
Fotó: Kristó Róbert
A Csíki és a Georgius kamarazenekar közös koncertet tart május 20-án, csütörtökön 20 órától Csíkszeredában a Szent Ágoston templomban Cristian Oroşanuval, a Brassói Filharmónia karmesterével. Sepsiszentgyörgyön pedig május 21-én, pénteken 19 órától hallhatják a hangversenyt a Tamási Áron Színházban.
2010. május 19., 11:432010. május 19., 11:43
Fotó: Kristó Róbert
Műsoron: Ludwig van Beethoven: István király nyitány (op. 117), Ludwig van Beethoven: I. szimfónia C-dúr, (op. 21), Kodály Zoltán: Galántai táncok.
A háromszéki és a csíki zenekar rendszeresen valósít meg összefogásban zenei programokat. A Csíki Kamarazenekar 2001-ben, a sepsiszentgyörgyi Georgius kamarazenekar 2003-ban alakult zeneszakos egyetemi hallgatókból, pályakezdő tehetséges fiatalokból és hangszertanárokból. Az évek során számos nemzetközi szinten elismert zenei személyiséggel működtek együtt a zenekarok, több műsorukból készült televíziós, rádiós és CD-felvétel.
A zenekarok célja, hogy a térség olyan intézményeivé váljanak, melyek biztosítják a szakemberek itthon maradását, és továbbra is magas színvonalú zenei programokat kínálnak a régió közönségének.
A Székelyföld Napok keretében szervezett koncerten európai, bécsi klasszikus és magyar remekműveket hallhat a közönség. Belépés díjtalan.
Beethoven István király (Ungarns erste Wohlthater) című műve öt számból és egy nyitányból áll. Alkalmi hódoló darab Ferenc császárnak. A nyitány Beethoven halála után 117 opusszám alatt jelent meg. Magyaros stílusú az egész. A mester ismert magyar motívumokat használt fel a rövid nyitányban. Cimbalom is díszíti a zenekart s a prestot hamisítatlan csárdás élénkít. A zene célja ezúttal, hogy gyorsan egymásután következő élőképszerű jeleneteket illusztrálja s nem pedig dramatikus hatásokat váltson ki. Tipikus alkalmi darab, de megérzik rajta, hogy, a mester legfrissebb, leggazdagabb korszakából, a VI. és VII. szimfónia közti időből való.
Beethoven első szimfóniáját (C-dúr, Op. 21) 1800-ban fejezte be, de egyes részletei már a kilencvenes évek derekán felbukkantak. A mű először 1800. április 8-án, a bécsi Burgtheaterben hangzott el. Ezt a művét a négytételes művét a szerző Gottfried van Swieten bárónak ajánlotta, aki korai éveiben a patrónusa volt. A szimfónián Beethoven elődeinek a hatása érződik, legfőképpen volt mesteréé, Haydn-é, viszont a mű kétségtelenül tele van beethoveni vonással. A finale vázlatai 1795 tavaszáról valók, amikor is Beethoven Albrechtsberger-nél tanulta az ellenpont művészetét.
Kodály egyik legnépszerűbb zenekari kompozícióját, a Galántai táncokat 1933-ban komponálta a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára. A zeneszerző Galántán töltötte gyermekkora legszebb 7 évét, ennek állít emléket e műben. E nagyzenekari feldolgozásban a XIX. század elején megjelent német kottakiadványból vett magyar verbunkos táncdallamokat öltöztet zenekari köntösbe. A galántai cigánymuzsikusoknak rendkívül jó híre volt, tudniillik, hogy a cigányzenekarok által játszott muzsika nem cigányzene volt, hanem sajátosan magyar táncmuzsikát, verbunkosokat adtak elő. Műsoruk rendkívül értékes volt – akkor még nem fertőzte meg a későbbi felszínes szórakoztatás igénye – nem ok nélkül fordult Kodály ezekhez a táncdallamokhoz; olyan anyag rejtőzött bennük, mely méltó volt a szimfonikus zenekari feldolgozásra. Vérbő verbunkos muzsika ez, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt a zeneszerző a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. Hangszerelésében elkerülte a galántai cigányzenekar hangzásának utánzását, s ünnepi jellegű, szimfonikus művet komponált, s ehhez emelte fel a galántai dallamot. Ezért pl. nem alkalmazta zenekarában a cimbalmot, holott az a hegedű és a nagybőgő mellett elmaradhatatlan tagja volt az ilyen együtteseknek. nagy szerepet ad viszont a klarinétnak, s jelentős szerep jut más fafúvós hangszereknek is. A vonóskar feladata lényeges és kettős: hol a lassú témát veszi át a klarinéttól, hogy a gyorsan pergő, száguldó témákat szólaltatja meg.
A hangverseny szervezői: Csíki Kamara Egyesület, Georgius Egyesület, Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kovászna Megyei Művelődési Központ.
Új, közepes méretű bölcsőde épül Sepsiszentgyörgyön, a Penny áruház mögötti területen. A beruházás nemcsak a férőhelyek számát növeli, hanem stratégiai pontot is jelent a városi bölcsődehálózat teljes lefedettségében.
Hat év után végre befejeződött a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola udvarának felújítása és rendezése.
Altatóorvos hiánya miatt ideiglenesen a sepsiszentgyörgyi megyei kórházba irányították át a sürgősségi és szülészeti esetek egy részét Kézdivásárhelyről. A kórházigazgató abban bízik, hogy a következő hetekben pótolni tudják az orvoshiányt.
A szorongás mindig abból ered, hogy feltételezgetünk – általában rosszat –, ennek következtében beszűkül a gondolkodásunk – véli a pszichológus. Az iskolában sokféle módon konfliktusba kerülhet a pedagógus és a diák szükséglete.
Népviseletes figurákkal egészül ki a Kerestély Koppány által megalkotott, legókockákból épült székelykapu. A gazdasszony neve Julcsa, a „legszebb székely menyecske”, párja pedig Ábel, aki „akkora kópé, hogy még a kockából is kicsavarja a viccet”.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Világszerte ismert történetet választott új bemutatójához a Háromszék Táncszínház: Carlo Collodi Pinokkiója kel életre a tánc nyelvén. Ez az első alkalom, hogy a magyar nyelvterületen ilyen táncszínházi formában állítják színpadra a fabábú kalandjait.
Több évtizedes elkötelezett munkája elismeréseképpen tizennyolc oktató vette át szerdán délután a Székely Mikó Kollégium múzeumtermében a magyar kormány által adományozott pedagógus szolgálati emlékérmet.
Két év kihagyás után újra lesz hőlégballonos találkozó Háromszéken. A repülés eme válfajának szerelmesei ez alkalommal a felsőcsernátoni Malomkertben gyűlnek össze, de laikus érdeklődőkre is számítanak.
Ismét lehet jelöléseket benyújtani a rangos városi elismerésre: Kézdivásárhely 2026-ban is odaítéli a Pro Urbe díjat egy arra érdemes személynek. A kitüntetést hagyományosan a városnapok keretében adják át, a jelöléseket március 16-ig várják.