A határon túli magyaroknak ígért magyar útlevél zavarja Európát

Az EU-ban már eddig is nagy figyelemmel követték az Európai Bizottság és Magyarország vitáját az új médiatörvény kapcsán. De míg ez utóbbit korlátozó jellege miatt kritizálják a szólásszabadság tiszteletben tartásáért küzdők, addig az állampolgársági törvénynek éppen a nagyvonalúsága ébreszt gyanakvást – írta péntek délután megjelent számában a Le Monde.

A francia liberális újság bécsi keltezésű tudósítása arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar útlevéllel rendelkezők szabadon mozoghatnak majd a schengeni övezetben vagy vállalhatnak munkát az Európai Unióban, akkor is, ha egyébként azon országok – Románia, Szerbia vagy Ukrajna – állampolgárai, amelyeknek nem járnak ezek a privilégiumok. Ezenkívül az Egyesült Államokba való beutazásuk is könnyebb lesz. Közép-Európa és a balkáni országok területén ugyanis 2,5 millió magyar él, Magyarország határain kívül – szemelget a francia lapból az MTI.

Azt is hangsúlyozza a Le Monde, hogy Szerbiában, amely uniós tagjelölt, és ahol mintegy 280 ezer magyar él a Vajdaságban, eddig legalább ötezren nyújtották be a honosítási kérelmüket. Az uniós tag Romániában, amely nem tagja a schengeni övezetnek, a majdnem másfél milliós magyar kisebbségből ezrek töltötték már ki az űrlapokat. Az 530 ezer magyart számláló Szlovákiában, amely a schengeni övezet mellett az eurózóna tagja is, nagyon kevesen jelentkeznek a magyar állampolgárságért, miután a szlovák nacionalisták a kettős kötődést a Szlovákia iránti lojalitás szempontjából problémának tekintik. A mintegy 160 ezer fős ukrajnai magyar kisebbség reakcióját még nem tudni. Az országban nem engedélyezett a kettős állampolgárság.

A Le Monde meglátása szerint a magyar konzervatív többség által 2010 májusában elfogadott állampolgársági törvény erősen szimbolikus jellegű intézkedés, amelynek elsődleges célja az 1920-as trianoni szerződéssel szétdarabolt magyar nemzet egyesesítése. „A nacionalista áramlatok régi követelésének a teljesítésével Orbán Viktor kormánya a szélsőjobboldal vitorlájából akarta kifogni a szelet, amelynek legfőbb ereje, a Jobbik 16,8 százalékot ért el a 2010. áprilisi parlamenti választásokon” – tette hozzá a szerző.

Megemlíti, hogy a törvény elfogadását követően Martonyi János külügyminiszter úgy érvelt: orvosolni kell azt az igazságtalanságot, hogy a világ különböző tájain élő magyar diaszpóra kérhetett magyar útlevelet, a szomszédos országokban élő kisebbségek viszont nem. A magyar kormány azt is hangsúlyozza a lap szerint, hogy a honosítási kérelem nem jelenti automatikusan a magyar útlevél kiadását. Az adminisztrációs szűrők ellenére azonban az eljárás számos román állampolgár számára lehetővé tenné, hogy megkerülje Párizs és Berlin vétóját, amellyel meg akarják akadályozni Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez – mutat rá a Le Monde.

Románia azért is fogadta közönnyel az új magyar állampolgársági politikát, mert maga is hasonló irányvonalat követ Moldovában, ahol a lakosság 65 százaléka románul beszél. De a balkáni határok nem kielégítő ellenőrzése, amit kihasználnak a kábítószer- és a fegyverkereskedők, valamint az embercsempészek, nyugtalanítja Nyugat-Európát – hívta fel a figyelmet a lap.

A Le Monde szerint egy másik „kényes kérdés” az, hogy Budapest szavazati jogot készül adni minden honosított magyarnak. A lap szerint tavaly tavasszal a konzervatívok még elutasították ennek gondolatát, amit akkor a szélsőjobboldal képviselt. „Mára azonban, úgy tűnik, felülkerekedett a kísértés, hogy létrehozzanak egy határon túli választói bázist. Hiszen, ahogy azt Orbán Viktor is megmondta, Szerbia ugyanígy tesz a volt Jugoszlávia területén szétszóródott szerb kisebbségekkel” – tette hozzá a tudósító.

„Németországhoz hasonlóan Franciaországban sem kívánják kommentálni az állampolgársági törvényt. Az Európai Bizottság nem kompetens a kérdésben. De Joseph Daul, az Európai Néppárt francia állampolgárságú európai parlamenti frakcióvezetője január 12-én azt mondta a sajtónak, hogy a Fideszt is soraiban tudó frakció egyes tagjai számára elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Daul szerint az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével” – zárta írását a Le Monde.