Karácsony. Csendes vagy semmilyen

A közelünkben egy nagy bevásárló központ – mintegy 120 kereskedelmi egység. Ezek közül – bár nem számoltam – vagy tíz saját rádióállomással rendelkezik, persze a hangnak nem szabnak korlátot a mindig nyitott ajtók. A bejáraton kívül hangszórók. A folyosón másik zene, a mall közepén színpad, ahol kilencven decibelnél kezdődik a muzsika. Most, karácsony táján ünnepi dalok. Egymással versengve, három irányból a Csendes éj, persze innen az eleje, onnan a közepe, amonnan a vége, mindez egyszerre, mint egy félresikerült kánonban.

Bömböl a csend a Homo consumans erre szakosodott füleibe. „Az embernek meleg csend kell, és hideg tumultust adnak neki.” Ez Simone Weil, a zsidó származású keresztény filozófus döbbenetes megállapítása. Csöndesen és váratlanul átölelt az Isten. Néma, igaz öleléssel, amint a zaklatott Ady Endre fogalmazta meg tömörebben, mint ezer szószátyár önjelölt teológus.

Van a Bibliában egy utolérhetetlen szépségű jelenet. Illés próféta elhagyottnak, legyőzöttnek érzi magát, elrejtőzik, és várja a megváltó halált. Istenélménye a múlté. Akkor az ÚR felvonultatja előtte hatalmát: zivatar, földrengés, félelmetes tűz, megannyi borzongató erődemonstráció. De Illés nem reagál. Azután viszont egy halk susogás közeledik, és erre a próféta felkel, arcát is elfödi szerény-szégyenében, és az újra megismert Isten erejével elindul küldetését betölteni.

Az éktelen ricsajban nem hallható ez a földöntúli visszafogott, mégis végtelen erőforrás-susogás. Bartók Béláról feljegyezték, New York-i tartózkodása alatt viaszdugóval a fülében védte magát a zajártalomtól, a belső lényében őrzött nemzeti és örök emberi értékeket.

December 16-án, Beethoven születésnapján írom ezt a jegyzetet. Tudjátok ugye, hogy a zseniális zeneszerző 30 éves korára fokozatosan elveszítette hallását? Élete hátramaradt két évtizedében már csak a lénye legmélyén elraktározott belső zenét jegyezte le, legnagyobb remekművei ekkor születtek.

A Megváltó születését bejelentő angyali kart nem a Jeruzsálemben lótó-futó konzummegszállottak, hanem a mezők csendjében elmélkedő pásztorok hallották meg. Ilyen elmélyült, csendes, életünket teljesen megújító áldott találkozást kívánok minden olvasónak.