Jobban fel kellene készíteni az iskolásokat. A Pénzidomárhoz hasonló versenyekre is szükség lenne
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Noha meglehetősen fontos lenne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolásoknak, a romániai közoktatási rendszerben ez nem kap túl hangsúlyos szerepet. A legutóbbi PISA-jelentés szerint a közép-európai régió tanulói vajmi keveset tudnak a pénzügyekről.
2018. január 24., 22:502018. január 24., 22:50
2018. január 24., 23:212018. január 24., 23:21
A tavaly nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös PISA-felmérés (a PISA egy angol betűszó, amely a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját jelöli) eredményei szerint Románia az európai sereghajtó országok közé tartozik. Kiderül, hogy Szingapúr áll az élen, őt Japán követi, míg európai elsőként Észtország jelent meg a dobogón. Magyarország a középmezőnyben végzett, míg
A több mint két éve végzett PISA-felmérés a tanulói teljesítménymérés mellett még számos jelenséget vizsgál, ilyen például, hogy a középiskolás diákok mennyire értenek a pénzügyekhez. A jelentés szerint az úgynevezett pénzügyi műveltség manapság már elengedhetetlen, mivel a most felnövő nemzedéknek több pénzügyi kockázattal kell szembenéznie felnőttkorában, mint az előttük lévőknek. Azaz, aki felnőttként nem tud bánni a pénzével, komoly problémák elé néz, a pénzügyekben járatlan személyek pedig védtelenekké vállnak egy sor gazdasági tényezővel szemben.
A pénzügyekkel foglalkozó PISA-felmérés csak néhány országot vizsgált globális szinten, Romániát nem, viszont a térségből Lengyelországot és Szlovákiát igen. Kiderül, hogy míg a kínaiak, a belgák és a kanadaiak jól teljesítettek a teszten,
Az eredmények szerint azokban az országokban, ahol a tantervek szerves részét képezik a pénzügyi ismeretek, a tanulóknak megfelelő tudása van e téren. Viszont ahol ez nem bevett gyakorlat a közoktatásban, igencsak homályos a diákok tudása. Utóbbi csoportba tartozik Lengyelország és Szlovákia is, így valószínűsíthető, hogy a romániai tanulók eredményei sem térnének el jelentősen tőlük.
A teljes jelentés megtekinthető ITT.
– mondta érdeklődésünkre Dimén-Varga László társadalomtudomány szakos pedagógus, aki közgazdaságot tanít középiskolásoknak. Kifejtette, a közgazdaságtan tantárgyat szakosodástól függetlenül minden középiskolai tizedik osztályban oktatják, azonban „ez a tantárgy csak elvétve tartalmaz pénzügyi ismereteket, inkább az általános közgazdaság alapjaira koncentrál”.
Továbbá, noha van kimondottan a pénzügyekkel foglalkozó tantárgy középiskolásoknak, ez csak opcionálisan válaszható, amelyet az amúgy is magas óraszámok miatt – amely a kisebbségi oktatásban tovább fokozódik az anyanyelvi tanórákkal – szinten lehetetlen bevezetni. De ha még lenne is rá kezdeményezés,
illetve az opcionális órákat az iskolák igyekszenek úgy elosztani, hogy minden oktatónak kijöjjön az előírt óraszáma.
Az oktatási tárca valószínűleg felismerte a problémát, hiszen az idei tanévtől bevezetett, 5–8. osztályos kerettanterv szerint a nyolcadikosoknak lesz egy úgynevezett gazdasági nevelés tantárgyuk, amely főképp a pénzügyi ismereteket vesézi majd ki. Ezt persze lépcsőzetesen vezetik be, így legkorábban a jelenleg ötödik osztályt végző iskolások tanulhatják – emelte ki Dimén-Varga László. Mint azt kifejtette, az utóbbi időben egyre több szervezet észlelte, hogy az iskolások vajmi keveset tanulnak a pénzügyekről, ennek következtében pedig egyre több gazdasági jellegű csapatversenyt szerveznek, mint iskolán kívüli tevékenység. Példaként megemlítette a Pénzidomár, a PénzSztár, illetve a Pénzmágnes vetélkedőket középiskolásoknak.
A pedagógus szerint sokkal hangsúlyosabban kellene foglalkozni az iskolások pénzügyi ismereteinek fejlesztésével, hiszen ezáltal a későbbi életükben sokkal kedvezőbb döntéseket hozhatnak meg, legyen szó banki kölcsönről vagy megtakarításokról. Mindemellett pedig megemlítette azokat a hazai szakembereket, akik inkább külföldön vállalnak munkát, holott megfelelő ismeretek birtokában itthon, magánvállalkozást is üzemeltethetnének.
A fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét pénteken, ezzel fenntartotta a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken Vladimir Lipaev bukaresti orosz nagykövetet Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadásai miatt.
Fontos lépések történtek az elmúlt időszakban Romániának az amerikai vízummentességi programba (Visa Waiver) való felvétele érdekében, de nincs semmiféle garancia arra, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik.
Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal végrehajtott kombinált légicsapást mért Ukrajnára, az eddigi adatok szerint 12 ember sérült meg a Kárpátalja második legnagyobb városát, Munkácsot ért rakétacsapásban.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin találkozóra – közölte Orbán Viktor a Facebook-oldalán kedden.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén, Washingtonban.
Mi, magyarok az ország minden tájáról, különböző hátterekkel és tapasztalattal, de egyező céllal és hivatástudattal elértük azt, hogy 45 év után újra megmutassuk a tehetségünket a világnak – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós Magyarországon.
Ukrajna megbízható és tartós békére törekszik, és kész „új biztonsági architektúra létrehozására” – hangsúlyozta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója előtt az X-en.
1 hozzászólás