Éppen két éve számolt be lapunknak Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kft. igazgatója, hogy nyomdává alakultak, most még egy lépést tettek a Gutenberg Galaxisban, hisz kiadót is alapítottak. A múlt héten a XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkoztak be három – Mátyás királyról szóló – meséskönyvvel.
2010. november 15., 19:162010. november 15., 19:16
2010. november 16., 10:552010. november 16., 10:55
– Miért tartották fontosnak, hogy új kiadót indítsanak?
– Kicsit vissza kell szaladni az időben, hogy megérthessék az olvasók: 2010-ben hogyan jelenhetett meg a Gutenberg Kiadó. 1998-ban hoztam létre a céget, amely akkoriban a Gutenberg Műhely nevet viselte. Grafikai tervezésre voltunk szakosodva, nagyon sok könyvet, és emellett, persze, katalógusokat és más jellegű prezentációs anyagokat (szórólapokat, cégarculatokat stb.) is terveztünk. Már akkor azzal a gondolattal indítottam a műhelyt, hogy a lehető leghamarabb (amint a feltételek lehetővé teszik) nyomdával szeretném kiegészíteni a tevékenységet. 2008-ban sikerült is – amint a Csíki Hírlapban is megjelent – egy korszerűen felszerelt nyomdát indítanunk. Szerintem az azóta eltelt két év igazolja, hogy a piac értékelte azt a minőségét és igényességet, mellyel megtervezzük és kivitelezzük a termékeinket. Olyan ismert kiadókkal dolgoztunk együtt, mint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda Kiadóhivatal, Koinónia Könyvkiadó, Csíki Székely Múzeum, Hargita Megyei Kulturális Központ stb. A kiadói státus lehetővé teszi, hogy senkitől nem „zavartatva”, senkihez nem igazodva, kizárólag a számunkra fontosnak vélt ötleteket valósítsuk meg, természetesen ez nem zárja ki, hogy továbbra is együttműködjünk más kiadókkal...
– Ha csak Csíkszeredát tartom szem előtt, legalább féltucat magyar nyelvű kiadóról tehetünk említést, tehát első látásra úgy tűnik, le van fedve a piac... Ön szerint mégis van hely az újabb kiadóknak is?
– Csodálatos és sokszínű ez a világ. A könyvvásár is igazolta, hogy hatalmas – jó értelemben vett – konkurencia folyik az erdélyi magyar könyvkiadók körében. Egy évtizeddel ezelőtt még szégyenkeznünk kellett amiatt, hogy az anyaországi kiadókkal (minőségi téren) nem tudjuk felvenni a versenyt. Most már nem ez a helyzet. Örvendetes, hogy minden kiadó más és más szellemiséget és nézőpontot képvisel, de ez nem azt jelenti, hogy az ötletek tárháza ki lenne merítve. Úgy érzem, hogy ebben a sokszínűségben van még hely egy-egy új szjnfolt számára is.
– Miért a gyermekirodalmat célozták meg elsőként?
– Elsősorban a családom „provokált”. Marci fiam említette, hogy kellene neki egy Mátyás királyról szóló könyv. Végigkutattuk otthon a könyvtárunkat, de megfelelő gyermekkönyvet nem találtunk. Édesanyjával az üzleteket is végigjárták, és nem kaptak ilyen meséskönyvet. Azt észleltem, hogy a könyvpiacon egy űr keletkezett, vagyis szükség lenne a klasszikusok meséire is. Ezt a „piaci felmérést” továbbgondolva jutottunk el a nagy mesemondókhoz: Benedek Elekhez, Jókai Mórhoz és Móra Ferenchez. Hogy miért három szerzőt választottunk? Egyszerűen azért, mert három gyerekem van és egy könyvvel nem állíthattam haza. Komolyra fordítva a szót: a szubjektív tényezőn túllépve, a három mesemondó jócskán eltér egymástól, úgy a mesemondás stílusában, mint a személyiségek ábrázolásában is. Ugyanez a helyzet az illusztrátorokkal is. Mindhárom kötethez különböző illusztrátorokat választottunk. Fontosnak tartottuk, hogy a klasszikus írók műveit tehetséges erdélyi kortárs képzőművészek illusztrálják, ez is egy sajátos ízt ad ezeknek a könyveknek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen Mátyás királyok születhetnek a 21. század elején –vagyis hogy a kortárs, fiatal, de már befutott képzőművészek milyen dialógust képesek folytatni a magyar irodalom klasszikusaival. Ezáltal – közvetve – a gyerekek számára is azt sugalljuk, hogy nem baj (sőt!), ha mindenkinek van egy saját Mátyás király-képe! Innen már könnyen el lehet jutni oda, hogy lerajzolják a saját Mátyás királyukat, ami nem másolat lesz, hanem eredeti ötlet. Mindenképp ösztönözni szeretnénk a kreativitást.
– Úgy értesültem, hogy a könyvek bemutatója sem mindennapi volt...
– Kitaláltuk, hogy a gyermekeket behívjuk a saját elképzelésünk alapján készített standunkba, és nem egyszerű könyvbemutatóval, hanem gyerekfoglalkozások révén vezetjük be őket a mesék világába. Makkai Kinga irányításával papírszínházakat tartottunk, az illusztrációk nagyított másaival adtuk elő ezeket a történeteket, persze, a gyerekeknek is lehetőséget adtunk, hogy lerajzolják a kedvenc mesehősüket. S mintha a gyerekek is érezték volna, hogy kiadónk volt a második-harmadik-negyedik díjas a Szép könyv kategóriában: rendkívül fogékonyak voltak ezekre a közös foglalkozásokra...
– Az újság olvasói nevében is fel szeretném tenni a kérdést: itthon mikor mutatják be ezeket a könyveket?
– Az utóbbi hetekben minden energiánkat lekötötte a könyvvásár, de természetesen Csíkszeredában is be fogunk mutatkozni. Itt is gyermekfoglalkozásokhoz kötnénk a könyvbemutatót. Továbbá Erdély minden nagyobb magyarlakta városában ismertetni szeretnénk ezeket a könyveket.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!