, így

a hazai börtönök zsúfoltságát a mostani törvény csak átmeneti jelleggel enyhíti.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében

XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében
2025. május 10., szombat

Elárulta a pápa, hogy miért választotta a XIV. Leó nevet

XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.

Elárulta a pápa, hogy miért választotta a XIV. Leó nevet
2025. május 10., szombat

Mikrobusz és autó ütközött, tíz gyerek került kórházba

Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.

Mikrobusz és autó ütközött, tíz gyerek került kórházba
2025. május 09., péntek

Ezért választotta az új pápa a Leó nevet

Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.

Ezért választotta az új pápa a Leó nevet
2025. május 09., péntek

Jövő vasárnap iktatják be hivatalába XIV. Leó pápát

Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.

Jövő vasárnap iktatják be hivatalába XIV. Leó pápát
2025. május 09., péntek

Megtartotta az első miséjét XIV. Leó pápa

A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.

Megtartotta az első miséjét XIV. Leó pápa
2025. május 09., péntek

Francia eredetű családból származik az első amerikai pápa – íme XIV. Leó életrajza

Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.

Francia eredetű családból származik az első amerikai pápa – íme XIV. Leó életrajza
2025. május 08., csütörtök

A békéről és a szegények mellett álló egyházról is szólt XIV. Leó pápa első beszéde

A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.

A békéről és a szegények mellett álló egyházról is szólt XIV. Leó pápa első beszéde
2025. május 08., csütörtök

Felszállt a fehér füst, megválasztották Ferenc pápa utódját

Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.

Felszállt a fehér füst, megválasztották Ferenc pápa utódját
2025. május 08., csütörtök

Másodszorra sem sikerült megválasztani a pápát

Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

Másodszorra sem sikerült megválasztani a pápát