Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügye

Háromszáz tonna arany és ezerhatszáz tonna ezüst kibányászását és értékesítését tűzte ki célul a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakon, amennyiben engedélyt kapnak a bányanyitásra, ám a környezetvédők egyre hevesebb tiltakozásai, valamint az RMGC és a román kormány közötti titkos szerződésekből adódó átláthatatlanság miatt még nem került sor a ciántechnológiás kitermelés elindítására.

„Nemcsak Romániát, hanem egész Európát érintő ügyről van szó, mivel a ciánnal szennyezett folyók nem ismerik a határokat. A katasztrófát egyetlen módon, a teljes projekt beszüntetésével lehet elkerülni” – foglalt állást Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.

A vegyi mérgezés mellett azonban a szemmel látható környezeti változások is hatalmas gondot jelentenek. „Képzeljük el, hogy a Csík környéki hegyeket eldózerolják, a csíksomlyói kegytemplomot pedig „elköltöztetik”, mindezt azzal indokolva, hogy cserében lesznek munkahelyek” – mondta Eckstein-Kovács Péter jogász, az RMDSZ politikusa. „Nem írhat mindent felül az, hogy munkahelyekre van szükség, hiszen ilyen alapon – abszurd példával élve – lehetne akár egymillió embernek is foglalkozást biztosítani azzal, hogy kiírtjuk az ország összes erdejét. Verespatakon a bányászat miatt felbecsülhetetlen értékek vesznének oda” – tette hozzá Remus Cernea államtanácsos, utalva a kétezer-háromszáz hektárosra tervezett bányászterületen található számtalan műemlék épületre.

„A fejlett európai államokban bevett szokás szerint szakértők kellene döntést hozzanak, amit a politikum vagy jóváhagy, vagy elutasít. Csakhogy jelenleg fordítva történnek a dolgok, az igazgatásért felelős szervek ráerőszakolják akaratukat a szakemberekre” – emelte ki Kovács Zoltán Csongor moderátor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. „Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyének lehetünk szemtanúi, mert nagy homály fedi, hogy ki mennyi részt kapna a nyereségből. Az állam nem törődik az emberekkel, a helyszínnel vagy a műemlékekkel, csak pénzt akar látni az üzletből, hogy be tudja foltozni a hiányos költségvetést” – egészítette ki Szilágyi. Remus Cernea viszont kevés esélyt lát arra, hogy bányanyitási döntés fog születni, ugyanis „Ponta volt az első politikus, aki Salvaţi Roşia Montana kitűzővel jelent meg a nyilvánosság előtt, ráadásul a szerződések titkosításának feloldását is elrendelte”.

Băsescu és Antonescu – egyik kutya, másik eb

Kovács Zoltán Csongor moderátor azon kérdésére, hogy Verespataknak mi lenne a jobb, Băsescu leváltása vagy hatalmon maradása, hasonlóan reagált Eckstein és Szilágyi. Előbbi biztos abban, hogy Băsescu gazdasági megfontolásból zöld utat adna a projektnek, de igazából nem tud megbízni Antonescuban sem, hiszen „annak ellenére, hogy jelenleg nem ért egyet a beruházással, hatalomra kerülése után bármelyik pillanatban változhat a véleménye”. Az EMNP alelnöke úgy látja, hogy „statisztának hívnak egy nem demokratikus bohózathoz”, helyes döntés pedig nincs, mivel „egyik kutya, másik eb”. Remus Cernea olyan demokráciát szeretne, ahol nem akar senki önkényuralmat, viszont ha „a menesztett államelnök visszatér, az megkérdőjelezhetetlenül egyet fog jelenteni a bányászat elindításával”.