Több mint kétezer éves, mégis újból virágkorát éli az orgona

– Mikor és honnan jött az ötlet, hogy elinduljon a Nyáresti orgonahangversenyek című sorozat? Miért pont nyáron?

– A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és a Maros Megyei Tanács szervezésében indult el 2004-ben. Tulajdonképpen azóta vagyok én a Marosvásárhelyi Filharmónia orgonaművésze. Én álltam elő a javaslattal, hogy szervezzünk Nyáresti orgonahangversenyeket, a Filharmónia igazgatója, Vasile Cazan pedig egyből belement. Nagy örömmel terveztük és készítettük elő a Kultúrpalotában megtartott orgonakoncert első sorozatát, amely négy koncertből állt, kettő júliusban és kettő augusztusban. A következő években növeltük ezek számát. Más városokban, mint Brassó, Szeben, Medgyes, Segesvár, Kolozsvár, ez egy nagyon régi szokás, a nyári templomi koncerteknek hagyománya van, elsősorban mert az erdélyi orgonák értékes hangszerek. Azért nyáron örvendhetünk a legtöbb orgonamuzsikának, mert ilyenkor kellemes beülni a templomokba. Télen nem lehetne végighallgatni egy koncertet a hideg miatt. Ne felejtsük el, hogy régebb nem volt fűtés a templomokban. Emlékszem, amikor az unitárius templomban gyakoroltam a ’80-as években, a hívek részére kitett víz a kancsóban meg volt fagyva. Kesztyűben gyakoroltam a főtéri római katolikus templomban is.

– Hogy áll össze a nyári repertoár?

– Színes és lendületes, dallamos és meditatív, régi és kortárs műveket választok. Az idén a marosvásárhelyi orgonák különleges hangzás effektusait mutatom be a megfelelő repertoárral. A Kultúrpalotában a Carillon-harangjáték hangzáseffektusra világítottam reá múlt csütörtökön. A Carillon kromatikus sorban elhelyezett kis harangokat szólaltat meg. Kivételesen a marosvásárhelyi Kultúrpalota Rieger Ottó orgonájának Carillon regiszterénél nem harangocskák, hanem kis rézlemezecskék ütés által hangzanak fel. A hang lebegtetése, a zokogó hangzás effektus a július 12-ei Bolyai téri unitárius templomban tartandó koncertem tematikája. Megszólaltatom Samuel Scheidt, Johann Sebastian Bach, Cesar Franck, Max Reger, Liszt Ferenc műveit, amelyekben bizonyos zenei frázisoknál alkalmazni lehet. Vasárnap, július 15-én a Szabadi úti református templomban a furulya hanghatást G. Diruta, D. Croner, Fr. Couperin, J. S. Bach, J. Chr. Fr. Bach és Liszt Ferenc kompozíciói által mutatom be. Nagyon régtől közkedvelt a visszhang hangzás zenei megfogalmazása, amelynek bemutatására ideális lesz a Mooser két manuálos orgonája. Mivel nagyon szeretem játszani a kortárs zenét és fontosnak tartom a hazai zeneszerzők orgonaműveinek bemutatását, a következő szerzőket választottam a Nyáresti orgonahangversenyekre: Daniel Croner, Sigismund Toduţă, László Árpád, Benedek Kálmán, Makkai Gyöngyvér, Csíky Boldizsár, Terényi Ede.

– Mennyire vevő minderre a marosvásárhelyi közönség?

– Szép számmal jönnek el a Nyáresti orgonahangversenyekre. Voltak olyan zeneszerető emberek, akik először voltak jelen a koncerten, azután kíváncsiak lettek a kultúrpalotai filharmóniás előadásokra is, s azóta rendszeres látogatói a szimfonikus hangversenyeknek. Sokan örvendenek a templomi koncerteknek, mert így megismerték más oldalról is az orgonazenét. Az utcán megállítanak az emberek, és kérik a kedvenc darabjaikat.

– Valamikor inkább férfias hangszernek tartották, Ön mégis ezt választotta...

– Bach idejében nők nem mehettek fel a karzatra. Viszont korábban, 228-ban az Aquincumi orgona megszólaltatója Sabina volt, azaz egy hölgy. Évszázadokon át csak férfiak lehettek kántorok, most sok nő foglalhatja el ezt a feladatot a liturgiában. A társadalom szabályai, a hagyományok, a szokások szabják meg mikor lehet csak férfi vagy nő is orgonista. Én zongorázni tanultam kiskoromtól, de áttértem az orgonára. Általában először zongorán szoktam gyakorolni orgonadarabjaimat. Az orgona megkapta méltó helyét a hangszerek között. Egy találmányból a hangszerek királynőjévé vált, gazdag hangszíneivel, gyöngyöző fuvola hangzásától egészen az érces trombita hangjáig, az univerzum harmóniáját, az Ember és Isten kapcsolatát foglalja magába több mint kétezer éves múltjával.

– Marosvásárhely műemlékorgonáit veszi sorra ezen a nyáron is. Ezek közül melyik az Ön számára a legkülönlegesebb?

– 2006-ban a Kultúrpalota nagytermének restaurálása kiszorította a Nyáresti orgonahangversenyeket, így új ötlet született: bemutatni a közönségnek Marosvásárhely műemlék orgonáit. Ezáltal régi álmom valósult meg. Idén a Kultúrpalota 1913-ban épült hangszerén, Kelet-Európa egyik legszebb romantikus hangzású orgonáján mutattam be a Nyáresti orgonahangversenyek kezdő koncertjét, amelyet hét templomi helyszín követ, sorra koncertezem Marosvásárhely unitárius, református, római katolikus, Ferenc-rendi, minorita templomait. Annyira a szívemhez nőttek Marosvásárhely orgonái, hogy nem tudom rávágni egyikre sem, hogy ez vagy az a legkülönlegesebb, mivel minden orgona egyedi művészi alkotás. Nincs két egyforma sem hangzásban, sem a hangszer technikai lehetőségeiben...

– Ön tanít is a Művészeti Egyetemen. Érdeklődnek a diákok az orgona iránt? Mennyire divatos manapság ez a hangszer?

– Világszerte a gitár divatosabb, mint az orgona, mert kicsi és árban is elérhető. Vannak diákok, akik érdeklődnek az orgona iránt, másodévben pedig lehetőségük van zongorát vagy orgonát választani, a heti fél óra kötelező hangszeróra keretében. Első évben ingyen tanítom, ha valaki jelentkezik önszorgalomból. Dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem volt rektorának köszönhetően, aki felkarolta a zene fakultást, egy kiváló három manuálos és pedálos orgonánk van, nem sípos, mert egy hagyományos hangszer megfizethetetlen. Készülünk egy nagyobb szabású tanár-diák orgonakoncertre.

– Milyen jövőt jósol a Nyáresti orgonahangversenyeknek?

– Nagyon sokan szeretik e csodás hangzású hangszert, és van jövője  a Nyáresti orgonahangversenyeknek. Az orgona, a hangszerek királynője, évezredek szimbolikáját tárolta és hordozta magában, átmentvén a bibliai, filozófiai eszmék értékeit, és az európai orgonamuzsika felbecsülhetetlen szerepét az egyetemes zenei kultúrába.