
Fotó: Kristo Robert
Kászonaltízen jártunk, ahol egy érdekes, napjainkban nem egy általánosan elterjedt szokást, hanem inkább egy mesterséghez kötődő gyakorlatot, a kovácsok kézügyességét igazolandó tojáspatkolást vizsgáltuk meg.
2010. április 01., 20:482010. április 01., 20:48
Fotó: Kristo Robert
A tojáshoz a néphagyomány mágikus tartalmat fűz, hisz belőle kel ki az új élet, nem véletlen, hogy már az ősi időkben a születést, újjászületést jelképezte. Később a pogány kori szokásokra keresztény tanokat építettek rá. „Egyházi áldásban részesítéséről a 4. századból, majd ennek hivatalos bevezetéséről a 12. századból van tudomásunk” – olvashatjuk a néprajzi lexikonban.
Legtöbbször a tojást egyszerűen csak pirosra festik – mintegy utalva Jézus ártatlanul kiömlött vérére –, az egyházi szimbolika szerint a húsvéti tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Elsősorban Európa keleti felén terjedt el (Közép- és Nyugat-Európában kisebb, körülhatárolt területeken lelhető csak fel) az a hagyomány, hogy a tojást különféle módozatokkal, mágikus jelekkel is díszítik.
A patkolt tojás mint mágikus jelkép
Székelyföldön egykoron létezett egy olyan hagyomány is, hogy a patkolt tojást a húsvéti hajnalfára tették fel, vagy a népi hiedelem másfajta mágikus, például rontáselhárító szerepet tulajdonított neki. Szóval a tojáspakolásról szóló írásunkkal egyúttal a – gondolom, mára már kiveszett – hajnalfa-állítás vagy ahogy még Székelyföldön nevezték, májusfa-állítás szokását is fel akartuk eleveníteni.
A pontosság kedvéért idézzük a néprajzi lexikont: „A Székelyföldön a római katolikus vidékeken még a századforduló táján (20. század elejéről van szó – a szerk.) is szokásban volt, hogy a legények és fiatal házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve (kántálás), imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa (májusfa) volt...”
A tojáspatkolás mai tartama
Manapság nincs hajnalfa, a tojáspatkolás is, amint utánajártunk, az utóbbi időben inkább a kovácsok, fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál, és nem tulajdonítanak neki különleges, mágikus hatást. Kászonaltízen Gál András kovács például a nyolcvanas években elhunyt Sztojka Istvántól leste el – a szó szoros értelemben – a patkolt tojás készítésének módját. Ő volt az, aki a kovácsmesterségre megtanította. Sztojka Istvánnak pedig a börtönben árulták el a titkot.
Ne ijedjen meg az olvasó, nem volt bűnöző Gál András mestere – mindössze annyit vétkezett, hogy egyik gyerekkori barátjának, a később legendássá vált kászoni betyárnak, a nélkülöző Jegesnek élelmet és ruhát adott. A kommunista rendszer ezért a baráti jobbért öt évre ítélte a szerencsétlen kovácsmestert. Később, miután szabadult, inasának nem akarta elárulni a titkát, de az egyszer megleste, mivel mestere – kissé ittasan – a tojáspatkolás közben nem volt eléggé figyelmes.
Gál András eddig körülbelül ezer tojást patkolt, olyan tojásról is beszámolt, amely Svájcba vitte a szerencsét. Azt is megemlítette, hogy legelsőt a leendő feleségének készítette. Ez számunkra egyfajta bizonyosság, hogy a patkolt tojás esetében valamiféle mágia csak kell működjön... Mostanság egyre kevesebb ilyen díszített tojás kerül ki a kovácsmester kezéből, amint bevallotta, talán azért történik ez, mivel a fiatalkorában háromnegyed órát vagy legtöbb egy órát felölelő művelet most már két óráig is kinyúlhat. Tanúi lehettünk egy ilyen különös patkolásnak.
