A felmérés szerint Szingapúr rendelkezik a leggyorsabb internethálózattal a világon (60,39 Mbps-os letöltési sebesség), ott átlagosan mindössze 11 perc és 18 másodpercbe telik egy 5 gigabájtos HD (High Definition, magyarul Magas Minőség) felbontású film letöltése. A második helyen Svédország áll (46 Mbps, 14:50 perc), és Dánia a harmadik (43,99 Mbps, 15:31 perc). Románia a jelentős előrelépés után felzárkózott az ötödik helyre 38,60 Mbps-sel, nálunk az említett jó minőségű film letöltéséhez 17 perc és 41 másodpercre van szükség.

a harmadik leglassúbb internethálózattal a közép-ázsiai Türkmenisztán rendelkezik (0,56 Mbps, 20:22:25 óra), ezt követi a délkelet-ázsiai Kelet-Timor (0,49 Mbps, 23:13:15 óra), a rangsor végén pedig a délnyugat-ázsiai Jemen áll 0,31 Mbps-sel, ott a film letöltéséhez átlagosan 36 órára, 52 percre és 20 másodpercre van szükség. A globális átlagsebesség egyébként 9,1 Mbps, ezt pedig csupán 67 ország haladja meg a 200-ból. A rangsor elejét Európa uralja, a legjobban szereplő 50 ország közül 36 található a kontinensen.

Arról, hogy miért ilyen gyors a romániai internet, számos külföldi oldalon is cikkeztek már, pontos válasz azonban nem létezik. Egyesek szerint az játszhat közre, hogy az ország viszonylag későn kapcsolódott be a digitális korba, és egyből a legjobb technológiákat kezdte el használni, mások szerint az ok a piaci szabályozás kezdeti hiányossága. Az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület is foglalkozott már a témával egy tanulmányban. E szerint

Ezért aztán a szükségletek kielégítése érdekében a hozzáértő vállalkozók elkezdték elindítani az úgynevezett szomszédos hálózatokat: ezek olyan kicsi, lokalizált rendszerek, amelyek csak néhány lakás ügyfélkörét szolgálják ki. Eleinte ezek csak helyi hálózatok voltak, így a szomszédok megoszthatták egymással a zenét, amit letöltöttek, vagy együtt játszhattak.

Aztán, mivel egyre többen csatlakoztak, a helyi hálózatüzemeltetők egyre több pénzt kerestek, és úgy döntöttek: a helyi hálózatokat kényelmesen arra használják, hogy olcsó, nagy sebességű internetet adjanak el egy adott területen, ehhez pedig felső kábeleket telepítettek. Ezek a szolgáltatók a mai napig nem kényszerültek rá arra, hogy föld alatti hálózatokat alakítsanak ki, ezért számos városi területen elérhető a viszonylag olcsó szeléssavú infrastruktúra. A jelentés szerint a romániai gyors internet nagyrészt a szomszédos hálózatok ezen egyedülálló jelenségének tulajdonítható.