Túl sok stressz éri a gyerekeket

Több felmérést végigkutatva, a 10–12 éves gyermekek 60 százaléka mutat pszichoszomatikus tüneteket (levertség, befordulás, gyakori testi betegség, idegesség), amelyeket a túlzott stressz okoz. Ebben szerepe van az iskolai terhelésnek, az ideges pedagógusoknak, a 10–12 óra munka után hazatérő feszült szülőknek és az őket körülvevő, gyors impulzusokra épülő világnak. A köznevelési rendszerben már óvodás korban érkezik az első stresszhatás, majd az iskolába kerülve már az is rendkívül megterhelő, hogy hat órát töltsenek mozdulatlanul egy padban.

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek két irányvonalat képviselnek: az egyik csoport nyugat-európai mintára a kicsik iskolai terhelésének csökkentésében látja a megoldást. Azt szorgalmazzák, hogy később kezdődjön az iskola, hogy a fiatalok többet tudjanak pihenni; barátságosabbá és ítéletmentessé tennék a számonkérést és az értékelést, valamint úgy módosítanák a tananyagot, hogy a lexikális információk magolása helyett inkább kreativitásra és önálló gondolkodásra ösztönözzék a diákokat.

A másik csoportba tartozó szakértők viszont az állítják, hogy a mai felgyorsult világra kell felkészíteni a gyerekeket, ami egyre több tudást és nagyobb gyorsaságot igényel tőlük. A ma embere egy, a mobiltelefon és számítógép generálta állandó készenléti állapotnak kell megfelelnie. Amiben azonban mindkét csoport egyetért az az, hogy meg kell tanítani az iskolásoknak a stresszkezelést. A kérdés csupán az, hogy ez kinek a feladata lenne, és mikor van erre idő?

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő nemrégiben elmondta, hogy a gyerekek nincsenek felkészítve az intenzív stresszhelyzetekre (vizsgák), sem arra hogyan kezeljék a fokozódó nyomást. A gyerekek a tanáruktól, szüleiktől is azt hallgatják, muszáj jól teljesíteniük, mert ezen múlik a jövőjük. „Ha nem kerül be jó középiskolába, egyetemre se tud majd menni” – hallhatjuk a legtöbb aggódó szülőtől. Ráadásul a felvételin túlzottak az elvárások, ezért a legtöbb diák rosszabbul teljesít, mint ahogy egy nyugodt helyzetben képes lenne. Második és harmadik osztályban kezdődnek a problémák, majd hetedik–nyolcadik osztályban, a felvételikkel és kamaszkori nehézségekkel csúcsosodik.

Egészen kicsi gyerekek életét is befolyásolja a stressz

Sajnos már az egészen kicsi gyerekek életét is befolyásolja a stressz. Sokszor nem is gondolunk rá, pedig a szülőktől való elválás egy bölcsődei vagy óvodai beszoktatás során nagyon megviseli a kicsi lelkivilágát. Azokban a családokban, ahol hiányzik a napi rutin – egy keret, amihez a gyerek igazodni tud –, bizonytalanságot okoz a gyerekben, amit stresszként él meg. Ezért fontos, hogy a szülő kialakítson egy napirendet, melyben megvan a felkelés, étkezés, tisztálkodás, tanulás, játék és lefekvés ideje. Sok gyerek keveset alszik. Óvodásnak körülbelül 10 órát, kisiskolásnak 9-9,5 órát kellene nyugodtan aludnia. A tévézés és a számítógépezés nagyon megzavarja a nyugodt alvást, főleg az ott látott katasztrófák és erőszak miatt.

A különórákkal, edzésekkel, szakkörökkel sok gyerek túl van terhelve, nincs lehetőség kreatív játékra és pihenésre. Az előbb felsoroltak mellett a családok életében bekövetkező komoly események: költözés, betegség, halál, válás, testvér születése, szintén komoly feszültséget generál a gyerekben is. De egyszerűen a beszélgetés hiánya a családokban szintén stresszt okoz.

Milyen jelek utalnak a stresszre gyermekkorban?

Általában a pszichés reakciók megjelenése válasz bizonyos incidensre vagy eseményre, ami a környezetünkben történik. Így van ez a stresszel is, melynek előidézője lehet olyan esemény vagy helyzet, aminek érzelmi szinten, lelkileg van elég erős hatása a gyermekre. Ahhoz, hogy megértsük a stresszre utaló jeleket gyermekünknél, nagyon fontos, hogy felismerjük az előidéző okokat.

Íme, néhány dolog, ami kiválthatja a stressz állapotát gyermekeknél:

– haláleset a családban

– unalmas életvitel a családban, fizikai tevékenység nélkül

– válnak a szülők

– heves viták a szülők között, fizikai bántalmazások

– a vele egykorú gyermekek bántalmazták lelkileg vagy fizikailag

– fáradtság, amit okozhat a nem megfelelő étrend

– félelem a kudarctól, ha túl sokféle a napi tevékenység és elvárás

– gyakori költözködés

– a testvérek közötti versengés

– szexuális zaklatás miatti trauma

A stressz tünetei:

– a gyermeknek reszket a keze és szédül

– megváltozik az étvágya

– elkezd dadogni

– rémálmai vannak, éjjel fél a sötétben

– hányingerre, fejfájásra, gyomorfájásra panaszkodik

– nem tud lazítani, állandóan izgatott

– változó a hangulata, és viselkedése zárkózott lesz

– nem tudja érzéseit kifejezni

– hajlamos az agresszivitásra, felesel

– a körmét rágja, a hüvelykujját szopja, vagy a kezét ökölbe szorítja, a haját morzsolgatja

– csökken az önbizalma, kifejezőkészsége

– hosszasan elgondolkodik, negatív gondolatai és érzései vannak

– újabb félelmeket és gondokat talál ki

– nem figyel az iskolában, ellóg az órákról

– nem tud koncentrálni

– nem készül az órákra, nem végzi el a házi feladatot

– kipróbálja az alkoholt és a drogot

– verekszik társaival

– állandóan gondterhelt

– pánikrohamai vannak

– lustának tűnik, és nem érdeklik a napi feladatok

– ok nélkül sírva fakad

– könnyebben éri baleset

Ezek a jelek segíthetnek felfedezni és beazonosítani a stresszes lelkiállapotot, ami azért nagyon fontos, mert a különféle viselkedési és fizikai zavarok egész káoszt okozhatnak a gyermeked és családod életében, ami súlyosan befolyásolhatja a kicsi fizikai és szellemi fejlődését. Végül pedig nagyon fontos megtalálni a stresszt előidéző okokat, és lehetőleg megszüntetni azokat, megfelelően biztonságos és kedvező feltételeket teremtve a gyermek harmonikus fejlődéséhez, hiszen mindig van megoldás.

Tamás Réka