Úszás – nem lehet elég korán elkezdeni

A babaúsztatást már igen korán, a baba 2–3 hetes korában el lehet kezdeni otthon. Ilyenkor a szakember házhoz megy, és a kádban kezdik el a gyakorlatokat. „Akkortól tesszük kádba, amikor a köldökcsonk leesett, vagy ha még nem esett le, és már szeretnék a szülők, akkor úgy úsztatunk, hogy azt ne érje víz. Én híve vagyok annak, hogy minél korábban kezdjük el, mert láttam olyat is, hogy az a baba, amelyet hat hetesen hoztak el, békésen és boldogan végzett mindent, a majdnem egy éves baba viszont végigsírta a foglalkozást, mert nem volt szokva. Minél korábban kezdjük, annál jobb. Mi körülbelül a baba három hónapos koráig szoktunk házhoz menni. Ahogy vízhez szokik, ahogy a kádban elvégzünk minden gyakorlatot, amit hason és háton lehet, és merültünk is, akkor már lehet medencébe jönni” – osztotta meg velünk Kelemen Zsófia.

„Kétféle babaúsztató módszer van, ami nagyon divatos, mi a Kalovits-módszert használjuk. Itt minden mozgásformához társul egy mondóka. Nem szoktuk erőltetni, hogy sokat merüljön a baba, nem ez a lényege, persze, van benne merülés is, de nem erről szól elsősorban, inkább az a fontos, hogy a vizet, mint közeget megszokja, mozogni tudjon benne. Azon ne csodálkozzanak a szülők, hogy két mondóka van a harminc perc alatt, és azt elmondjuk hússzor, de addig nem tudunk A-ból B-be jutni, amíg az A pontot nem tanulta meg rendesen. Nem siettetünk semmit, hagyunk időt a babának, hogy szeresse meg, szokja meg. Ez igazából vízhez szoktatás, mert az úszást majd négyéves kora után tudja megtanulni” – fejtette ki a szakember. „A baba búvárreflexszel születik, és azt használjuk ki, hogy nem vesz a víz alatt levegőt. Egyéves korára elfelejti ezt a reflexet. De ha egy éves kora előtt vízhez szoktatjuk, lehet, hogy a reflex már nem él benne, de az agya megszokja, hogy ha víz alá merül, akkor nem szív levegőt. Egyéves kor után mi már nem foglalkozunk, mert ott már más a mozgásanyag, és itt Csíkban még nincs megfelelő medence.”

A babaúsztatás jótékony hatásairól Kelemen Zsófia elmondta, hogy fejleszti a baba testét, mivel többféle közeggel érintkezik rövid idő alatt, és más-más impulzusokat kap ezáltal: a vízzel, a levegővel,a medence falával, a szülő testével, az oktató testével. Azoknak a babáknak, akik sokat „úsztak”, jobb a testtartásuk. Mint minden mozgás, az úszás is fejleszti a szellemi képességet, az idegsejtek között kapcsolat teremtődik, attól már okosabb, ügyesebb lesz a gyerek. „Mozgáskoordinációt fejleszt, és a kötődést a szülő–gyermek között. Nagyon érdekes, hogy ha az anyuka fél például meríteni, akkor nem fog a baba sem merülni. Hogyha én megfogom, én nem félek meríteni, akkor velem fog merülni. Annyira megérzik a babák az ilyen apró dolgokat. Amúgy, ha első alkalommal sír, az nem csoda. Olyan is van, hogy az első-két alkalmat végigsírja, az teljesen természetes dolog, attól nem kell megijedni. Fontos, hogy érezze a szülőn a nyugodtságot.”

Úszás nagyobb gyerekeknek

Az úszástanulásához 6–7 éves korra érnek meg a gyerekek, de esetenként vannak kisebbek is, akik alkalmasak rá. Az úszás megtanulására felső korhatár nincs, mindenki képes rá, csak kitartás kell hozzá – vallja Sorbán Zsófia oktató, aki 4 év fölötti gyerekeknek tart vízi foglalkozásokat és 7 év fölöttieknek úszást. „Fontosnak tartom a gyermek vízhez szoktatását, a vízibiztonság megszerzését. Bátrabban viszik vízpartra nyaralni csemetéjüket a szülők, ha van egy alaptudás. A vízhez szoktatás sok esetben több órát is felvesz. Ha már biztonságban érzik magukat, sokkal könnyebben sajátítják el a bonyolultabb kéz- és lábkoordinációval végrehajtott gyakorlatokat. A célom nemcsak a technikák elsajátítása, hanem hogy szeresse meg a mozgást, kedvet kapjon a tanulásra, érezze jól magát és bízzon képességeiben. Minden „úszásóra” feloldja a napi monotóniát, élményvilága gazdagabb lesz, hosszú távon a rendszeres testmozgás igénye, figyelme és együttműködési képessége fejlődik” – mondta el portálunknak Sorbán Zsófia.

A vízifoglalkozások során nagyon sok színes, figyelemfelkeltő eszközt vesznek igénybe mind az oktatásra, mind a játékra, szívesen használják a gyerekek a vízinudlit, a labdát, úszódeszkát. „A víz egy másfajta közeg a megszokotthoz képest, ahol sérülésmentesen mozgatható minden izomcsoport. Fejleszti a mozgáskoordinációt, javítja a testtudatot, bizonyos betegségek (allergia, mozgásszervi betegségek, sérülések, különböző gerincproblémák, légzőszervi rendellenesség, asztma, ízületi bántalmak stb.) gyógyítására kimondottan javallott. A játékos gyakorlatok, játékok hatására fejlődik a gyerekek testtudata, végtagjaik tudatos koordinációja is” – összegezte a sportoktató.