A tojáspatkolás művelete
Patkoláshoz puha fémet, ólmot használt. Mivel az ólom képlékeny és könnyen hajlítható, a műhely parazsát sem kellett fellobbantani. Először a patkószegeket és magát a patkót készítette el, egy szép miniatűr lópatkót és éppen hat patkószeget (egy lópatkó felütéséhez is ennyit használnak) kalapált ki. Az igaziak másolataként bármikor beillő tárgyakról a fémreszeléket – amely később a tojáshéjat megsérthetné – könnyedén bicskával kaparta le.
Ezután letette a kalapácsot, hisz a tojás nem tűrné az ütést, és az újjászületés szimbólumát kifúrta tizenkét helyen, ugyanis a patkószegek kétszer haladnak át a tojáshéjon, mivelhogy a patkót rögzíteni is kell. Majd eltávolította a tojás tartalmát. Különben a kifúrás és a tojáslé eltávolítása a legkényesebb feladat, ekkor történhet a legtöbb baleset. Természetesen precízen kell a lyukacskákat kifúrni, és patkót is olyan módon a tojásra helyezni, hogy megfelelően feküdjön a felületén, hiszen akár a kisebb mozgás is eltörheti a porcelánhoz hasonlóan kényes anyagot. Végül a szegecskéket átnyomta a lyukacskákon, és finoman visszahajlította őket, a fölösleget pedig levágta. Elkészült a nagyon szép esztétikus tojás.
Számomra ez a tapasztalat azt sugallja, és a kovácsmester is megerősítette, hogy nemcsak a kovácsok, hanem más türelmesebb, megfelelő kézügyességgel rendelkezők is készíthetnek patkolt tojást. Szóval húsvétkor nem csak a lányok hímezhetik a tojást, hanem a legények is felköthetik a gatyájuk, hogy kedvesüknek patkoljanak egy szerencsét hozó tojást.
Több egymást követő tűzeset után rendkívüli falugyűlést tartottak Kászonjakabfalván. A helyiek szerint a történtek egy konkrét személyhez köthetők, ám bizonyíték hiányában senkit nem mertek megnevezni.
Közelebb kerülünk a Dracula Park létrehozásához, amelybe már több millió eurót fektetett be Lénárd András üzletember. A Csíkzsögödbe tervezett tematikus vidámpark munkálatainak elkezdése érdekében hamarosan benyújtják a dokumentációt.
Nem volt áramforrás, sem tűzhely a kászonjakabfalvi katolikus plébánia udvarán levő csűrben, ami porrá égett vasárnapra éjszaka. Nemrég a templom melletti fásszín vált a lángok martalékává. Az önkéntes tűzoltók idegenkezűségre gyanakodnak.
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
Nem tartott ki év végéig a pénzügyi keret a Csíkszeredában kóborló kutyák befogására, ezért az önkormányzatnak új közbeszerzést kellett kiírnia a szolgáltatásra. Az egyetlen jelentkező ajánlatát a napokban bírálják el.
Fűtött, tiszta utastér, kedves sofőrök, egyelőre kevés utas – hétfőn, a városi tömegközlekedés tesztüzemének első napján kipróbáltunk néhány csíkszeredai buszjáratot.
Fejet hajtottak a csíkszeredai Müller László katona emléke előtt a Szentlélek utcai temetőben tartott katonai és egyházi szertartás során hétfőn. Az 1989-es forradalomban elhunyt fiatalt december 23-ra virradóan érte halálos golyó.
Baleset történt Csíkszeredában a Brassói úton hétfő délelőtt, a helyszínen rendőrök irányítják a forgalmat.
Két autó ütközött össze vasárnap kora délután Csíkdánfalva határában az 578-as európai úton. A balesetben öt személy sérült meg, ketten a megrongálódott autóba szorultak – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Az adományokból gyűlt összegből és saját költségvetésből elkezdték a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony Zarándokház tatarozását. Egyelőre a tetőzet rendbetételére gyűlt pénz, ezért további adományokra, forrásokra lesz szükség.
szóljon hozzá!