
A romániai pedagógustársadalom hiába várta, nem kapott az oktatási tárcától segítséget nyújtó, pontos, technikai dokumentumot – kifogásolta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár.
2020. április 25., 10:492020. április 25., 10:49
„Egy dologban minden pedagógusnak egyezik a véleménye: a rendelet nem azt a fajta segítséget nyújtja a tanároknak és az iskoláknak, amelyre már március 16-tól vártak” – hangsúlyozta az RMPSZ alelnöke, hozzáfűzve, hogy olyan rendelkezésre számítottak, amely pontról pontra tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek az intézményes oktatás befagyasztása óta nemcsak a romániai magyar pedagógusok körében tevődtek fel, hanem a teljes romániai közoktatásban dolgozók és a szülők körében is megfogalmazódtak.
Elvárták volna azt is, hogy a tanügyminisztérium pontosan meghatározza, mit ért online oktatás alatt, mert számos változatos formában értelmezhető a fogalom, és ez visszatükröződik abból is, hogy ahány tanintézmény vagy tanár létezik, mind másfajta eszközökkel kezdte a digitális oktatást: Microsoft-, Google-programok, Messenger, Facebook, virtuális osztálytermek tucatja került terítékre a szükséghelyzetben.
Ferencz-Salamon Alpár úgy vélekedett, a minisztériumi rendelet nem írta fölül a közoktatásban uralkodó káoszt. Ellenkezőleg, „továbbra sem öntött tiszta vizet a pohárba”, hiszen még napokkal ezelőtt azt kérték, ne haladjanak az új tananyaggal, ne osztályozzák a diákokat, és csak az ismétlésre fókuszáljanak, a rendeletben viszont már arra is kitérnek, hogy visszacsatolást kérjenek a diákoktól és a szülőktől, valamint online osztályozzák a tanulók teljesítményét.
Elmondta, a szükségállapot bevezetése óta az egyedüli útmutatás, amit az online oktatással kapcsolatosan kaptak az, hogy át kell térniük rá. Minden tanintézmény maga igyekezett megkeresni a digitális oktatás legkézenfekvőbb formáját, mert a döntéshozatali szervek eddig még nem foglalkoztak a digitális eszköz- és módszertár kidolgozásával, ahogyan azzal sem, hogy a pedagógusokat digitális továbbképzésben részesítsék.
Mi több, a törvényben sem létezett ez a 21. századi oktatási forma, annak ellenére, hogy a századból már két évtizedet magunk mögött tudhatunk – ismertette az RMPSZ alelnöke, aki értetlenül fogadta, hogy ilyen körülmények között még mindig az az első, hogy a szükségállapot bevezetésével az online oktatásra való átállást tekintik egyedüli eszköznek.
Az online oktatást a mindennapokba beépítve, lehetőségként kellene használniuk a pedagógusoknak és a diákoknak – érvelt Ferencz-Salamon Alpár, hozzátéve, hogy ehhez fontos szemléletváltásnak kellene bekövetkeznie a döntéshozatal és oktatásfinanszírozás terén, mert a járványhelyzetben, Romániában csupán szükségletként, s mi több, kényszerként tekintenek a digitális tanításra.
„Nem elég kijelenteni egy minisztériumi instrukcióban, hogy a helyhatóságok oldják meg” – magyarázta az alelnök, kiemelve, hogy Romániában olyan helyhatóságok is vannak, akik nem tudtak megfelelő mellékhelyiségeket biztosítani a tanintézmények számára, tehát nem várható tőlük az sem, hogy néhány nap alatt 20-30 laptopot szerezzenek be, és még internet-hozzáférést is biztosítsanak. Az sem jó megoldás, hogy a felelősséget a minisztérium egyszerűen a szülőkre hárította, hiszen Romániában a törvény szerint ingyenes az oktatás – érvelt az alelnök.
Hosszútávú elképzelések és beruházás nélkül nem működhet az online oktatás Romániában, és rövidtávon sem ad olyan fogódzókat, amelyekre – látva más országok eljárásait – sokan számítottak. Az európai országok zöme ugyanis az esélyegyenlőség megteremtésére is gondolt, a hazai online oktatás elképzelése pedig továbbra sem válaszol azoknak az igényeire, akikhez egyáltalán nem jut el – ismertette a pedagógusszövetség alelnöke, hangsúlyozva, hogy az országban máig nem tudják, hogyan tanulhatnának azok a gyerekek, akiknek nincs lehetőségük okoseszközök beszerzésére, és térerő, internet-hozzáférés hiányával küzdenek.
Fejlettebb országokban az ilyen helyzeteket úgy oldották meg, hogy nagyon gyorsan reagálva a problémára, papíralapú, módszertani, didaktikai kisfüzeteket juttattak el a szülőkhöz és a diákokhoz, és a segédlet mellé még egy zöldvonalas telefonszámot is biztosítottak, amelyen bármikor érdeklődhetnek a szülők, és a kérdéseikre egy pedagógusközösség válaszol.
A pedagógusok úgy gondolják, az egyszerű és kreatív ötletekből a tanügyminisztérium is inspirálódhatott volna, mert jelenleg a lehetőségek eszköztára aránytalanul oszlik el az országban: míg a nagyvárosokban és a fejlettebb régiókban akár 90 százalékos a diákok részvétele az online oktatásban, addig bizonyos térségeken a 0 százalékot súrolja a résztvevők száma. A rendelettel nem lesz intenzívebb vagy nagyobb társadalmi rétegnek hozzáférhető az online oktatás.
A pedagógusok szerint valószínűleg minden ugyanúgy fog folytatódni a szükségállapot végéig, mint a bevezetésétől kezdve a tavaszi vakációig, hiszen „annak kötelező, akinek lehetősége van rá” – magyarázta az alelnök. Elmondta, a pedagógustársadalom jól állta a sarat, annak ellenére, hogy aligha részesült továbbképzésben a digitalizáció terén, és kellő eszköztár sem állt a rendelkezésére, valamint közoktatáspolitikai támogatottságot sem élvezett.
Bár arra számítottak, hogy az intézkedések konkrétumokat fogalmaznak meg, és az esélyegyenlőségre is fókuszálnak, nem várják el azt sem, hogy a minisztérium néhány nap alatt megváltson egy olyan rendszert, ami 30 év alatt sem változott meg. De ennél több támogató és esélyteremtő lépésre vártak – hangsúlyozta Ferencz-Salamon Alpár.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!