A hétvégén bizonyíthat Magyarország

Rajtunk nem fog múlni – ezt mondta néhány héttel ezelőtt egy interjúban Orbán Viktor, amikor a határon túli magyarok állampolgárságáról tettek fel neki kérdést. S íme, eljött az idő, a hétvégén bizonyíthat Magyarország.

Az ország határain kívül élő magyarok ezúttal nem váltak kampánytémává, bár mindegyik párt kifejtette álláspontját a kérdésben. Orbán Viktor is röviden, de határozottan nyilatkozott erről, pártja pedig eddig sikeresen elkerülte, hogy beleessen a kommunikációs hibákba – igaz, a politikai ellenfelek sem forszírozták nagyon ezt a témakört. Az előrejelzések szerint azonban úgy tűnik, mégiscsak az a fontos, hogy a Fidesz mit gondol a kérdésben, hisz könnyen lehet, hogy meglesz a kétharmados többsége az Országgyűlésben, így egymagában képes lehet arra, hogy alkotmányt, állampolgársági törvényt változtasson. Nem kell már azonban soká várjunk, hamarosan választ kapunk a kérdésekre: lesz-e állampolgárság? Ha igen, milyen lesz? Szavazati joggal vagy anélkül? Mi a helyzet a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási kérdésekben? És így tovább.

Annyi biztos, hogy innen Erdélyből, a Székelyföldről feszült figyelemmel fogjuk követni a hétvége magyarországi történéseit, s az sem árt, ha erre felhívjuk állampolgársággal már rendelkező rokonaink, ismerőseink figyelmét is. Érezzék csak a hátukban szúrós tekinteteinket, sarkallja őket a késztetés, hogy jóvátegyék valamennyire december 5-ét, nehogy nagy kényelmesen, a biztos győzelem tudatában elfelejtsék felkeresni a szavazóhelyiségeket. Írjunk leveleket nekik, e-maileket, küldjünk SMS-eket, hívjuk fel telefonon, akit lehet, s buzdítsunk: mindenki, aki él és mozog, menjen el szavazni.

Ez a voksolás ugyanis többről szól most, mint egyszerűen megválasztani Magyarország új kormányát. Ez a voksolás talán az utolsó esély arra, hogy politikailag egyesíteni lehessen a magyar nemzetet. Ez lehet egy új kiindulópont, egy nulladik kilométerkő. A következő magyar országgyűlési választásokon, ha minden úgy történik, ahogy történnie kell, Csíkszereda utcáin is lesznek majd fideszes és MSZP-s választási plakátok, s a Csíki Hírlapból is kinéz majd határozott tekintettel Orbán Viktor s vigyorog idétlenül az akkori Mesterházy Attila. Akkor a székely is majd szabadon eldönti, hogy a magyar politikai paletta melyik oldalára áll szívesebben. Legalábbis ez az álmom.

Az is biztos azonban, hogy korántsem csak az állampolgárság kérdése függ most a levegőben. Sőt, aki értő szemekkel figyeli az eseményeket, láthatja, hogy ez mintha már eldöntött kérdés lenne, s már arról zajlana a huzavona, hogy mi lesz ezután. Ki milyen viszonyban lesz az új magyar hatalommal? Az MPP hétvégi Országos Tanácsán, amelyet kényszerűségből kell újra megtartsanak a polgáriak Gyergyószentmiklóson (a korábbi ugyanis szabálytalannak bizonyult), valószínűleg már ezek a kérdések is szóba kerülnek. Bár látva, hogy Szász Jenőnek nincs ellenfele a pártelnöki versenyben, nehezen elképzelhető, hogy hitelesebb, erősebb szervezetté válhat az MPP, amely a kormányzó Fidesznek erdélyi partnere lehet. Az RMDSZ-nél pedig nem nagyon nyilatkoznak.

Az is biztos, hogy a mostani Fidesz sem ugyanaz a párt, mint amelyik 2002-ben leköszönt a hatalomból. Az eltelt nyolc év alatt ugyanakkor radikálisan megváltozott a gazdasági és politikai helyzet Románia és Magyarország viszonylatában. A magyar állampolgárság már nem ér annyival többet, mint a román, inkább szimbolikus jelentősége lehet, ha megszerezzük, a mindennapi életben sokat nem kezdhetünk vele. Székely István politológust idézném azonban, aki a Transindexben közzétett írásában így fogalmaz: az, hogy Erdélyben, Romániában százezres nagyságrendben élnek majd magyar állampolgárok, kétségtelenül lényeges módosulásokat fog eredményezni a közgondolkozásban, ezek hatását azonban egyelőre becsülni sem lehet.

Egy közvetlen hatás lehet a csíki Petőfi utcában majdan kifüggesztendő fideszes, MSZP-s választási plakát. Vagy ez csak egy utópikus vízió?

(Nyomtatásban megjelent a Csíki Hírlap 2010. április 9-ei, pénteki számában.)