Legyen igazi ünnepünk

Az adventi időszak kezdetével rendszeresen megszületik bennem a vágy egy szép ünnep után. Szeretném, ha családomnak és a rám bízott gyülekezetnek egy meghitt karácsonyban lenne része. Ezért mindig nagy elhatározással és odafigyeléssel próbálom úgy szervezni a dolgaimat, az ünnep előtti teendőimet, hogy mindennel időben készüljek el, és így az ünnep körül legyen idő az elcsendesedésre, a befele, felfele való figyelésre, az enyéimnek nyújtott minőségi időre. Nagyon emberi gondolkodás ez, és úgy hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül.

Sokan a szép ünnep érdekében szinte emberfeletti erőfeszítéseket tesznek, hogy megteremtsék az ünnephez szükséges körülményeket. Szeretnénk, nagyon szeretnénk, hogy karácsonyra tiszta és szép legyen az otthonunk, hogy a megterített asztal és az azon feltálalt táplálék is tükrözze, hogy ünnep van. Szeretnénk igazi örömet szerezni gyermekeinknek, szeretteinknek, mindenkinek a megfelelő ajándékot adni, és senkiről meg nem feledkezni. Szeretnénk részt venni gyermekeink szereplésén, elmenni a karácsonyi vásárba. Szeretnénk szépek lenni az ünnepre, pihentek és békések. Ha az előző években mindez nem sikerült, akkor majd most jobban fogjuk csinálni, több erőfeszítéssel, több odaadással. Inkább lemondunk magunkról, pihenésünkről, elcsendesedésről.

A szomorú valóság, hogy pont karácsonyra készülve nincs időnk templomra, Istenre, elcsendesedésre. „Nézd, Uram! Takarítanom kell, díszítenem kell, sütnöm-főznöm kell! Te nem érted, Uram, de nekem meg kell teremtenem a körülményeket a szép ünnephez!” – így érvelünk, mert szeretnénk egy igazi karácsonyt. Pedig ha elcsendesednénk, ha megnéznénk az első, legigazibb karácsonyt, akkor rádöbbennénk, hogy Jézus születésekor nem voltak meg a külső körülmények. A pásztorok az üzenet hallásakor azonnal elindultak a jászolhoz, és nem visszakoztak, hogy dolgozniuk kell. Az ünnepet megelőző rohanásunkban, idegeskedésünkben Isten minket is megszólít, és ugyanazt a több ezer éves üzenetet mondja: „Ne félj, ne aggódj, mert született neked a Megtartó!” Kívánom, hogy az ünnepre való készülődésünkben az legyen a legfontosabb számunkra, hogy Őt keressük és Vele találkozzunk, mert így lesz igazi ünnepünk! 

Roth Levente sepsibodoki református lelkész