Téli olimpia a pálmafák tövében

Minden idők legdrágább olimpiáját sikerült összehoznia Oroszországnak – az eddigi információk alapján a február 7-én rajtoló szocsi téli játékok rendezésének összköltsége meghaladja az 51 milliárd dollárt. Ami 7 milliárddal több a korábbi rekorder Kína által elköltött összegnél, pedig 2008-ban a téli játékoknál négyszer több sportolót felvonultató nyári olimpiát rendeztek Pekingben.

Az összeg nagyságának egyik legfőbb magyarázata a helyszín. A pálmafákban gazdag Szocsi a szubtrópusi régióban fekszik, így februárban napközben 10 Celsius-fok az átlaghőmérséklet. Az üdülőváros emiatt csak a különböző korcsolyaversenyeknek, valamint a jégkorong és curling mérkőzéseknek ad otthont, míg a többi számot a közel 70 kilométerre fekvő Krasznaja Poljana síparadicsomban rendezik. Bár az itteni hegyek magassága 1000 és 2000 méter között mozog, a tenger közelsége miatt klíma nedvesebb és melegebb, mint bármely eddigi téli olimpia esetében; márpedig a hóhiány négy évvel ezelőtt, Vancouverben is jelentős fejtörést okozott. Az orosz rendezők azonban a pénzt nem kímélve függetlenítették magukat az időjárástól: az olimpia alatt akár 500 hóágyú is dolgozhat, amely percenként 50 ezer liter vizet képes hóvá alakítani. Emellett 500 ezer köbméter tavalyi havat is elraktároztak, amelynek olvadását speciális szigetelőponyvával akadályozták meg.

Horribilis összegeket költöttek az infrastruktúra kiépítésére is: a 15 sportlétesítmény és a három olimpiai falu mellett új autópálya-szakaszok, vasútvonalak, alagutak, reptéri kifutók, kikötőterminálok, erőművek és hotelek épültek. A Szocsit Krasznaja Poljanával összekötő 48 kilométeres közút és vasút például 8,6 milliárd dollárba került, ami önmagában több a vancouveri téli olimpia teljes költségvetésénél. A környezetvédők tiltakoztak a Fekete-tenger és a kaukázusi nemzeti parkok ökoszisztémáiban is óriási kárt tevő építkezések ellen, de a szocsi olimpia rendezését nemcsak a természet sínylette meg. Sajtóbeszámolók alapján az építkezéseken feketén dolgoztattak a volt szovjet tagköztársaságokból érkezett vendégmunkásokat, akik közül sokan meg sem kapták a bérüket, miközben a rossz munkakörülmények miatt pedig több mint 25 ember vesztette életét. A jogvédők a kényszer-kilakoltatásokra is figyelmeztettek, hiszen az építkezések során mintegy 1500 házat dózeroltak le, sok lakót pedig erőszakkal költöztettek ki.

A teljes írást az Erdélyi Napló 5. lapszámában olvashatják.