Elöljáró a Diákakadémián

Az előadás címéből kiindulva Szilveszter Szabolcs a helyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium diákjaiból verbuválódott közönségnek szegezte a kérdést, mi okozza a klímaváltozást? A folytatásban az azért felelős üvegházhatásról szólva megjegyezte, az valójában nem rossz dolog. „Ennek köszönhetően van élet a Földön, csak nem mindegy, milyen mértékű a felmelegedés, és mi, emberek, akik most már több, mint 8 milliárdan élünk, különböző tevékenységeinkkel segítettük, hogy a Föld légköre kicsivel jobban melegedjen, ami nem jó.”

A világ vezetői által 2015-ben a New York-i ENSZ-csúcstalálkozón elfogadott 17 fenntartható fejlődési célról szólva előbb megkérdezte a nebulókat, melyiket tartják legfontosabbnak, majd, miután azok válaszaikban egyebek mellett a szegénység felszámolását, a nemek közötti egyenlőséget és az éhezés megszüntetését tartották annak, hangsúlyozta, legnagyobb jelentőséggel a hatodikként megfogalmazott Tiszta víz és közegészségügy bír. „Polírozom a saját szakmámat is, de ez az igazság, hiszen e nélkül semmi nem tud fejlődni”, érvelt. Néhány megdöbbentő adattal szolgált, melyek szerint 2015-ben 4,5 milliárd embernek nem volt hozzáférése biztonságos, tiszta illemhelyhez, továbbá 600 millió személy világszerte közös illemhelyet használt.

– Ezt figyelembe véve rájövünk, hogy még nálunk sincs akkora gond –, jegyezte meg. Ezt bizonyítandó a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján a világ országainak összehasonlítását 0 és 1 közötti skálán lehetővé tevő emberi fejlettségi indexet (Human Development Index, HDI – szerk.) hozta fel példának, mely mutató az európai országokban 0,8 fölött (Romániában 2021-ben 0,821 volt – szerk.), míg az előadás során ismertetett dél-amerikai Ecuadoré 0,740, a Dél-Afrikai Köztársaságé meg 0,713 volt 2021-ben.

Szilveszter Szabolcs 2008-ban diplomázott környezetmérnöki szakon, 2011-ben a Bukaresti Műszaki Egyetemen doktorált, elmondása szerint a szennyvíztisztítás témakört „kilobbizta magának.” „Bár a barátaim gyakran mondják, hogy kakamenedzser vagyok, szakmámnak köszönhetően elképesztően gyönyörű helyekre jutottam el. Sokat pályáztam, Veszprémben kaptam kutatási ösztöndíjat, aztán Ecuadorban, majd a Dél-Afrikai Köztársaságban kutattam, oktattam, hazajöttem, konzultáns-tervező céget alapítottam, jelenleg a Sapientián oktatok, és a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalnál is dolgozom. Egyik csúcs, hogy sikerült a németországi Heidelbergben a mikroszkópiával foglalkozó EMBL-laboratóriumban kutatási munkát végeznem, és egy tartalmas doktori disszertációt letenni az asztalra”, hangsúlyozta.

2014-ben költözött haza, és megkereste a helyi önkormányzat vezetőit, hogy tapasztalatával segítené a kézdivásárhelyi vízgondok megoldását. „2016-ban önkormányzati képviselő lettem, 2020-ban meg alpolgármester, és örülök, hogy valamilyen szinten sikerült a város vízproblémáit orvosolni. Kihívás, és szeretem, ám ez egy négyéves projekt, ami majd vagy folytatódik, vagy nem. A lételemem továbbra is az egyetem és a kutatás, ami a folyamatos fejlődés és lehetőségek tárháza számomra”, summázott. 

Fotó: Szegeti Abigél