Jobban fel kellene készíteni az iskolásokat. A Pénzidomárhoz hasonló versenyekre is szükség lenne
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Noha meglehetősen fontos lenne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolásoknak, a romániai közoktatási rendszerben ez nem kap túl hangsúlyos szerepet. A legutóbbi PISA-jelentés szerint a közép-európai régió tanulói vajmi keveset tudnak a pénzügyekről.
2018. január 24., 22:502018. január 24., 22:50
2018. január 24., 23:212018. január 24., 23:21
A tavaly nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös PISA-felmérés (a PISA egy angol betűszó, amely a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját jelöli) eredményei szerint Románia az európai sereghajtó országok közé tartozik. Kiderül, hogy Szingapúr áll az élen, őt Japán követi, míg európai elsőként Észtország jelent meg a dobogón. Magyarország a középmezőnyben végzett, míg
A több mint két éve végzett PISA-felmérés a tanulói teljesítménymérés mellett még számos jelenséget vizsgál, ilyen például, hogy a középiskolás diákok mennyire értenek a pénzügyekhez. A jelentés szerint az úgynevezett pénzügyi műveltség manapság már elengedhetetlen, mivel a most felnövő nemzedéknek több pénzügyi kockázattal kell szembenéznie felnőttkorában, mint az előttük lévőknek. Azaz, aki felnőttként nem tud bánni a pénzével, komoly problémák elé néz, a pénzügyekben járatlan személyek pedig védtelenekké vállnak egy sor gazdasági tényezővel szemben.
A pénzügyekkel foglalkozó PISA-felmérés csak néhány országot vizsgált globális szinten, Romániát nem, viszont a térségből Lengyelországot és Szlovákiát igen. Kiderül, hogy míg a kínaiak, a belgák és a kanadaiak jól teljesítettek a teszten,
Az eredmények szerint azokban az országokban, ahol a tantervek szerves részét képezik a pénzügyi ismeretek, a tanulóknak megfelelő tudása van e téren. Viszont ahol ez nem bevett gyakorlat a közoktatásban, igencsak homályos a diákok tudása. Utóbbi csoportba tartozik Lengyelország és Szlovákia is, így valószínűsíthető, hogy a romániai tanulók eredményei sem térnének el jelentősen tőlük.
A teljes jelentés megtekinthető ITT.
– mondta érdeklődésünkre Dimén-Varga László társadalomtudomány szakos pedagógus, aki közgazdaságot tanít középiskolásoknak. Kifejtette, a közgazdaságtan tantárgyat szakosodástól függetlenül minden középiskolai tizedik osztályban oktatják, azonban „ez a tantárgy csak elvétve tartalmaz pénzügyi ismereteket, inkább az általános közgazdaság alapjaira koncentrál”.
Továbbá, noha van kimondottan a pénzügyekkel foglalkozó tantárgy középiskolásoknak, ez csak opcionálisan válaszható, amelyet az amúgy is magas óraszámok miatt – amely a kisebbségi oktatásban tovább fokozódik az anyanyelvi tanórákkal – szinten lehetetlen bevezetni. De ha még lenne is rá kezdeményezés,
illetve az opcionális órákat az iskolák igyekszenek úgy elosztani, hogy minden oktatónak kijöjjön az előírt óraszáma.
Az oktatási tárca valószínűleg felismerte a problémát, hiszen az idei tanévtől bevezetett, 5–8. osztályos kerettanterv szerint a nyolcadikosoknak lesz egy úgynevezett gazdasági nevelés tantárgyuk, amely főképp a pénzügyi ismereteket vesézi majd ki. Ezt persze lépcsőzetesen vezetik be, így legkorábban a jelenleg ötödik osztályt végző iskolások tanulhatják – emelte ki Dimén-Varga László. Mint azt kifejtette, az utóbbi időben egyre több szervezet észlelte, hogy az iskolások vajmi keveset tanulnak a pénzügyekről, ennek következtében pedig egyre több gazdasági jellegű csapatversenyt szerveznek, mint iskolán kívüli tevékenység. Példaként megemlítette a Pénzidomár, a PénzSztár, illetve a Pénzmágnes vetélkedőket középiskolásoknak.
A pedagógus szerint sokkal hangsúlyosabban kellene foglalkozni az iskolások pénzügyi ismereteinek fejlesztésével, hiszen ezáltal a későbbi életükben sokkal kedvezőbb döntéseket hozhatnak meg, legyen szó banki kölcsönről vagy megtakarításokról. Mindemellett pedig megemlítette azokat a hazai szakembereket, akik inkább külföldön vállalnak munkát, holott megfelelő ismeretek birtokában itthon, magánvállalkozást is üzemeltethetnének.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjainak sorába választották a csíkkarcfalvi születésű hálózatkutatót, Barabási Albert Lászlót, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát.
Megkezdték a jegyértékesítést hétfő estétől a Fly Lili légitársaság Brassóból induló repülőjárataira, június végétől Németországba, Spanyolországba, Olaszországba, Görögországba és Törökországba is lehet majd utazni heti három alkalommal.
Fokozott légköri instabilitásra vonatkozó elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki kedden az ország 24 megyéjére és a fővárosra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozik Klaus Iohannis román elnökkel. A két elnök megünnepli Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját – jelentette be hétfőn Karine Jean-Pierre sajtótitkár a Fehér Ház honlapja szerint.
A következő napokban a régiók többségében lehűl az idő, a következő hét közepétől kezdődően azonban a nappali hőmérsékleti csúcsértékek elérhetik a 28 Celsius-fokot, csapadékra pedig országszerte lehet számítani.
Spanyolországban a legmagasabb a várható élettartam az Európai Unióban, 84 év, míg Romániában a harmadik legalacsonyabb, 76,6 év. Az uniós átlag 81,5 év – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Meghalt egy 44 éves férfi Hunyad megyében, miután vadászat közben egyik társa véletlenül mellkason lőtte.
Két fiatal vesztette életét egy autóbalesetben csütörtökön a 65A jelzésű országúton, az Argeş megyei Căldăraru településen.
Elakadt a hóban három lengyel turista a Bucsecs-hegységben levő Szarvas-völgyben.
Tavaly 4862 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 112-vel kevesebben, mint egy évvel korábban; az áldozatok közül 90-en életüket vesztették.
1 hozzászólás