Vizit

Vasárnap történt, hogy egy kedves ismerősömet szerettem volna meglátogatni a csíkszeredai kórházban. Ezúton szeretném megköszönni az orvosok, ápolók és minden illetékes kórházi dolgozó kiváló munkáját és szakmaiságát amellyel segítették ismerősöm felépülését.

2010. január 04., 16:152010. január 04., 16:15

2010. január 04., 19:282010. január 04., 19:28

Mint ahogy azt már említettem \"szerettem\" volna vizitelni, de tervem nem valósult meg. Az ok egyszerű és megérthető, hisz Karantén Van.

Vasárnap déli fél tizenkettőkor jelentkeztünk a kórház recepcióján és közöltük szándékunkat. Egy román és egy magyar ajkú hölgy volt műszakban. A román kolléganő, akirőlcsak később derült ki, hogy román ajkú, köszönésünket sem fogadva, valószínűleg azért, mert magyarul próbálkoztunk, modortalan, lekelező és nem utolsó sorban lenéző stílusban közölte, hogy hármunk közül csak egy embert enged fel, mert KARANTÉN VAN. Ezek után románul ismét megpróbáltuk megközelíteni a hölgyet aki annyit mondott, hogy akkor kell egy maszk meg egy pár műanyag zacskó a cipőnkre.

Közvetlen előttünk egy 4 fős társaság mehetett fel vizitelni akik magyarok voltak így a diszkriminációt azonnal kizártam. Ezt megerősítette a következő ötven perc amennyit kénytelen voltam az előtérben eltölteni, hisz ezen ötven perc alatt kettő, három de még hat fős román és magyar társaságokat is felengedtek. Ráértem és kb. harminc-negyven személyt számoltam akiket felengedtek kisebb csoportokban. Kezdtem úgy érezni, hogy a karantén csak rám vonatkozik meg még egy-két emberre, akiket szintén nem engedtek be.

Nem jöttem rá, hogy mi alapján történik a válogatás.

A maszk és a műanyag zacskó ára, ami nélkül nem lehet bemenni, 2 lej. Sem egyik hozzátartozómnak, akinek sikerült bejutnia, nem adtak pénztári blokkot sem a többi kb.
20 embernek akiket megfigyeltem. A karantén ellenére a hölgyek nem becsomagolt maszkokat osztogattak nem beszélve arról, hogy ezeket egyikük vagy mindkettőjük pénzes kezeikkel végigtapogatták. Egyikőjük még ebédelt is közben kb. olyan stílusban, mint amikor nagyapámmal takaráskor leültünk a fa árnyékában.

Megelégelve mindezt odamentem a hölgyekhez és miután illemtudóan jó étvágyat kívántam megkérdeztem, hogy hogy is van mindez. Rögtön jött a válasz teleszájjal, hasonló
stílusban, de azt gondolom, nincs is jelentősége már, mit mondott a hölgy, mert azt gondolom egy szolgáltató, mint az egészségügy, ilyen front-személyzetet nem tarthat, amely valószínűleg a nulla
előképzettsége miatt teljesen alkalmatlan egy ilyen felelős pozíció betöltésére, és amely felelősségtudat nélkül, az alapvető higiéniai elvárásra fittyet hányva veszélyezteti a kórházban fekvő betegek, dolgozók és odalátogatók egészségét kénye kedve szerint.


Tisztelettel,

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei