
Éppen két éve számolt be lapunknak Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kft. igazgatója, hogy nyomdává alakultak, most még egy lépést tettek a Gutenberg Galaxisban, hisz kiadót is alapítottak. A múlt héten a XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkoztak be három – Mátyás királyról szóló – meséskönyvvel.
2010. november 15., 19:162010. november 15., 19:16
2010. november 16., 10:552010. november 16., 10:55
– Miért tartották fontosnak, hogy új kiadót indítsanak?
– Kicsit vissza kell szaladni az időben, hogy megérthessék az olvasók: 2010-ben hogyan jelenhetett meg a Gutenberg Kiadó. 1998-ban hoztam létre a céget, amely akkoriban a Gutenberg Műhely nevet viselte. Grafikai tervezésre voltunk szakosodva, nagyon sok könyvet, és emellett, persze, katalógusokat és más jellegű prezentációs anyagokat (szórólapokat, cégarculatokat stb.) is terveztünk. Már akkor azzal a gondolattal indítottam a műhelyt, hogy a lehető leghamarabb (amint a feltételek lehetővé teszik) nyomdával szeretném kiegészíteni a tevékenységet. 2008-ban sikerült is – amint a Csíki Hírlapban is megjelent – egy korszerűen felszerelt nyomdát indítanunk. Szerintem az azóta eltelt két év igazolja, hogy a piac értékelte azt a minőségét és igényességet, mellyel megtervezzük és kivitelezzük a termékeinket. Olyan ismert kiadókkal dolgoztunk együtt, mint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda Kiadóhivatal, Koinónia Könyvkiadó, Csíki Székely Múzeum, Hargita Megyei Kulturális Központ stb. A kiadói státus lehetővé teszi, hogy senkitől nem „zavartatva”, senkihez nem igazodva, kizárólag a számunkra fontosnak vélt ötleteket valósítsuk meg, természetesen ez nem zárja ki, hogy továbbra is együttműködjünk más kiadókkal...
– Ha csak Csíkszeredát tartom szem előtt, legalább féltucat magyar nyelvű kiadóról tehetünk említést, tehát első látásra úgy tűnik, le van fedve a piac... Ön szerint mégis van hely az újabb kiadóknak is?
– Csodálatos és sokszínű ez a világ. A könyvvásár is igazolta, hogy hatalmas – jó értelemben vett – konkurencia folyik az erdélyi magyar könyvkiadók körében. Egy évtizeddel ezelőtt még szégyenkeznünk kellett amiatt, hogy az anyaországi kiadókkal (minőségi téren) nem tudjuk felvenni a versenyt. Most már nem ez a helyzet. Örvendetes, hogy minden kiadó más és más szellemiséget és nézőpontot képvisel, de ez nem azt jelenti, hogy az ötletek tárháza ki lenne merítve. Úgy érzem, hogy ebben a sokszínűségben van még hely egy-egy új szjnfolt számára is.
– Miért a gyermekirodalmat célozták meg elsőként?
– Elsősorban a családom „provokált”. Marci fiam említette, hogy kellene neki egy Mátyás királyról szóló könyv. Végigkutattuk otthon a könyvtárunkat, de megfelelő gyermekkönyvet nem találtunk. Édesanyjával az üzleteket is végigjárták, és nem kaptak ilyen meséskönyvet. Azt észleltem, hogy a könyvpiacon egy űr keletkezett, vagyis szükség lenne a klasszikusok meséire is. Ezt a „piaci felmérést” továbbgondolva jutottunk el a nagy mesemondókhoz: Benedek Elekhez, Jókai Mórhoz és Móra Ferenchez. Hogy miért három szerzőt választottunk? Egyszerűen azért, mert három gyerekem van és egy könyvvel nem állíthattam haza. Komolyra fordítva a szót: a szubjektív tényezőn túllépve, a három mesemondó jócskán eltér egymástól, úgy a mesemondás stílusában, mint a személyiségek ábrázolásában is. Ugyanez a helyzet az illusztrátorokkal is. Mindhárom kötethez különböző illusztrátorokat választottunk. Fontosnak tartottuk, hogy a klasszikus írók műveit tehetséges erdélyi kortárs képzőművészek illusztrálják, ez is egy sajátos ízt ad ezeknek a könyveknek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen Mátyás királyok születhetnek a 21. század elején –vagyis hogy a kortárs, fiatal, de már befutott képzőművészek milyen dialógust képesek folytatni a magyar irodalom klasszikusaival. Ezáltal – közvetve – a gyerekek számára is azt sugalljuk, hogy nem baj (sőt!), ha mindenkinek van egy saját Mátyás király-képe! Innen már könnyen el lehet jutni oda, hogy lerajzolják a saját Mátyás királyukat, ami nem másolat lesz, hanem eredeti ötlet. Mindenképp ösztönözni szeretnénk a kreativitást.
– Úgy értesültem, hogy a könyvek bemutatója sem mindennapi volt...
– Kitaláltuk, hogy a gyermekeket behívjuk a saját elképzelésünk alapján készített standunkba, és nem egyszerű könyvbemutatóval, hanem gyerekfoglalkozások révén vezetjük be őket a mesék világába. Makkai Kinga irányításával papírszínházakat tartottunk, az illusztrációk nagyított másaival adtuk elő ezeket a történeteket, persze, a gyerekeknek is lehetőséget adtunk, hogy lerajzolják a kedvenc mesehősüket. S mintha a gyerekek is érezték volna, hogy kiadónk volt a második-harmadik-negyedik díjas a Szép könyv kategóriában: rendkívül fogékonyak voltak ezekre a közös foglalkozásokra...
– Az újság olvasói nevében is fel szeretném tenni a kérdést: itthon mikor mutatják be ezeket a könyveket?
– Az utóbbi hetekben minden energiánkat lekötötte a könyvvásár, de természetesen Csíkszeredában is be fogunk mutatkozni. Itt is gyermekfoglalkozásokhoz kötnénk a könyvbemutatót. Továbbá Erdély minden nagyobb magyarlakta városában ismertetni szeretnénk ezeket a könyveket.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!