Az ipari forradalom hajnalán robbanásszerűen növekvő ruhaipar rendkívül káros hatással volt a környezetre, manapság nem csak utóhatásait érezzük, hisz az olcsó ruhaneműket és lábbeliket még mindig hasonló módszerekkel állítják elő. Ellenben a „zöld” divat térhódítása is jelentős volt az elmúlt évtizedben, manapság már nem csak formátlanul gagyi, kényelmetlen, hippie fazonú ökoruhákat kapni a boltokban. Mit is jelent azonban az etikus divat, és mennyiért öltözhetünk etikusan?
2011. november 03., 18:362011. november 03., 18:36
2011. november 03., 19:072011. november 03., 19:07
Az etikus, avagy fenntartható ruhagyártás két szempontot feltételez: egy divatcég akkor etikus, ha a használt anyagok és a termék előállítási folyamata környezeti és társadalmai szempontból is fenntartható.
Akinek nem inge...
A társadalmi (a Fairtrade logóval fémjelzett) szempont a ruhákat és lábbeliket előállító és a nyersanyagokat termesztő munkaerőre is vonatkozik. Napjainkban a világ kilencven országában körülbelül 30 millió, gyapotföldeken dolgozó munkás van, továbbá a nyersanyag oroszlánrésze a harmadik világ országaiból származik. A fenntarthatósági szempont biztosítja, hogy a munkások a megélhetéshez elegendő fizetést kapnak, illetve megelőzi a nők és gyerekek kihasználását.
Ugyanakkor az előállítási folyamatban dolgozók jogainak betartását is feltételezi az etikus megnevezés, viszont a Fairtrade címke csak a termelés folyamatában való „fenntarthatóságra” vonatkozik, tehát előfordulhat, hogy a logóval ellátott termékeket gyerekek dolgoztatásával állítja elő a ruhagyár. Mindezek ellenére vannak olyan vállalatok, amelyek valóban etikus magatartásról tesznek tanúbizonyságot: belföldön a Marks and Spencer, illetve a Timberland termékei a legelterjedtebbek, viszont a „zöld” ruhagyártók közé tartozik a Howies, az American Apparel, a People Tree, a Seasalt, a Wombat, a THTC, a Kuyichi, a Patagonia, a Gossypium, az Ascension, az Equop és a Little Green Radicals.
Még nem öltözünk etikusan
Manapság már több márka is bocsát piacra környezetbarát kollekciókat, valamint az etikus divatos ruhákat forgalmazó on-line áruházak száma is növekedőben van. Általánosan véve a divatipar példásan fajsúlyosnak tartja a fenntarthatóság és az etikus divat elvét, mint sok más esetben azonban, Romániának még nem sikerült felzárkóznia.
Lőrincz Zita, a székelyudvarhelyi Bolero divatbolt tulajdonosa portálunk kérésére elmondta: az üzletben túlnyomó részben Törökországban gyártott ruhák vásárolhatók, de olasz, magyarországi és belföldi termékeket is forgalmaznak. Udvarhely szinten a felső árkategóriát képviseljük, ez azonban azt jelenti, hogy gyenge minőségű tömegcuccot nem tartunk – mondta el az vállalkozás vezetője. A boltban a szintetikus anyagok mellett számos természetes szövetekből készített ruhanemű található, kifejezetten biotermékek viszont nincsenek. Vásárlóink sem jelezték eddig, hogy természetbarát ruhákat keresnének – jegyezte meg Lőrincz Zita, hozzáfűzvén, a hasonló ruhaneműk belföldön ritkaságszáma mennek, ami viszont kapható, az jelentősen drágább a hagyományos ruhadaraboknál.
Az egyik Kossuth Lajos utcai, kifejezetten alacsony, „neked szabott árakat” reklámozó ruhabolt munkatársától, Egyed Emesétől megtudtuk: ők kizárólag kínai importárut forgalmaznak a boltban, természetbarát ruhaneműket itt sem keresett még senki.
Alternatívák: tofu, kukorica és a kólás flakonok
A kender meglehetősen igénytelen növény, palántái például olyan sűrűn nőnek, hogy kiszorítják a gyomnövényeket, így termesztésüknél nincs szükség kémiai növényvédő szerekre. A rendkívül környezetpusztító módon előállított pamutnak tehát kifejezetten jó alternatívája a kendertextília, a belőle készült ruhanemű, cipők rendkívül tartósak is.
A közkedvelt gyapjú már az előállítás szintjén sem számít etikusnak: az erre a célra tenyésztett birkák életkörülményei nyomorúságosak, a nyers gyapjúból készített textíliát pedig fehéríteni és festeni is kell, leggyakrabban kémiai anyagok felhasználásával. Sally Fox amerikai kutatónak köszönhető az organikus pamut megjelenése, melynek előállításához nem használnak növényvédő szereket, illetve a textília fehérítését is természetes módon végzik.
Eszement ötletnek tűnhet, viszont a tofugyártás melléktermékeiből, cseppfolyós fehérjékből állítják elő az ún. szójaselymet. Állítólag Henry Ford a szójaselyem felhasználását akarta meghonosítani az Államokban, amikor az 1940-es években ilyen anyagból varrt öltönyöket hordott. Ford terve nem vált be, az amerikai gazdaságban a műselyem tarolt, a szójaselyem ideje csupán a 21. században jött el. Ingeo (az angol ingenious – találékony) fantázianévre keresztelte a kukoricakeményítő és cukor felhasználásával készített szövetszálakat az ötletgazda Dow Chemicals vegyipari vállalat. Ugyancsak környezetbarát alapanyag a bambusz, az egyre népszerűbb bambuszszálból készített ruhák antibakteriálisak, valamint amikor már nincs rájuk szükség, teljesen lebomlanak. Meleg, könnyű, vízálló és strapabíró a használt műanyag palackokból előállított EcoSpun nevű poliészter műszálból készített ruhanemű. Mindezek mellett az anyag gyártása a világszerte felgyülemlett műanyag egy egészen új fel- és újrahasznosítási lehetőségét jelentené.
| Milyen áron? A világ kémiai növényvédő szereinek több mint húsz százalékát a gyapottermesztés során, a pamut előállításában használják, nem csoda tehát, hogy az éves 20 000, rovarirtók okozta haláleset nagy hányada a harmadik világban történik. További kémiai anyagokat használnak a pamut feldolgozásánál és színezésénél: egy póló előállításához szükséges gyapot termesztéséhez körülbelül ezer liter víz szükséges, a gyártás során pedig közel 800 féle kémiai anyagot használnak fel. |
Az elmúlt napokban a rendkívüli hideg miatt több ember is kórházi kezelésre szorult Hargita megyében, főként kihűlés és fagyási sérülések következtében.
Édességeket és fülhallgatót próbált ellopni hétfőn délután három kiskorú az egyik székelyudvarhelyi áruházból, azonban a pénztárnál feltartóztatták őket.
Könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadás, gálaest és várostörténeti konferencia is szerepel a magyar kultúra napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat programjában, amely január 20. és 24. között várja az érdeklődőket.
Hétfőtől SMS-alapú jegyvásárlási lehetőséget vezet be a székelyudvarhelyi helyi közszállítást működtető Urbana Transport.
Az áramszolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint nyolc Hargita megyei településen összesen 19 transzformátorállomás maradt áramellátás nélkül szombat este.
Az Eurotrans Alapítvány legközelebb Udvarhelyszéken nyújt ingyenes segítséget a magyar állampolgárság igényléséhez, beleértve a szükséges fordításokat is.
Közlekedési gondokat okoznak a kátyúk Székelyudvarhely Szejkefürdő felőli kijáratánál, az Orbán Balázs utcában. A félbehagyott munka miatt csaknem járhatatlanná vált az útszakasz, a városháza és a kivitelező viszont dolgoznak a megoldáson.
A jelentős emelések ellenére nem torpant meg az adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: szerdán sorokban álltak az emberek a polgármesteri hivatal kasszái előtt. A többségnek az volt a legfontosabb, hogy legalább a tízszázalékos kedvezményt megkapják.
Alig három óra különbséggel két ittas sofőrt is elkaptak a rendőrök Székelyudvarhelyen és Zetelakán a hétvégén.
Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
szóljon hozzá!