
Éppen két éve számolt be lapunknak Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kft. igazgatója, hogy nyomdává alakultak, most még egy lépést tettek a Gutenberg Galaxisban, hisz kiadót is alapítottak. A múlt héten a XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkoztak be három – Mátyás királyról szóló – meséskönyvvel.
2010. november 15., 19:162010. november 15., 19:16
2010. november 16., 10:552010. november 16., 10:55
– Miért tartották fontosnak, hogy új kiadót indítsanak?
– Kicsit vissza kell szaladni az időben, hogy megérthessék az olvasók: 2010-ben hogyan jelenhetett meg a Gutenberg Kiadó. 1998-ban hoztam létre a céget, amely akkoriban a Gutenberg Műhely nevet viselte. Grafikai tervezésre voltunk szakosodva, nagyon sok könyvet, és emellett, persze, katalógusokat és más jellegű prezentációs anyagokat (szórólapokat, cégarculatokat stb.) is terveztünk. Már akkor azzal a gondolattal indítottam a műhelyt, hogy a lehető leghamarabb (amint a feltételek lehetővé teszik) nyomdával szeretném kiegészíteni a tevékenységet. 2008-ban sikerült is – amint a Csíki Hírlapban is megjelent – egy korszerűen felszerelt nyomdát indítanunk. Szerintem az azóta eltelt két év igazolja, hogy a piac értékelte azt a minőségét és igényességet, mellyel megtervezzük és kivitelezzük a termékeinket. Olyan ismert kiadókkal dolgoztunk együtt, mint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda Kiadóhivatal, Koinónia Könyvkiadó, Csíki Székely Múzeum, Hargita Megyei Kulturális Központ stb. A kiadói státus lehetővé teszi, hogy senkitől nem „zavartatva”, senkihez nem igazodva, kizárólag a számunkra fontosnak vélt ötleteket valósítsuk meg, természetesen ez nem zárja ki, hogy továbbra is együttműködjünk más kiadókkal...
– Ha csak Csíkszeredát tartom szem előtt, legalább féltucat magyar nyelvű kiadóról tehetünk említést, tehát első látásra úgy tűnik, le van fedve a piac... Ön szerint mégis van hely az újabb kiadóknak is?
– Csodálatos és sokszínű ez a világ. A könyvvásár is igazolta, hogy hatalmas – jó értelemben vett – konkurencia folyik az erdélyi magyar könyvkiadók körében. Egy évtizeddel ezelőtt még szégyenkeznünk kellett amiatt, hogy az anyaországi kiadókkal (minőségi téren) nem tudjuk felvenni a versenyt. Most már nem ez a helyzet. Örvendetes, hogy minden kiadó más és más szellemiséget és nézőpontot képvisel, de ez nem azt jelenti, hogy az ötletek tárháza ki lenne merítve. Úgy érzem, hogy ebben a sokszínűségben van még hely egy-egy új szjnfolt számára is.
– Miért a gyermekirodalmat célozták meg elsőként?
– Elsősorban a családom „provokált”. Marci fiam említette, hogy kellene neki egy Mátyás királyról szóló könyv. Végigkutattuk otthon a könyvtárunkat, de megfelelő gyermekkönyvet nem találtunk. Édesanyjával az üzleteket is végigjárták, és nem kaptak ilyen meséskönyvet. Azt észleltem, hogy a könyvpiacon egy űr keletkezett, vagyis szükség lenne a klasszikusok meséire is. Ezt a „piaci felmérést” továbbgondolva jutottunk el a nagy mesemondókhoz: Benedek Elekhez, Jókai Mórhoz és Móra Ferenchez. Hogy miért három szerzőt választottunk? Egyszerűen azért, mert három gyerekem van és egy könyvvel nem állíthattam haza. Komolyra fordítva a szót: a szubjektív tényezőn túllépve, a három mesemondó jócskán eltér egymástól, úgy a mesemondás stílusában, mint a személyiségek ábrázolásában is. Ugyanez a helyzet az illusztrátorokkal is. Mindhárom kötethez különböző illusztrátorokat választottunk. Fontosnak tartottuk, hogy a klasszikus írók műveit tehetséges erdélyi kortárs képzőművészek illusztrálják, ez is egy sajátos ízt ad ezeknek a könyveknek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen Mátyás királyok születhetnek a 21. század elején –vagyis hogy a kortárs, fiatal, de már befutott képzőművészek milyen dialógust képesek folytatni a magyar irodalom klasszikusaival. Ezáltal – közvetve – a gyerekek számára is azt sugalljuk, hogy nem baj (sőt!), ha mindenkinek van egy saját Mátyás király-képe! Innen már könnyen el lehet jutni oda, hogy lerajzolják a saját Mátyás királyukat, ami nem másolat lesz, hanem eredeti ötlet. Mindenképp ösztönözni szeretnénk a kreativitást.
– Úgy értesültem, hogy a könyvek bemutatója sem mindennapi volt...
– Kitaláltuk, hogy a gyermekeket behívjuk a saját elképzelésünk alapján készített standunkba, és nem egyszerű könyvbemutatóval, hanem gyerekfoglalkozások révén vezetjük be őket a mesék világába. Makkai Kinga irányításával papírszínházakat tartottunk, az illusztrációk nagyított másaival adtuk elő ezeket a történeteket, persze, a gyerekeknek is lehetőséget adtunk, hogy lerajzolják a kedvenc mesehősüket. S mintha a gyerekek is érezték volna, hogy kiadónk volt a második-harmadik-negyedik díjas a Szép könyv kategóriában: rendkívül fogékonyak voltak ezekre a közös foglalkozásokra...
– Az újság olvasói nevében is fel szeretném tenni a kérdést: itthon mikor mutatják be ezeket a könyveket?
– Az utóbbi hetekben minden energiánkat lekötötte a könyvvásár, de természetesen Csíkszeredában is be fogunk mutatkozni. Itt is gyermekfoglalkozásokhoz kötnénk a könyvbemutatót. Továbbá Erdély minden nagyobb magyarlakta városában ismertetni szeretnénk ezeket a könyveket.
Több hónapja van lezárva felújítás miatt Csíkszereda egyik nem túl hosszú, de jelentős forgalmat bonyolító utcája, a Szentkirály utca. A munkálatokat nemsokára befejezik, és a forgalom is újraindulhat.
Ünnepélyesen átadták a gyimesfelsőloki SkiGyimes Hotel és Wellness négycsillagos komplexumát, amely a magyar kormány támogatásával épült fel, és 55 új munkahelyet teremt a térségben.
Közösségünk pótolhatatlan építészt, nagy műveltséggel rendelkező, nagybetűs Embert veszített el – írta Korodi Attila csíkszeredai polgármester Tövissi Zsoltra emlékezve. Egyúttal bejelentette, Csíkszereda Pro Urbe díjával tüntetik ki az elhunytat.
Elütötték Csíkszereda közelében, a 13A jelzésű országúton azt a szarvasünőt, amely jó ideje bukkant fel időről időre a környéken, szelíden lépett az autókhoz, és már-már látványosságnak számított.
Fekvőrendőröket öntöttek néhány napja Csíkszereda két kijáratánál, Csomortán és Csíkpálfalva irányában. A sebességcsökkentő küszöbök miatt többen is rákérdeztek: mivel indokolja a városháza a forgalomlassító elemek lakott területen kívüli megöntését?
Az első Erdélyi Egyetemi Börze az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) szervezésében december 4-én valósult meg Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában. Az esemény valódi hiánypótló kezdeményezésként szolgálta az erdélyi magyar középiskolásokat.
Szekeres Attila heraldikus tart előadást Csíkszeredában, pénteken 18 órától a Csíki Székely Múzeum protokolltermében.
Nem biztosítanak finanszírozást rá, így egyelőre nem építik fel azt az energiahatékony tömbházat Csíkszeredában, amelyben ifjúsági és szociális lakásokat alakítottak volna ki. A területet azért megtisztította a polgármesteri hivatal.
Egy zászlóval kevesebb lobogott advent második vasárnapjának reggelén a tusnádi közbirtokosság épületénél. A község polgármestere csalódottan vette tudomásul, hogy a román focihuligánok éjszaka letépték és magukkal vitték a magyar zászlót.
Ismét kiviselték magukat a román fociultrák Hargita megyében: ezúttal az FC Argeș szurkolói szedtek le egy magyar zászlót egy oszlopról Újtusnádon, Csíkszeredából hazafele menet.
szóljon hozzá!