Déri Csaba értékelte a befejezett idényt

Déri Csaba (jobbra), Virgil Mailat, az egyik legfontosabb szponzor és Szalkay József klubelnök társaságában

„A csapat újjáalakulása óta az eredmények felfelé ívelő tendenciát mutatnak. Az elején csak a bennmaradás volt a cél, aztán a tavalyi nyolcadik helyet, amikor még nem voltam itt, én már egyértelműen sikernek értékelném, hiszen bejutni a rájátszásba mindig siker.

Ennek a folyamatnak a része a közelmúltban befejeződött idény, amelynek egy bajnoki 5. hely és egy Románia-kupa 4. hely a része, illetve először indultunk a Balkán Ligában, ahol teljes mértékben helytálltunk. Ki kell mondani, hogy idegenben a játékvezetők egyértelműen ellenünk fújtak, kétszer az utolsó másodpercben kaptunk ki, amúgy pedig óvatosak voltunk ezeken a mérkőzéseken, többször játszattuk a tartalékokat, vagy a következő bajnoki találkozót készítettük elő. Mindezzel azt szeretném mondani, ha a jövőben a Balkán Ligát beemeljük a célkitűzések közé, akkor nagyon szép eredményt vagyunk képesek elérni.

A számszerű eredmények tehát a sikeres szezont igazolják, s a sajtóban megjelent cikk címe: Egy szép idény csúnya befejezése, teljes mértékben megállja a helyét. Kitől kaptunk ki viszont ezeken a befejező mérkőzéseken? Kikaptunk Medgyestől, amely kupát nyert, s lehet, hogy bajnok lesz, kikaptunk az ötszörös bajnok Ploieşti-től, s a Steauától, amely az ősszel a FIBA-kupában nagyon erős ellenfeleket is elvert. Az ő belső dolgaikkal nem akarok foglalkozni, de mind motiváltan, teljes erővel játszottak ellenünk, s így is partnereik voltunk ezeknek a csaptoknak, minden esetben végjátékban vesztettünk, eljutottunk a taktikai szabálytalanságokig, volt esélyünk akár győzni is.

Tehát, ha az egész szezont nézzük, a klub fejlődéstörténetébe egy nagyon szép építőkocka került, amelyre büszke lehet. Ha jelentést kellene írni, a következőkből indulnék ki: a klub vezetésének értékelése csillagos tízes. Ha a városban való közéleti elfogadottságát vizsgáljuk, ez is csillagos tízes. A kosárlabdacsapat az egyik olyan dolog, amire büszke lehet a város. A klubnak nagyon nagy értéke a közönség, nagyon nagy értéke, hogy mindenki elismeri az országban, hogy az idén Marosvásárhely fejlődött a legtöbbet a Steaua mellett. Ez a két klub tett a legtöbbet hozzá az A-osztály minőségi fejlődéséhez. Óriási pozitívum továbbá a klub megítélésében a kupa négyes döntőjének a hibátlan megszervezése. Elismerték a klubot a Balkán Ligában is a játékvezetők, a csapatok képviselői, a liga vezetői, a román szövetség csak pozitívan beszél a marosvásárhelyi klubról… Minden profi körülmény, terem, technikai vezetés, anyagi háttér adott. Külön ki szeretném emelni a Nova Vita központot, amely egyedülálló orvosi hátteret biztosít.

Kiemelném továbbá Szalkay József klubelnököt, akihez bármivel lehetett fordulni, azonnal megpróbált intézkedni, megoldani a problémát. Nagyon sok ember dolgozik a klubért, mindenkinek köszönettel tartozom, a helyi játékosoknak is, akik mellett játéktudásban a csapat elment ugyan, de ezek a játékosok nagyon fontos tagjai voltak a keretnek, sokat segítettek az edzéseken, viselkedésükkel hozzájárultak a jó hangulat fenntartásához, ezzel nagy mértékben segítették a munkát. Nem volt bennük negatívum, amiért nem nagyon játszottak, s ez nagy szó, már több olyan csapatnál voltam, ahol ez nem így volt.

