
Fotó: Kristo Robert
Kászonaltízen jártunk, ahol egy érdekes, napjainkban nem egy általánosan elterjedt szokást, hanem inkább egy mesterséghez kötődő gyakorlatot, a kovácsok kézügyességét igazolandó tojáspatkolást vizsgáltuk meg.
2010. április 01., 20:482010. április 01., 20:48
Fotó: Kristo Robert
A tojáshoz a néphagyomány mágikus tartalmat fűz, hisz belőle kel ki az új élet, nem véletlen, hogy már az ősi időkben a születést, újjászületést jelképezte. Később a pogány kori szokásokra keresztény tanokat építettek rá. „Egyházi áldásban részesítéséről a 4. századból, majd ennek hivatalos bevezetéséről a 12. századból van tudomásunk” – olvashatjuk a néprajzi lexikonban.
Legtöbbször a tojást egyszerűen csak pirosra festik – mintegy utalva Jézus ártatlanul kiömlött vérére –, az egyházi szimbolika szerint a húsvéti tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Elsősorban Európa keleti felén terjedt el (Közép- és Nyugat-Európában kisebb, körülhatárolt területeken lelhető csak fel) az a hagyomány, hogy a tojást különféle módozatokkal, mágikus jelekkel is díszítik.
A patkolt tojás mint mágikus jelkép
Székelyföldön egykoron létezett egy olyan hagyomány is, hogy a patkolt tojást a húsvéti hajnalfára tették fel, vagy a népi hiedelem másfajta mágikus, például rontáselhárító szerepet tulajdonított neki. Szóval a tojáspakolásról szóló írásunkkal egyúttal a – gondolom, mára már kiveszett – hajnalfa-állítás vagy ahogy még Székelyföldön nevezték, májusfa-állítás szokását is fel akartuk eleveníteni.
A pontosság kedvéért idézzük a néprajzi lexikont: „A Székelyföldön a római katolikus vidékeken még a századforduló táján (20. század elejéről van szó – a szerk.) is szokásban volt, hogy a legények és fiatal házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve (kántálás), imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa (májusfa) volt...”
A tojáspatkolás mai tartama
Manapság nincs hajnalfa, a tojáspatkolás is, amint utánajártunk, az utóbbi időben inkább a kovácsok, fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál, és nem tulajdonítanak neki különleges, mágikus hatást. Kászonaltízen Gál András kovács például a nyolcvanas években elhunyt Sztojka Istvántól leste el – a szó szoros értelemben – a patkolt tojás készítésének módját. Ő volt az, aki a kovácsmesterségre megtanította. Sztojka Istvánnak pedig a börtönben árulták el a titkot.
Ne ijedjen meg az olvasó, nem volt bűnöző Gál András mestere – mindössze annyit vétkezett, hogy egyik gyerekkori barátjának, a később legendássá vált kászoni betyárnak, a nélkülöző Jegesnek élelmet és ruhát adott. A kommunista rendszer ezért a baráti jobbért öt évre ítélte a szerencsétlen kovácsmestert. Később, miután szabadult, inasának nem akarta elárulni a titkát, de az egyszer megleste, mivel mestere – kissé ittasan – a tojáspatkolás közben nem volt eléggé figyelmes.
Gál András eddig körülbelül ezer tojást patkolt, olyan tojásról is beszámolt, amely Svájcba vitte a szerencsét. Azt is megemlítette, hogy legelsőt a leendő feleségének készítette. Ez számunkra egyfajta bizonyosság, hogy a patkolt tojás esetében valamiféle mágia csak kell működjön... Mostanság egyre kevesebb ilyen díszített tojás kerül ki a kovácsmester kezéből, amint bevallotta, talán azért történik ez, mivel a fiatalkorában háromnegyed órát vagy legtöbb egy órát felölelő művelet most már két óráig is kinyúlhat. Tanúi lehettünk egy ilyen különös patkolásnak.
