Gaál: nekem a természet a mesterem

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli a gyergyóditrói születésű Gaál András festőművész. Ez alkalomból a Csíki Székely Múzeumban nyílik kiállítása szombaton. A jelenleg Pannonhalmán élő művésszel beszélgettünk.

Péter Beáta

2016. március 04., 15:502016. március 04., 15:50


– Tulajdonképpen hazajön Csíkba...

– El se mentem. Marosfőn van házunk, oda járunk minden nyáron. Negyven évig éltem, tanítottam Csíkszeredában, utána kiköltöztünk Marosfőre, mert csendesebb, szebb az egész környezet. Nekem a mesterem a természet. A legnagyobb művész a természet. Ezt mások fogalmazták meg, nagyobb emberek, mint én. De én nem akartam se Nagy Istvánt követni, se Rembrandtot, se Picassót. Kísérleteztem magamnak, hogy milyen úton induljak el a főiskola után. És rájöttem, hogy nem követhetek senkit. 1959-ben helyeztek Csíkba tanárnak. Akkor még nem ismertem Nagy Imrét, csak hallottam róla, és láttam egy kiállítását Kolozsváron. Amikor idekerültem, s bemutatkoztam, hogy én vagyok a rajztanár itt, mondta, rajzoljak sokat és még találkozunk. Azután vittem hozzá a művészeket, akik jöttek ide, beszélgettünk, sokat tanultunk tőle Árpival (Márton Árpád). 1964-ben volt a Gál Sándor utcában egy szép kiállítóterem, ott rendeztünk egy egyéni kiállítást. János Pál biztatott, akkor már volt Szervátiusz Jenőnek, Gy. Szabó Bélának kiállítása ott. Ezeket még Kolozsváron sem lehetett volna megrendezni. Aztán jött Márton Árpád is ide tanítani, ő is rendezett egy kiállítást. Kezdett pezsgő kulturális élet kialakulni, sorra nyíltak a kiállítások.

– Milyen igény hívta létre 1974-ben a szárhegyi művésztelepet?

– 1972-ben meghívtak Hajdúböszörménybe egy nemzetközi művésztelepre a marosvásárhelyi Nagy Pál festőművésszel és a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor képzőművésszel együtt. Ott kaptam egy  Káplár Miklós-díjat és következő évben is hívtak. Ekkor már minisztériumi jóváhagyás kellett, hogy mehessünk, de nem engedtek, Bukarestből akartak küldeni román képzőművészeket. Mondtam akkor János Palinak, hogy tudnánk mi is csinálni itt egy művésztelepet. Zsögödben kiválasztottunk egy helyet, beszereztük a fát, nekifogtunk építeni egy alkotóházat. De akkor közbeszóltak, hogy nem lehet felépíteni, mert azt a területet már kinézte másvalaki, elvitték a fát és a köveket is, amit odahordtunk. Akkor elmentem Somlyóra, hogy a Kalot épületében szervezzünk egy művésztelepet. De a gyermekház igazgatója nem egyezett bele. Utána az akkori új iskolában, a Rebreanuban akartuk létrehozni, mivel nyáron nincs tanítás ott, a szállodában étkeztek volna a meghívott művészek. Amikor ezt Zöld Lajos meghallotta, mondta, Szárhegyen kell művésztelepet csinálni. Én nem is tudtam, hogy van ott egy kastély is. Igaz, romokban volt, de Laji azt mondta, hogy augusztusig kijavítja. Márton Árpival kezdtük hívni a művészeket, akiket ismertünk Erdélyből. Hívtunk húszat, jöttek harmincan, az se volt ahová lefeküdni.

De korábban még el kellett menjünk Márton Áron püspökhöz, és el kellett kérjük az épületet. Fogadott is, ő már tudta, miért mentünk. Mondta, nagyon sokan kérték tőle a kolostort öregek házának, gabonaraktárnak, mindenfélének, de a művészeknek odaadja. Figyelte is, hogy mi történik ott és látta, hogy jó irányba halad a művésztelep.

Zöld Laji szerzett be mindent, ami kellett nekünk. A művészeket el kellett látni. Megcsinálta, felújította az épületet. Aztán kidobtak onnan...

– A tájfestés nagy mestereként tartják számon, ugyanakkor számos portrét is festett.

– Szeredában nagyon sok tanárkollégát megfestettem. A nyolcvanas években voltak az órákon át tartó gyűlések a semmiről, a gimnáziumban volt nyolcvan tanár, s azokat mind lerajzoltam a gyűlések alatt. Mondtam nekik, hogy meg is festem, fél óra különbségekkel jöjjenek a műtermembe s készítek róluk portrét. Egy ember volt, aki könyörgött, hogy rajzoljam le, de olyan hitvány ember volt, hogy nem akartam. Mindig megállított, aztán egyszer mondtam neki: ide figyelj, én akit megfestettem eddig a tanárok közül, mindenki meghalt. Többet soha nem kérte.

– Az összes alkotói korszakából vannak munkái a kiállításon. Végignézve, milyen érzések, gondolatok fogalmazódnak meg önben?

– Nagyon örvendek, hogy ezeket így együtt látom. Örvendek, hogy ilyen lehetőség nyílt, hogy befogadtak ebbe az épületbe, mert újabban csak nagy művészeknek a munkáit állítják itt ki. Ezt a 108 munkát, ami most itt van, soha nem láttam így együtt. Jó látni. Aztán ezek visszakerülnek a raktárakba, ahonnan elhoztuk. Egy része Szárhegyről van, egy része Ditróból, ahol állandó kiállításom van. Másik része Pannonhalmáról, Marosfőről. Szanaszét vannak, mindig csak egy részt látok. De ezek így egymás mellett sosem voltak. Nagyon nehéz volt összeválogatni. Egy kiállításon nagyon fontos, hogy melyik hova kerül. Nem időrendi sorrendben van rendezve, mert rájöttem, hogy az nem lett volna jó. Elhoztam olyan képeket is ide, amit 1955-ben festettem, de a legújabb, Zöld Lajit ábrázoló képemet is, amelyet idén festettem.

Én 35 művésztelepre voltam meghívva, sok mindennel találkoztam, sok múzeumot megnéztem. Az igazság az, hogy mindenki úgy fest, ahogy tud és amilyen tehetsége van. Ha nincs tehetsége, hiába tud. Én szakácskönyvből nem tudok főzni, mert ehetetlen lesz, ahhoz kell egy kicsi érzék, az a csipetnyi só, csipetnyi bors, amit csak a szakács tud. Hiába van leírva, hogy kell egy marék só vagy marék liszt... Itt is hiába mondom meg, hogy milyen festékből milyen színt kell keverni, ha nem érzi az illető, nem tudja megcsinálni. De az idő úgy is olyan, hogy sok mindent elseper. Viszont a nagyokat az idő sem tudja kiseperni.

Gaál András 80
A Csíki Székely Múzeumban március 5-én, szombaton 18 órától nyitják meg a kiállítást. Köszöntőt mond Antal Attila, Csíkszereda megbízott polgármestere, a kiállítást Banner Zoltán művészettörténész nyitja meg. A kötetet Székedi Ferenc szerkesztő mutatja be, az est házigazdája Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója. Közreműködik Fülöp Zoltán színművész. Vasárnap délután öt órától a művész ingyenes tárlatvezetést tart a kiállításon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát
2025. július 02., szerda

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja

Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja