Fotó: Sándor Levente
A Csíki Játékszín bemutatta legújabb meseelőadását, a Grimm-testvérek Hamupipőke című meséje nyomán Gimesi Dóra által készült adaptációt. Az előadást Budaházi Attila rendezte.
2015. november 20., 13:212015. november 20., 13:21
Egyaránt tud szólni a gyerekekhez és a felnőttekhez is Gimesi Dóra szövege, akit a csíkszeredaiak a Semmi című előadás szövegírójaként ismerhetnek, de láthatták a Lurkó Fesztiválon a Tíz emelet boldogság című meséjét is, valamint előadást is tartott a fesztivál keretében a meseadaptációról és mesedramaturgiáról – mondta el Budaházi Attila. „A győri Vaskakas bábszínház felvállalta, hogy összegyűjti a kortárs magyar színpadi mesejátékokat, és egy könyvsorozatban adja ki ezeket, itt találtuk a Hamupipőkét is. Örültem neki, hogy egy mai hangvételű szöveg. Nem csak kimondottan gyerekeknek, hanem családi programként is el tudom képzelni az előadás látogatását.”
Egy kamaszlány édesapja messzire utazik. Ausztráliába. Mielőtt elindulna, lányának bemutatja az új mamát, akinek a gondjaira bízza. Az új mamának már van két lánya, de feladatának érzi, hogy a fiúsan szertelennek tűnő mostohalányát is megnevelje. Az édesapa halálhíre érkezik, hajója elsüllyedt. Az asszony és a lány kapcsolata elmérgesedik, a mostohalány gúnynevet kap nővéreitől: Hamupipőkének nevezik el, és amikor a trónörökös meghirdeti a bált, melyen feleséget szeretne választani magának, Hamupipőkének otthon kell maradnia borsót és lencsét válogatni – vázolják fel röviden az alkotók a történet elejét. Hamupipőke szerepében Czikó Juliánnát láthatjuk, az apát Puskás László, a mostohát Bartalis Gabriella, Amáliát, az idősebb lányt Dálnoky Csilla, Emíliát, a fiatalabbik lányt Fekete Bernadetta, a királyfit Bende Sándor, Leopoldot, a komornyikot pedig Veress Albert játssza. Az előadás bűvész-konzultánsa Maestro Belloni, koreográfusa Zaiba Anikó. A díszlet- és jelmeztervező Kelemen Kata a huszadik század elejét idézte meg, a belle époque időszakát, a látványt szecessziós elemek erősítik.
Turós Endre, a művészeti tanács tagja szerint ez is sikerült, mint az elmúlt években mindenik meseelőadása a csíki színháznak. Felvetette, hogy ezeknek az előadásoknak a „tartósításán” kellene gondolkodni. „Azon kell gondolkodni, hogy három-négy év múlva, amikor a mostani gyerekközönség felnő, és jönnek az újak, akkor számukra is elő lehessen venni az előadásokat.”
Szintén a művészeti tanács tagjaként jelen levő Márton Árpád festőművész arra biztatta az alkotókat, hogy más színpadokon is mutassák be az előadást. „Felnőtt gyermekként néztem végig, és nagyon hálás vagyok a rendezésért, a játékért, minden szempontból teljes az előadás. Az összes kortársamat el fogom küldeni, hogy megnézzék ezt a mesejátékot. Mert mi felnőttek, ne tagadjuk meg azt, hogy nem maradunk örök gyermekké.”
A gyerekelőadások óriási lehetőségei a nevelésnek – véli Waczel Enikő, a Petőfi Sándor Általános Iskola egyik tanítónője. „Ott van a számítógép, a gyerekek annyi rajzfilmet néznek, amennyit akarnak, olvasni is van lehetőségük, de ha eljönnek a színházba, egy újfajta érzés-élményvilággal találkoznak. Élő, hús-vér emberek közvetítenek olyan érzéseket, amelyek a gyerekeknél hozzájárul a legfontosabbhoz, amely talán még a tudásnál is fontosabb: az érzelmi intelligencia kialakulásához. Ahhoz, hogy a rengeteg változást érzelmileg stabilan tudja átvészelni. Ez egy nagyon jó nevelőeszköz.
A Tulipán Napközi Otthon óvónője, Máthé Tünde elmondta, az előadás elragadja a nézőt a mesék világába. „Első perctől fenntartja a gyerekek érdeklődését. Megjelent nagyon sokszor a varázslat, amely nélkülözhetetlen a meséből.” A József Attila Általános Iskola egyik tanítónője Eckstein Zsófia szerint is az előadásnak szép mesei hangulata van, a színészek játéka finom, és tovább lehet gondolni.
„Meggyőződésem, hogy ebben a durva, sőt kegyetlen világban, amely körülvesz bennünket, fontos, hogy a színház sugározza a szépet és a jót, hogy élményszerűen közvetítse ezeket a felnövekvő nemzedék számára. Ennek az előadásnak is a világából ez árad” – osztotta meg véleményét az előadásról Parászka Miklós is, a színház igazgatója.
Legközelebb november 24-én 11 órától a Csipike bérletesek, 12.30-tól a Nagy Imre (zöld színű) bérletesek nézhetik meg az előadást. November 25-én Csíkszentdomokoson játsszák az előadást 12 órától (érvényes a Cekapecc bérlet), míg november 26-án Csíkkarcfalván két alkalommal tekinthető meg, 11.30-tól és 13.30-tól (érvényes a Babszem Jankó bérlet). A fennmaradó helyek függvényében az előadásra jegyek is válthatók.
szóljon hozzá!