Ha egy csapatot többnyire a légiósok visznek, megjelent a keretben három válogatott román játékos, akik a mérkőzések nagy részében – ha nem is mindig – megtették azt, amit vártunk tőlük. Ami pedig a légiósokat illeti, el kell mondani, hogy Mailat úr lehetővé tette a télen, hogy hozzunk egy extra játékost, de noha nyolc emberrel tárgyaltunk, olyan szinten, hogy részünkről már alá is volt írva a szerződés, nem akart senki jönni Romániába.

Nagy dolog tehát itt, Marosvásárhelyen edzőnek és játékosnak lenni… Mégis, az előző nyáron nagyon nehéz volt magas szintű játékost ide csábítani, mert a csapatnak nem volt vonzó eredménylistája, senki (sem a menedzserek, sem a játékosok) nem hitt egy romániai, 8. helyezett, nemzetközi tapasztalattal nem rendelkező klub projektjében. Az idén azonban ez már meg fog változni, mert már van egy alap, amire építeni lehet. Van egy helyi utánpótlásbázis, játszott három román válogatott, s voltak a csapatban minőségi légiósok, akik megkapták rendesen és időben a fizetésüket, végigjátszották a bajnokságot, így sokkal könnyebb építkezni már, mint a tavaly.

Vannak a keretben olyan játékosok, akiket egyértelműen érdemes megtartani. A három román válogatott közül tárgyalástechnikai kérdés, hogy ki marad, a külföldiek közül pedig Mladenovics, Forte és Cooley is tett annyit le az asztalra, hogy érdemes tárgyalni velük. Értékes játékosok, akik kimondottan jól érezték magukat, emellett pedig van a klubnak egy bizalmi tőkéje, ami könnyebbé teszi az egyéb igazolásokat.

Az utóbbi években rendkívül pozitív folyamatok kísérték a klubot, amelynek én csak rövid ideig voltam részese, de mindez oda vezetett, hogy jövőre odáig jutott a BC Mureş, hogy olyan csapatot építhet, amely három fronton (bajnokság, kupa, Balkán Liga) is eredményes lehet, s egyértelműen a legjobb négy közé juthat. Ennek érdekében meg kell lépni a szükséges lépéseket.

Mindenki látja nyilván, hogy kell még egy erős fizikumú beállós, kell egy kiváló gólvágó, szintén nagyon erős fizikummal, akiknek nagyon jól kell tudni védekezni is. Azokat az elemeket kell tehát erősíteni, amiben mi gyengébbek voltunk az idén a többiekhez képest.

Már az átigazolások végzésénél döntő módon az erős fizikumnak, az atlétikai és a védekező képességeknek kell szerepet játszania.

A magam részéről már ki is szemeltem egy nagyon jó ötöst, aki megoldja a lepattanózás jó részét, egy jól védekező kettest, illetve egy olyan kettes-hármast, aki mindent csinál, jó dobó, jó ugró és kimondottan jó védő legyen, erre szintén van potenciális jelöltem. Ha ezek meglesznek, sokat lehet javítani a csapat védekezésén és lepattanózásán, s 10-15 ponttal jobb csapatot lehet ily módon faragni a következő bajnokságra.

Amint többször hangoztattam, maradni szeretnék, s ha a vezetőtanács engem választ, én láttam az idei szezon pozitívumait és negatívumait, sokat tanultam a román bajnokságról, átlátom a Balkán Ligát is, úgy érzem beilleszkedtem a marosvásárhelyi közegbe, s tudom garantálni az előbb felsorolt dolgokat, anélkül, hogy több pénzre lenne szükség, mint az idén. Persze minden edző örül, ha nő a költségvetés, de ez, ami az idén volt, kielégítő, s az itteni feltételek lehetővé teszik, hogy a következő idényre egy nagyon komoly csapatot építsünk.

Az idei együttesünk sem volt rossz, de ennél erősebb, látványosabb csapatot, teltházas mérkőzéseket szeretnék. Feljebb léphetünk egy lépcsőfokkal, s ha az idén is eseménynek számított kosárlabda-mérkőzésre járni, a jövőben még inkább az lesz.”