Kinek kell reklamálni, ha nincs áram? - egy történelmi áramkiesés tanulságai

Mint arról korábban írtunk, hétfőn és kedden a megyeszékhely több negyedében is áramkiesések voltak, többek között a polgármesteri hivatalban sem volt áram. Józsa Csaba, a Kovászna megyei Electrica igazgatója eleinte a középfeszültségű kábelek elrobbanásával magyarázta a kimaradást, később azonban láncreakciószerűen több meghibásodás is bekövetkezett, ennek következtében sok lakásban és üzletben félnapig, de akár egy napig is kénytelenek voltak nélkülözni az áramot, ami érthetően rengeteg bosszúságot okozott az embereknek.

Ennek kapcsán a közösségi médiában többek között azt is felrótták Józsa Csabának, hogy pár éve azt nyilatkozta, a teljes áramellátó rendszer fel van újítva. A nyilatkozat végül is igaznak bizonyult, csak másképp, mint azt értelmezték és Antal erre is kitért a sajtótájékoztatón, mert ezeknek a nagy és soha nem látott súlyosságú áramproblémáknak a kapcsán „jó tudatosítani és megérteni, hogyan működik az áramellátás, hogyan van felépítve az áramszolgáltató rendszer.”

Az áramot tulajdonképpen magasfeszültségű, 750, 400 és 110 kilovoltos vonalakon szállítják, magyarázta a polgármester. A legmagasabb feszültségű vonalak inkább nemzetközi viszonylatban működnek, hazánkban 400 és 110 kilovoltos vonalak vannak, ezek sem lakott területeken mennek át, illetve ha igen, alattuk tilos építkezni biztonsági okokból, de azért is, mert károsak az egészségre és zajosak is. A magas feszültségű áramot traszformátorházak alakítják középfeszültségűvé (20 kilovoltossá), ezt pedig a maga során alacsony feszültségűvé (0,4 kV) kell alakítani, ezt használja a lakosság a lakásokban. Három transzformátorállomás látja el a várost középfeszültségű árammal, egyik Szépmezőn, másik az Energia utcában, a harmadik Kőröspatakon van, ezt az áramot szállítják a városban levő 210 trafó között a vezetékek, amelyek közül több meghibásodása okozta a problémákat. Igaz tehát, amit Józsa Csaba is mondott, hogy az Electrica beruházott a rendszer felújításába, de ő a lakossági áramot hordozó alacsony feszültségű rendszerről beszélt, míg a másik valóban még a kommunizmus idejéből van. Az is igaz, hogy a szóban forgó modernizálásokat is sokszor csak az önkormányzat unszolására végezte el az Electrica, mert érdekeltté tették, magyarázta Antal: amikor a város az utcákat felújította és az aszfaltozás előtt az összes közműrendszert kicserélte, akkor föld alá kerültek a kábelek is, így  gazdaságosabb a villamossági vállalatnak, a városkép pedig esztétikusabb a lógó légvezetékek nélkül.

Ugyanakkor az Electrica már áprilisban építkezési engedélyt kért a középfeszültségű vezetékhálózat Energia utca felé eső részének felújítására. Ez most van folyamatban, a Gyár utcán azért is mennek lassan a munkálatok, mert a villamossági vállalat is dolgozik a saját rendszerén, a városnak szinte felét ugyanis az Energia utcai transzformátorról látják el árammal és e vonalak jelentős része megy itt és a Cigaretta utcán, részletezte a polgármester.

Az elöljáró azt is tisztázta, hogy az Electrica Rt. nagyvállalat, amelyik nem az önkormányzat alárendeltje, hanem 49 %-ban állami tulajdonú, 51-ban magánkézben levő vállalat, kisebbségi tulajdonosként mégis az állam irányítja az energetikai minisztériumon keresztül, bár el kell különíteni az áram szállításával foglalkozó villamossági vállalatot (Electrica Distributie) és az áram elosztásával foglalkozót, amelyikkel a lakosság szerződik, (Electrica Furnizare) két külön szolgáltatóról van ugyanis szó. A polgármester szerdán Bukarestben tárgyalt az Electrica vezérigazgatójával, Alexandru Chiriță-vel, aki Antal szerint „napirenden volt a szentgyörgyi problémákkal és konstruktívan viszonyult a kéréshez, hogy fejlesszenek a szentgyörgyi hálózaton”, megígérte, mindent megtesz, hogy a város bekerüljön a legközelebbi fejlesztési projektekbe. „Én ennyit tudok tenni, hogy a politikai befolyásomat a törvényes keretek használva próbálok nyomást gyakorolni, hogy ez valóban megtörténjen”, summázott a városvezető.