Bálint Kinga Katalin
2014. február 26., 10:372014. február 26., 10:37
2014. február 26., 11:182014. február 26., 11:18
Hülyülünk. Intézményesen, nemzeti egységben. A magyar nyelvtudósok is meghülyülnek, vagy – ahogy az egyik magyar hírportálon megjelent cikkben fogalmaztak – meghajolnak a népnyelvi hibák előtt.
Legalábbis erről tanúskodik a magyar nyelv nagyszótára összeállításának elve: az alapként szolgáló nagykönyvbe ugyanis – amelynek tervezett tizennyolc kötete közül eddig öt jelent meg, és amely az 1772–2000 között keletkezett szövegek szavait tartalmazza – bekerülhetett helyes kifejezésként a deviszont kötőszóhalmozás, melyet még a számítógép helyesírás-ellenőrzője is aláhúz pirossal. Azért, mert gyakran használt kifejezés.
A szótár főszerkesztője egy, a napokban az egyik magyar hírportálon megjelent interjújában azt vallja, intézetüknek nincsenek népnevelő hajlamai. Akkor mégis milyen szerepet tulajdonítanak maguknak? Mi értelme akkor a legnagyobb magyar nyelvtudományi intézet működésének, ha nem tekintik feladatuknak a szép és helyes magyar kifejezések éltetését? Belőlünk még általános iskolás korunkban kinevelték a deviszont használatát, sőt a füzetcímkéinken pirossal áthúzták a „VI. A” utáni pontot. S most mindazok a lelkiismeretes nyelvápolók, akik a helyesírási és nyelvszótárra hivatkozva követelték annyi gyerektől a helyes kifejezések elsajátítását, befoghatják a szájukat? Csupán azért, mert – mint az interjúból kiderül – a kutatómunka során a nagyszótár készítői úgy látták, hogy gyakori a deviszont használata az elemzett szövegekben?
Ha a nyelvtudományi nagykönyv készítőit a legkevésbé sem a népnevelő szándék vezérli, mi értelme van az eddig több mint másfél évszázados erőfeszítésnek, amit a szakemberek a nagyszótár összeállítása érdekében tettek? Kinek készül az a magyar nagyszótár, amely nem a helyes kifejezéseket gyűjti egybe, hanem a gyakran használtakat, bármilyen pongyolák legyenek is? A sok igénytelen beszélő bizonyára örül, hogy szótárukkal a nyelvtudósok is igazat adnak nekik.
A főszerkesztő véleménye szerint intézetük a nagyszótár összeállítása által csupán a nyelv aktuális állapotát méri fel és jellemzi tudományos szempontok szerint. Annak meg mi értelme? A deviszont nap mint nap szembevigyorog velünk a világhálón, akárcsak még rengeteg hasonló kifejezés – így ahhoz, hogy a magyar nyelv állapotát felmérjük, mostanság elég a közösségi oldalakon vagy a kommentek között szétnézni? Egy tudományos intézettől én többet várnék, várok el. Valóban értékelendő a több évszázados szövegek vizsgálata, alapos elemzése és felsorakoztatása. A deviszont szótárba kerülése után azonban kíváncsi leszek a többi kötetre, különösen a 2000 és 2010 közötti szövegek szavait ismertető kiadványra. Ezekkel kapcsolatban leginkább talán arra, hogy például egy kisiskolás, aki helyesen szeretne írni vagy beszélni magyarul, használni tudja-e majd azt, vagy elég lesz figyelnie a közösségi oldalakat és példát vennie a legkevésbé művelt, legigénytelenebb stílusban megnyilvánuló ismerőséről ahhoz, hogy a tudósok által is elfogadott nyelvet beszélje.
Szüszer Róbert
Miért nincs tej és kifli a Hargita megyei iskolákban? Mert kormány, mert kiírás, mert tavalyi program, APIA és elszámolás, mert na. Mi nem világos?
Kozán István
Hiába adta el bombasztikus sikerként Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata a megyei önkormányzat 2024-es büdzséjét, nagy a gyanúnk, hogy a múlt héten elfogadott költségvetés fogja a legnagyobb fejfájást okozni Hargita megyének.
Kozán István
Jottányit sem csorbult volna Csíkszereda jelenlegi városvezetésének érdeme attól, ha Korodi Attila polgármester megemlíti elődjének, Ráduly Róbert Kálmánnak a nevét a hídavatón.
Kozán István
Csak idő kérdése, hogy mikor következik be egy katasztrofális közlekedési baleset a „tarzani” gyorshajtók miatt. Lengyel rendszámú autókkal közlekedőkről van szó, akik lakott területen évek óta olyan tempóban róják a kilométereket, aminek sosem jó a vége.
Kozán István
Oly sok megaláztatás és arculcsapás után szombaton délelőtt, ha csak egy kis időre is, de végre nem másodrendű állampolgároknak érezhettük magunkat itthon, Romániában – a csendőrségnek hála.
Kozán István
Éles vita alakult ki a közösségi térben azzal kapcsolatban, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kinek is építette a csíksomlyói foglalkoztatóközpontot. Szerintünk a somlyói roma közösségnek – ami teljesen rendben van.
Kozán István
Tíz esztendővel ezelőtt játszi könnyedséggel tartottam meg az újságírói munkáról szóló ötven perces előadást az általános iskolásoknak. Minap a húsz perc is nehezen jött össze.
szóljon hozzá!