Az ipari forradalom hajnalán robbanásszerűen növekvő ruhaipar rendkívül káros hatással volt a környezetre, manapság nem csak utóhatásait érezzük, hisz az olcsó ruhaneműket és lábbeliket még mindig hasonló módszerekkel állítják elő. Ellenben a „zöld” divat térhódítása is jelentős volt az elmúlt évtizedben, manapság már nem csak formátlanul gagyi, kényelmetlen, hippie fazonú ökoruhákat kapni a boltokban. Mit is jelent azonban az etikus divat, és mennyiért öltözhetünk etikusan?
2011. november 03., 18:362011. november 03., 18:36
2011. november 03., 19:072011. november 03., 19:07
Az etikus, avagy fenntartható ruhagyártás két szempontot feltételez: egy divatcég akkor etikus, ha a használt anyagok és a termék előállítási folyamata környezeti és társadalmai szempontból is fenntartható.
Akinek nem inge...
A társadalmi (a Fairtrade logóval fémjelzett) szempont a ruhákat és lábbeliket előállító és a nyersanyagokat termesztő munkaerőre is vonatkozik. Napjainkban a világ kilencven országában körülbelül 30 millió, gyapotföldeken dolgozó munkás van, továbbá a nyersanyag oroszlánrésze a harmadik világ országaiból származik. A fenntarthatósági szempont biztosítja, hogy a munkások a megélhetéshez elegendő fizetést kapnak, illetve megelőzi a nők és gyerekek kihasználását.
Ugyanakkor az előállítási folyamatban dolgozók jogainak betartását is feltételezi az etikus megnevezés, viszont a Fairtrade címke csak a termelés folyamatában való „fenntarthatóságra” vonatkozik, tehát előfordulhat, hogy a logóval ellátott termékeket gyerekek dolgoztatásával állítja elő a ruhagyár. Mindezek ellenére vannak olyan vállalatok, amelyek valóban etikus magatartásról tesznek tanúbizonyságot: belföldön a Marks and Spencer, illetve a Timberland termékei a legelterjedtebbek, viszont a „zöld” ruhagyártók közé tartozik a Howies, az American Apparel, a People Tree, a Seasalt, a Wombat, a THTC, a Kuyichi, a Patagonia, a Gossypium, az Ascension, az Equop és a Little Green Radicals.
Még nem öltözünk etikusan
Manapság már több márka is bocsát piacra környezetbarát kollekciókat, valamint az etikus divatos ruhákat forgalmazó on-line áruházak száma is növekedőben van. Általánosan véve a divatipar példásan fajsúlyosnak tartja a fenntarthatóság és az etikus divat elvét, mint sok más esetben azonban, Romániának még nem sikerült felzárkóznia.
Lőrincz Zita, a székelyudvarhelyi Bolero divatbolt tulajdonosa portálunk kérésére elmondta: az üzletben túlnyomó részben Törökországban gyártott ruhák vásárolhatók, de olasz, magyarországi és belföldi termékeket is forgalmaznak. Udvarhely szinten a felső árkategóriát képviseljük, ez azonban azt jelenti, hogy gyenge minőségű tömegcuccot nem tartunk – mondta el az vállalkozás vezetője. A boltban a szintetikus anyagok mellett számos természetes szövetekből készített ruhanemű található, kifejezetten biotermékek viszont nincsenek. Vásárlóink sem jelezték eddig, hogy természetbarát ruhákat keresnének – jegyezte meg Lőrincz Zita, hozzáfűzvén, a hasonló ruhaneműk belföldön ritkaságszáma mennek, ami viszont kapható, az jelentősen drágább a hagyományos ruhadaraboknál.
Az egyik Kossuth Lajos utcai, kifejezetten alacsony, „neked szabott árakat” reklámozó ruhabolt munkatársától, Egyed Emesétől megtudtuk: ők kizárólag kínai importárut forgalmaznak a boltban, természetbarát ruhaneműket itt sem keresett még senki.
Alternatívák: tofu, kukorica és a kólás flakonok
A kender meglehetősen igénytelen növény, palántái például olyan sűrűn nőnek, hogy kiszorítják a gyomnövényeket, így termesztésüknél nincs szükség kémiai növényvédő szerekre. A rendkívül környezetpusztító módon előállított pamutnak tehát kifejezetten jó alternatívája a kendertextília, a belőle készült ruhanemű, cipők rendkívül tartósak is.
