A Gutenberg Kiadó legújabb meséskönyve az 5-12 éves korosztályhoz szól. A mesék kiválasztásánál elsődleges és minden egyebet felülíró szempont volt, hogy azok érthetők legyenek, mondanivalójuk pedig érdekes és leképezhető a mai gyermekek számára, ugyanakkor érvényes ízelítőt is adjanak az erdélyi cigány mesékből. A hét mese Herrmann Antal és Wlislocki Henrik, Benedek Elek, Kovács Ágnes és Nagy Olga, a 20. század elejétől annak végéig húzódó gyűjtéseiből való – mondta el Burus János Botond, a Gutenberg Kiadó szerkesztője.

A cigány mesék közlésében érdekes, hogy alapvetően egy szóbeliségében élő és hagyományozódó kultúra mesekincséről beszélünk tudtuk meg a szerkesztőtől. Magyar népmesekincsünk különlegesnek számító szegmensét alkotják, a magyar népmesét ismerő gyermekek számára ezért cigány mesét olvasni különlegességet jelent, azok ugyanis más, teljesen szokatlan központi szervező elemek mentén alakulnak: a felfokozott cselekményt részesítik előnyben, felületesebben kezelik a hagyományos mesebonyolítás szabályait, akár a következetesség kárára is, a főhős pedig nem egyértelműen birtokol pozitív erkölcsi tulajdonságokat – tudtuk meg Burustól.

„Ezekben a mesékben egy fortélyos anya farkashússal kínálgatja gyermekeit, a világ legmarkosabb királya az ördöggel is összemérné az erejét, de a fia lesz a zálog, egy csonkakezű, bár annál teljesebb eszű leány mindent visszaszerez, amit ármánnyal elvettek tőle – ezek és ilyen szereplők elevenednek meg sok más társukkal egyetemben hét mese erejéig a kötetben, hogy kísérőnek szegődjenek az olvasó mellé olyan kalandra, amelyben a váratlan és leleményes csavarok alakítják az események sorát. És itt ki kell emelni még valamit: a könyvet illusztráló Kürti Andrea grafikusművész elkápráztató módon tette hozzá saját látásmódját, érzéseit a mesékhez, olyan gyönyörűen, annyi gonddal és gondolattal rajzolva meg ezt a vonzó és izgalmas világot, hogy bátran remélhetjük, sok gyermek fogja örömmel lapozni a mesekönyvet.”