
November 17-i cikkünkből (Egyre költségesebb fával fűteni) kiderült, hogy a tűzifa árának növekedését nem írhatjuk a rétyi fűrészüzem számlájára, hiszen – mint azt közleményükben állították – csak elenyésző mértékben vásárolnak fel keményfát, technológiájuk a fenyőre van hangolva, a pelletet is ebből készítik. De akkor miért drágult meg a tűzifa? Ezúttal Csákány Lászlót, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnökét faggattuk.
2017. november 28., 00:312017. november 28., 00:31
November 17-i cikkünkből (Egyre költségesebb fával fűteni) kiderült, hogy a tűzifa árának növekedését nem írhatjuk a rétyi fűrészüzem számlájára, hiszen – mint azt közleményükben állították – csak elenyésző mértékben vásárolnak fel keményfát, technológiájuk a fenyőre van hangolva, a pelletet is ebből készítik. De akkor miért drágult meg a tűzifa? Ezúttal Csákány Lászlót, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnökét faggattuk.
– Nos, miért?
– Mert megnövekedett a kereslet. Több fát kivágni nem engednek az üzemtervek, tehát nő az ár. A mai igények nem hasonlíthatók össze azzal, ami akár 40 évvel ezelőtt jellemző volt, hiszen ma egy 150 négyzetméteres ház téli fűtésére 80–100 űrméter fát vásárolnak fel. Sepsiszentgyörgy peremkerületein (Szalomér, Kolcza-gödör, Benedekmező), ahol nincs bevezetve a gáz, igen nagy a fogyasztás.
– De a tűzifa ára az elmúlt három évben ugrott meg látványosan.
– És még most sincs a valós áránál! Azt mondják, az erdőt nem kell kapálni, csak jövedelem van belőle. Ez nem igaz! Az erdő fenntartására rengeteget kell költeni (adó, őrzés, permetezés, a csemeték körüli sarlózás, téli védelem), számos hivatalnak fizetni minden műveletért (bélyegzés, értékbehelyezés), sőt, az állam által az erdők védelmére létesített intézmények (erdészeti felügyelőség, rendőrségi szakosztály stb.) fenntartási költségei is ráterhelődnek. A mi tízéves üzemtervünk jelenleg 3 köbméter fa kitermelését engedélyezi hektáronként. Ebből annyit értékesítünk, amennyi fedezi a kifizetett fenntartási költségeket (de a jövő évit meg kell előlegezni), a többit kiosztjuk a tagoknak, akik azt piaci áron értékesíthetik. Tavaly a keményfa (tűzifa) űrméteréért 150 lejt kértek, idén 220–250 lej az ára, hazaszállítással. A helyi tanácsokat törvény kötelezi arra, hogy az általuk birtokolt erdőkből elsősorban a lakosság igényeit elégítsék ki. Ehhez fel kell iratkozni a polgármesteri hivatalban. Jelenleg, tudtom szerint, 185 lejért értékesítik űrméterét, erre rájön a szállítási költség.
– A közbirtokosság az üzemterv szerint értékesíthető mennyiséget tűzifaként vagy épületfaként értékesíti?
– Attól függ, mikor mit termelünk ki, nem is mi, mint közbirtokosság, hanem egy az állam által kitermelésre felhatalmazott cégek közül. A felvásárlók ezektől a kitermelő cégektől szerzik be a mindennemű faanyagot, a cégek a közbeszerzési procedúra szerint, vagyis licittel. Ezért a felvásárló nem is vádolható meg illegális fakivágással, hiszen csak a kitermelők férnek hozzá az erdőhöz: ők néha csak szolgáltatnak, néha viszont meg is vásárolják a lábon álló fát, és azt továbbadják a nagyfeldolgozóknak vagy külföldre.
– A végtelen rönkfás szerelvényeket tehát ők indítják el?
– Igen.
– Hogyan lehetne egyensúlyba hozni a fa árát a jövedelemmel? Csak nekem tűnik úgy, hogy aránytalan? Vagy csak hozzászoktunk az alacsony árhoz?
– A régebben létező faraktárak újralétesítése talán enyhíthetne a krízisen, hiszen vannak olyan periódusok, amikor nincs kereslet a fa iránt. Mindenki télen akar vásárolni, akkor ugrik meg az ára. A helyi tanácsok is közbeléphetnének, akár adócsökkentéssel, akár valamilyen támogatással, ha számításba vennék, hogy az egy hektár erdő egy vegetációs időszak alatt termelt haszna nemcsak a faanyag, hanem 50 kg oxigén is. Az erdő egészségre gyakorolt hatásának értéke legalább háromszorosa a faanyagénak, ezt kellene megértenie a társadalomnak.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!