A közkedvelt gyapjú már az előállítás szintjén sem számít etikusnak: az erre a célra tenyésztett birkák életkörülményei nyomorúságosak, a nyers gyapjúból készített textíliát pedig fehéríteni és festeni is kell, leggyakrabban kémiai anyagok felhasználásával. Sally Fox amerikai kutatónak köszönhető az organikus pamut megjelenése, melynek előállításához nem használnak növényvédő szereket, illetve a textília fehérítését is természetes módon végzik.
Eszement ötletnek tűnhet, viszont a tofugyártás melléktermékeiből, cseppfolyós fehérjékből állítják elő az ún. szójaselymet. Állítólag Henry Ford a szójaselyem felhasználását akarta meghonosítani az Államokban, amikor az 1940-es években ilyen anyagból varrt öltönyöket hordott. Ford terve nem vált be, az amerikai gazdaságban a műselyem tarolt, a szójaselyem ideje csupán a 21. században jött el. Ingeo (az angol ingenious – találékony) fantázianévre keresztelte a kukoricakeményítő és cukor felhasználásával készített szövetszálakat az ötletgazda Dow Chemicals vegyipari vállalat. Ugyancsak környezetbarát alapanyag a bambusz, az egyre népszerűbb bambuszszálból készített ruhák antibakteriálisak, valamint amikor már nincs rájuk szükség, teljesen lebomlanak. Meleg, könnyű, vízálló és strapabíró a használt műanyag palackokból előállított EcoSpun nevű poliészter műszálból készített ruhanemű. Mindezek mellett az anyag gyártása a világszerte felgyülemlett műanyag egy egészen új fel- és újrahasznosítási lehetőségét jelentené.
| Milyen áron? A világ kémiai növényvédő szereinek több mint húsz százalékát a gyapottermesztés során, a pamut előállításában használják, nem csoda tehát, hogy az éves 20 000, rovarirtók okozta haláleset nagy hányada a harmadik világban történik. További kémiai anyagokat használnak a pamut feldolgozásánál és színezésénél: egy póló előállításához szükséges gyapot termesztéséhez körülbelül ezer liter víz szükséges, a gyártás során pedig közel 800 féle kémiai anyagot használnak fel. |
Nemzetközi pályázati támogatást nyert a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA ). A féléves program a fenntarthatóság, az egészségmegőrzés és a fiatalok jövőbeli készségeinek fejlesztésére összpontosít.
Két diák tartózkodott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium azon osztálytermében, amelyikben hétfőn reggel levált egy része a mennyezetnek. Szerencsére senki sem sérült meg, az oktatás helyszínét pedig átszervezték.
Lezártak két tantermet a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban, miután hétfőn reggel leszakadt egy mennyezeti vakolatrész. Az eset idején két diák tartózkodott a teremben, de senki sem sérült meg.
A ponyva és az állványok mögött zajlik a székelykeresztúri Molnár István Múzeum energetikai felújítása; a belső festések egy részét saját forrásból kell megoldja az önkormányzat. A megpályázott projektet július végén kell lezárják.
Saját falujában állították meg a rendőrök azt az oroszhegyi sofőrt, aki erősen ittas állapotban ült a kormány mögé pénteken koradélután.
Sérült medve miatt érkezett riasztás Sikaszóba, ám a nagyvad elpusztult, amire a törvény által előírt bizottság helyszínre ért. Az állatot napokkal korábban üthette el egy autó.
Egész napos filmünneppel várják a mozirajongókat június 17-én Szentegyházán. A Vándormozi négy magyar alkotást vetít le, a belépés ingyenes.
Megnyitja kapuit a parajdi sós strand pénteken, a nyitónapon minden érdeklődő ingyenesen látogathatja a létesítményt.
Újabb Ro-Alert figyelmeztetést kaptak kedd este a székelyvarságiak medve jelenléte miatt. Mindez alig két nappal azután történt, hogy egy emberre veszélyessé vált nagyvadat kilőttek a településen.
Házkutatásokat tartottak kedden Hargita megyében a Jupiter-hadművelet részeként a rendőrség gazdasági nyomozói. Több mint három kilogramm törvénytelenül értékesített vízipipadohányt foglaltak le.
szóljon hozzá!