A tojáspatkolás művelete
Patkoláshoz puha fémet, ólmot használt. Mivel az ólom képlékeny és könnyen hajlítható, a műhely parazsát sem kellett fellobbantani. Először a patkószegeket és magát a patkót készítette el, egy szép miniatűr lópatkót és éppen hat patkószeget (egy lópatkó felütéséhez is ennyit használnak) kalapált ki. Az igaziak másolataként bármikor beillő tárgyakról a fémreszeléket – amely később a tojáshéjat megsérthetné – könnyedén bicskával kaparta le.
Ezután letette a kalapácsot, hisz a tojás nem tűrné az ütést, és az újjászületés szimbólumát kifúrta tizenkét helyen, ugyanis a patkószegek kétszer haladnak át a tojáshéjon, mivelhogy a patkót rögzíteni is kell. Majd eltávolította a tojás tartalmát. Különben a kifúrás és a tojáslé eltávolítása a legkényesebb feladat, ekkor történhet a legtöbb baleset. Természetesen precízen kell a lyukacskákat kifúrni, és patkót is olyan módon a tojásra helyezni, hogy megfelelően feküdjön a felületén, hiszen akár a kisebb mozgás is eltörheti a porcelánhoz hasonlóan kényes anyagot. Végül a szegecskéket átnyomta a lyukacskákon, és finoman visszahajlította őket, a fölösleget pedig levágta. Elkészült a nagyon szép esztétikus tojás.
Számomra ez a tapasztalat azt sugallja, és a kovácsmester is megerősítette, hogy nemcsak a kovácsok, hanem más türelmesebb, megfelelő kézügyességgel rendelkezők is készíthetnek patkolt tojást. Szóval húsvétkor nem csak a lányok hímezhetik a tojást, hanem a legények is felköthetik a gatyájuk, hogy kedvesüknek patkoljanak egy szerencsét hozó tojást.
Újabb, jelentős összegű kivitelezési szerződést írtak alá a Harvíz Rt. óriásprojektje részeként. A Csíkszentmárton és Csíkszentsimon településeit érintő beruházás során víz- és csatornahálózatokat bővítenek, és új nyomóvezeték is épül.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként két csíkszéki községekben is elkezdődött a víz- és csatornahálózatok építése. Csíkszentléleken és Csíkszentgyörgyön is munkához látott a kivitelező, elsőként a szennyvízhálózat készül el.
Épületnek ütközött autójával kedden késő este egy 30 éves csíkszeredai férfi. A rendőrség szerint ittasan vezetett, ráadásul érvényes jogosítványa sem volt.
Nemsokára leér Tusnádfürdőig az az ellátóvezeték, amely a város vízellátását megfelelő módon tudja majd biztosítani. A vezetéképítés mellett a kiszolgáló létesítmények is készülnek, idén szeretnék befejezni a beruházást.
Medvét láttak Csíkszereda Taploca övezetében kedd délután, a lakosságot Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a veszélyre.
A 90 éve született Gaál András festőművész életművét bemutató időszakos kiállítás nyílik augusztus 6-án, csütörtökön 17 órától a Csíki Székely Múzeumban.
Elvesztette uralmát járműve felett hétfőn este Csíkszereda Brassó felöli bejáratánál egy 46 éves nő és a műanyag sávelválasztóknak ütközött – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Jelentősen megváltozott a Szent Anna-tó ökológiai állapota az elmúlt másfél évtizedben. A Sapientia EMTE és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kollégái rámutattak az okokra és a lehetséges megoldásokat ismertettek.
Teljesen megsemmisült egy mintegy 200 négyzetméteres épület a hétfő hajnalban keletkezett tűzben Madéfalván. A lángokat csaknem háromórás beavatkozás után sikerült megfékezni.
Baleset történt Csíkszereda Csíkszentkirály felőli kijáratánál szombat este, rövid ideig torlódás alakult ki az érintett szakaszon.
szóljon hozzá!