Könyvek kíváncsi emberektől

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Két legújabb kötetét mutatták be csütörtök délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban a Hargita Népe Kiadónak. Az eseményre népes érdeklődő megjelent, amelyen Daczó Katalin újságíróval Sarány István és Cseke Gábor író beszélgetett.

Péter Beáta

2015. november 27., 14:072015. november 27., 14:07

 

„Vezényszó nélkül is haptákban állt a század” – Emlékképek a Nagy Háborúról című kötetében Daczó Katalin emberi sorsok alakulásában, kézzelfogható dokumentumokban, bizonylatokban keresi a nagy háború még fellelhető nyomait, következményeit – véli a kötet szerkesztője, Cseke Gábor. „Daczó jó érzékkel különíti el az ellenőrizhető adatokat a vélekedésektől, a sejtéseket az írott dokumentumoktól, a családi legendákat a tágabb közösségi emlékezettől.” Sarány István szerint kérdései és megtalált válaszai szándéka szerint gondolkodásra késztetik az olvasót. Daczó Katalinnak, akárcsak Kovács Hont Imrének, a kíváncsiság a hajtómotorja.

„Meg kell próbálni megakadályozni a teljes feledést. Előbb-utóbb lehet, hogy mindent és mindenkit elfelejtenek. Azt tapasztalom a régi újságokat olvasva, a levéltárban böngészve, hogy igenis nagyon-nagyon feledünk (…). Nemcsak a költőkre, írókra és a művészekre kéne emlékezzünk, hanem a többi dolgos emberre” – mutatott rá Daczó Katalin. Hangsúlyozta, fontos, hogy az embernek családja legyen. „Azt tapasztaltam, hogy akinek vannak felmenői, általában akad a családban valaki, aki megpróbálja a nagypapa, dédnagypapa emlékét feltámasztani. De ha nincs utód, az ég óvja.”

A csíki, gyimesi, sóvidéki, Keresztúr környéki kihalófélben levő tanyafalvakat kereste fel Kovács Hont Imre, Tanyavilág című riportkötetében ezeket térképezi fel. Sarány rámutatott, hogy a kötet átfogó képet ad erről világról. „Teszi ezt jó arányérzéssel, és ami az újságíró egyik nagy erénye, mérhetetlen kíváncsisággal.”

A jelenleg Angliában dolgozó szerző noha nem lehetett jelen, videoüzenetben köszöntötte a jelenlevőket.
Elmondta, a tanyavilágról szóló riportsorozat újságírói pályafutásának eddigi legizgalmasabb munkája, egyben élete legnagyobb kalandja volt. Az egyes részek megírása sem munkaként csapódott le benne, hanem inkább egyfajta megkönnyebbüléssel járó folyamatként, amely lezárja az adott kalandot. „Örömmel hallgattam az egyszerű, bölcs ember fogalmazását vagy a munkában megfáradt és itókával pihenő emberek okoskodásait is” – fejtette ki Kovács Hont Imre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei