
Éppen két éve számolt be lapunknak Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kft. igazgatója, hogy nyomdává alakultak, most még egy lépést tettek a Gutenberg Galaxisban, hisz kiadót is alapítottak. A múlt héten a XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkoztak be három – Mátyás királyról szóló – meséskönyvvel.
2010. november 15., 19:162010. november 15., 19:16
2010. november 16., 10:552010. november 16., 10:55
– Miért tartották fontosnak, hogy új kiadót indítsanak?
– Kicsit vissza kell szaladni az időben, hogy megérthessék az olvasók: 2010-ben hogyan jelenhetett meg a Gutenberg Kiadó. 1998-ban hoztam létre a céget, amely akkoriban a Gutenberg Műhely nevet viselte. Grafikai tervezésre voltunk szakosodva, nagyon sok könyvet, és emellett, persze, katalógusokat és más jellegű prezentációs anyagokat (szórólapokat, cégarculatokat stb.) is terveztünk. Már akkor azzal a gondolattal indítottam a műhelyt, hogy a lehető leghamarabb (amint a feltételek lehetővé teszik) nyomdával szeretném kiegészíteni a tevékenységet. 2008-ban sikerült is – amint a Csíki Hírlapban is megjelent – egy korszerűen felszerelt nyomdát indítanunk. Szerintem az azóta eltelt két év igazolja, hogy a piac értékelte azt a minőségét és igényességet, mellyel megtervezzük és kivitelezzük a termékeinket. Olyan ismert kiadókkal dolgoztunk együtt, mint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda Kiadóhivatal, Koinónia Könyvkiadó, Csíki Székely Múzeum, Hargita Megyei Kulturális Központ stb. A kiadói státus lehetővé teszi, hogy senkitől nem „zavartatva”, senkihez nem igazodva, kizárólag a számunkra fontosnak vélt ötleteket valósítsuk meg, természetesen ez nem zárja ki, hogy továbbra is együttműködjünk más kiadókkal...
– Ha csak Csíkszeredát tartom szem előtt, legalább féltucat magyar nyelvű kiadóról tehetünk említést, tehát első látásra úgy tűnik, le van fedve a piac... Ön szerint mégis van hely az újabb kiadóknak is?
– Csodálatos és sokszínű ez a világ. A könyvvásár is igazolta, hogy hatalmas – jó értelemben vett – konkurencia folyik az erdélyi magyar könyvkiadók körében. Egy évtizeddel ezelőtt még szégyenkeznünk kellett amiatt, hogy az anyaországi kiadókkal (minőségi téren) nem tudjuk felvenni a versenyt. Most már nem ez a helyzet. Örvendetes, hogy minden kiadó más és más szellemiséget és nézőpontot képvisel, de ez nem azt jelenti, hogy az ötletek tárháza ki lenne merítve. Úgy érzem, hogy ebben a sokszínűségben van még hely egy-egy új szjnfolt számára is.
– Miért a gyermekirodalmat célozták meg elsőként?
– Elsősorban a családom „provokált”. Marci fiam említette, hogy kellene neki egy Mátyás királyról szóló könyv. Végigkutattuk otthon a könyvtárunkat, de megfelelő gyermekkönyvet nem találtunk. Édesanyjával az üzleteket is végigjárták, és nem kaptak ilyen meséskönyvet. Azt észleltem, hogy a könyvpiacon egy űr keletkezett, vagyis szükség lenne a klasszikusok meséire is. Ezt a „piaci felmérést” továbbgondolva jutottunk el a nagy mesemondókhoz: Benedek Elekhez, Jókai Mórhoz és Móra Ferenchez. Hogy miért három szerzőt választottunk? Egyszerűen azért, mert három gyerekem van és egy könyvvel nem állíthattam haza. Komolyra fordítva a szót: a szubjektív tényezőn túllépve, a három mesemondó jócskán eltér egymástól, úgy a mesemondás stílusában, mint a személyiségek ábrázolásában is. Ugyanez a helyzet az illusztrátorokkal is. Mindhárom kötethez különböző illusztrátorokat választottunk. Fontosnak tartottuk, hogy a klasszikus írók műveit tehetséges erdélyi kortárs képzőművészek illusztrálják, ez is egy sajátos ízt ad ezeknek a könyveknek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen Mátyás királyok születhetnek a 21. század elején –vagyis hogy a kortárs, fiatal, de már befutott képzőművészek milyen dialógust képesek folytatni a magyar irodalom klasszikusaival. Ezáltal – közvetve – a gyerekek számára is azt sugalljuk, hogy nem baj (sőt!), ha mindenkinek van egy saját Mátyás király-képe! Innen már könnyen el lehet jutni oda, hogy lerajzolják a saját Mátyás királyukat, ami nem másolat lesz, hanem eredeti ötlet. Mindenképp ösztönözni szeretnénk a kreativitást.
– Úgy értesültem, hogy a könyvek bemutatója sem mindennapi volt...
– Kitaláltuk, hogy a gyermekeket behívjuk a saját elképzelésünk alapján készített standunkba, és nem egyszerű könyvbemutatóval, hanem gyerekfoglalkozások révén vezetjük be őket a mesék világába. Makkai Kinga irányításával papírszínházakat tartottunk, az illusztrációk nagyított másaival adtuk elő ezeket a történeteket, persze, a gyerekeknek is lehetőséget adtunk, hogy lerajzolják a kedvenc mesehősüket. S mintha a gyerekek is érezték volna, hogy kiadónk volt a második-harmadik-negyedik díjas a Szép könyv kategóriában: rendkívül fogékonyak voltak ezekre a közös foglalkozásokra...
– Az újság olvasói nevében is fel szeretném tenni a kérdést: itthon mikor mutatják be ezeket a könyveket?
– Az utóbbi hetekben minden energiánkat lekötötte a könyvvásár, de természetesen Csíkszeredában is be fogunk mutatkozni. Itt is gyermekfoglalkozásokhoz kötnénk a könyvbemutatót. Továbbá Erdély minden nagyobb magyarlakta városában ismertetni szeretnénk ezeket a könyveket.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használatos fegyver került elő egy lakóház udvarán Lóvész településen. A Hargita megyei tűzoltóság szakemberei biztonságba helyezték a kézigránátot.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként csíkszéki községekben is elkezdődik a víz- és csatornahálózatok építése. Pénteken újabb szerződéseket írtak alá, ezúttal Csíkszentlélek és Csíkszentgyörgy, valamint Csíkszereda további városrészei számára.
Forgalomlezárásra lehet számítani vasárnap délben a csíkszeredai Vár téren a március 15-i ünnepség alkalmával – rendkívüli ülést tartott a helyi önkormányzati képviselő-testület pénteken.
Aláírták a kivitelezési szerződést a Csíkszeredához tartozó Szécseny víz- és csatornahálózatának építésére, a csibai városrészben pedig vízhálózat készül a beruházás részeként. A Harvíz Rt. óriásprojektjének első munkálatai kezdődnek.
szóljon hozzá!