Összmagyar fesztivállá nőhet ki egy szerény kezdeményezés

Francia arisztokraták is felvonultak Húros Annamária divatbemutatóján

Péntek délután immár kilencedik alkalommal nyitották meg a Nyárádmente legjelentősebb nyári kulturális rendezvényét, a Csűrszínházi Napokat. Már nem egy kis kultúrotthonba zsúfolódik be a falubeli közönség egy előadásra. Tágas és színvonalas teret nyert a színjátszás, és mellette a művészet, amely mellé a hétvégén a népi kultrúra is felsorakozott. És már régen nem csak mikháziak kíváncsiak a műsorra: autóbuszok és személygépkocsik lepik el a falut legalább egy hétvégére.

Gazdag kínálat várta a közönséget

Minden évben valamivel több és gazdagabb a Csűrszínházi Napok programja. Idén a színjátszás  mellé felsorakozott a népi kultúra is, de hat féle kiállítás is várta péntek délután az érdeklődőket. Az iskola épületében Vajda György újságíró fényképtárlattal nyitotta meg a rendezvénysorozatot: ismert és ismeretlen arcok, helyek, tárgyak sorakoztak a falakon, hiszen kalotaszegi és nyárádmenti barangolások eredményeiből mutattak fel néhány fotót a művészek. Egy másik teremben a faluból elszármazott Salat Dénes faragott bútorait csodálhatták meg az érdeklődők, de a Marosvásárhelyi Mentor kiadó is jelen volt standjával. Idén is két új kötetet mutattak be: Ősz János kibédi és magyarpócsfalvi népmesegyűjtésének eredményét, a Csudatáska című munkát, és Magyar Zoltán Erdélyi népmondák című kétkötetes művét ismertették.

A válaszúti múzeum gyűjteményéből hozott ízelítőt Kallós Zoltán

A Reneszánsz panzióban Novák József címereiből nyílt kiállítás, majd teljesen újdonságként az idén a pécsi díszlet- és jelmeztervező, Húros Annamária munkáival lehetett megismerkedni: Szent István koronázási palástjának másától a volt Nox együttes számára tervezett ruhákig és jelmezekig pályája összegzését nyújtotta a közönségnek. A Csűrszínház mögötti kertben pedig az RMGE Maros szervezésében gyékényfonók, fafaragók, zöldség- és virágtermelők mutatták be munkájuk eredményét, míg Bocz mérnök úr azt is bebizonyította, hogy nemcsak az állattenyésztés és tejtermelés csínját-bínját ismeri, hanem kitűnő palacsintát vagy fokhagymás flekkent is tud sütni.

„Egész élete egy ajándék”

Ugyancsak pénteken nyitották meg a volt kántori lakban azt a kiállítást, amely Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató válaszúti gyűjteményéből ad ízelítőt a marosszékieknek. A 85. életévét betöltött „Zoli bácsi” és társai a mezőségi faluban 6000 darabból álló múzeumi anyagot gyűjtöttek össze, amelynek egyharmadát ki is állították.

Kallós Zoltán nélkül szegényebb maradt volna az erdélyi magyar kultúra

Szélyes Ferenc felkérésére egyből igent mondva a jeles kutató 300 tárgyat el is hozott a Nyárádmentére, ebből pedig két mezőségi és egy válaszúti szobát rendeztek be. „Igazi ajándék mindannyiunk számára, hogy ezeket a tárgyakat  kézbe vehetjük, megsimogathatjuk” – mondta méltató beszédében Török Viola. Ajándék, mint maga Kallós Zoltán, aki nélkül az erdélyi magyar kultúra jóval szegényebb maradt volna, hisz ő és kortársai egykori gyűjtései révén vált ismertté ennek a tájegységnek a népzenéje, tánca, szellemi kultúrája, és lett az összmagyarság kincse. A válaszúti tárlatot szeptember elsejéig látogathatják meg az érdelklődők a mikházi lakban.

Színház és néptánc

A hétvégi programból természetesen nem hiányozhat a színházi műfaj sem, de mellette a néptánc is teret kapott: a magyarországi Forrás színház a Csíksomlyói passiót vitte színre, a marosvásárhelyi Maros művészegyüttes a Szem látta, szív szerette című produkciójával, míg a nyárádszeredai Bekecs táncegyüttes a Trilógia című darabjával lép fel. De székely népballadákból, mezőségi kultúrából, moldvai és gyímesi népzenéből is ízelítőt kaphat a közönség, esténként pedig táncházon lehet mulatni. A magyar kultúra pedig egy színvonalában, tartalmában és értékében egyre gazdagodó fesztivált könyvelhet el.