Az ipari forradalom hajnalán robbanásszerűen növekvő ruhaipar rendkívül káros hatással volt a környezetre, manapság nem csak utóhatásait érezzük, hisz az olcsó ruhaneműket és lábbeliket még mindig hasonló módszerekkel állítják elő. Ellenben a „zöld” divat térhódítása is jelentős volt az elmúlt évtizedben, manapság már nem csak formátlanul gagyi, kényelmetlen, hippie fazonú ökoruhákat kapni a boltokban. Mit is jelent azonban az etikus divat, és mennyiért öltözhetünk etikusan?
2011. november 03., 18:362011. november 03., 18:36
2011. november 03., 19:072011. november 03., 19:07
Az etikus, avagy fenntartható ruhagyártás két szempontot feltételez: egy divatcég akkor etikus, ha a használt anyagok és a termék előállítási folyamata környezeti és társadalmai szempontból is fenntartható.
Akinek nem inge...
A társadalmi (a Fairtrade logóval fémjelzett) szempont a ruhákat és lábbeliket előállító és a nyersanyagokat termesztő munkaerőre is vonatkozik. Napjainkban a világ kilencven országában körülbelül 30 millió, gyapotföldeken dolgozó munkás van, továbbá a nyersanyag oroszlánrésze a harmadik világ országaiból származik. A fenntarthatósági szempont biztosítja, hogy a munkások a megélhetéshez elegendő fizetést kapnak, illetve megelőzi a nők és gyerekek kihasználását.
Ugyanakkor az előállítási folyamatban dolgozók jogainak betartását is feltételezi az etikus megnevezés, viszont a Fairtrade címke csak a termelés folyamatában való „fenntarthatóságra” vonatkozik, tehát előfordulhat, hogy a logóval ellátott termékeket gyerekek dolgoztatásával állítja elő a ruhagyár. Mindezek ellenére vannak olyan vállalatok, amelyek valóban etikus magatartásról tesznek tanúbizonyságot: belföldön a Marks and Spencer, illetve a Timberland termékei a legelterjedtebbek, viszont a „zöld” ruhagyártók közé tartozik a Howies, az American Apparel, a People Tree, a Seasalt, a Wombat, a THTC, a Kuyichi, a Patagonia, a Gossypium, az Ascension, az Equop és a Little Green Radicals.
Még nem öltözünk etikusan
Manapság már több márka is bocsát piacra környezetbarát kollekciókat, valamint az etikus divatos ruhákat forgalmazó on-line áruházak száma is növekedőben van. Általánosan véve a divatipar példásan fajsúlyosnak tartja a fenntarthatóság és az etikus divat elvét, mint sok más esetben azonban, Romániának még nem sikerült felzárkóznia.
Lőrincz Zita, a székelyudvarhelyi Bolero divatbolt tulajdonosa portálunk kérésére elmondta: az üzletben túlnyomó részben Törökországban gyártott ruhák vásárolhatók, de olasz, magyarországi és belföldi termékeket is forgalmaznak. Udvarhely szinten a felső árkategóriát képviseljük, ez azonban azt jelenti, hogy gyenge minőségű tömegcuccot nem tartunk – mondta el az vállalkozás vezetője. A boltban a szintetikus anyagok mellett számos természetes szövetekből készített ruhanemű található, kifejezetten biotermékek viszont nincsenek. Vásárlóink sem jelezték eddig, hogy természetbarát ruhákat keresnének – jegyezte meg Lőrincz Zita, hozzáfűzvén, a hasonló ruhaneműk belföldön ritkaságszáma mennek, ami viszont kapható, az jelentősen drágább a hagyományos ruhadaraboknál.
Az egyik Kossuth Lajos utcai, kifejezetten alacsony, „neked szabott árakat” reklámozó ruhabolt munkatársától, Egyed Emesétől megtudtuk: ők kizárólag kínai importárut forgalmaznak a boltban, természetbarát ruhaneműket itt sem keresett még senki.
Alternatívák: tofu, kukorica és a kólás flakonok
A kender meglehetősen igénytelen növény, palántái például olyan sűrűn nőnek, hogy kiszorítják a gyomnövényeket, így termesztésüknél nincs szükség kémiai növényvédő szerekre. A rendkívül környezetpusztító módon előállított pamutnak tehát kifejezetten jó alternatívája a kendertextília, a belőle készült ruhanemű, cipők rendkívül tartósak is.
A közkedvelt gyapjú már az előállítás szintjén sem számít etikusnak: az erre a célra tenyésztett birkák életkörülményei nyomorúságosak, a nyers gyapjúból készített textíliát pedig fehéríteni és festeni is kell, leggyakrabban kémiai anyagok felhasználásával. Sally Fox amerikai kutatónak köszönhető az organikus pamut megjelenése, melynek előállításához nem használnak növényvédő szereket, illetve a textília fehérítését is természetes módon végzik.
Eszement ötletnek tűnhet, viszont a tofugyártás melléktermékeiből, cseppfolyós fehérjékből állítják elő az ún. szójaselymet. Állítólag Henry Ford a szójaselyem felhasználását akarta meghonosítani az Államokban, amikor az 1940-es években ilyen anyagból varrt öltönyöket hordott. Ford terve nem vált be, az amerikai gazdaságban a műselyem tarolt, a szójaselyem ideje csupán a 21. században jött el. Ingeo (az angol ingenious – találékony) fantázianévre keresztelte a kukoricakeményítő és cukor felhasználásával készített szövetszálakat az ötletgazda Dow Chemicals vegyipari vállalat. Ugyancsak környezetbarát alapanyag a bambusz, az egyre népszerűbb bambuszszálból készített ruhák antibakteriálisak, valamint amikor már nincs rájuk szükség, teljesen lebomlanak. Meleg, könnyű, vízálló és strapabíró a használt műanyag palackokból előállított EcoSpun nevű poliészter műszálból készített ruhanemű. Mindezek mellett az anyag gyártása a világszerte felgyülemlett műanyag egy egészen új fel- és újrahasznosítási lehetőségét jelentené.
Milyen áron? A világ kémiai növényvédő szereinek több mint húsz százalékát a gyapottermesztés során, a pamut előállításában használják, nem csoda tehát, hogy az éves 20 000, rovarirtók okozta haláleset nagy hányada a harmadik világban történik. További kémiai anyagokat használnak a pamut feldolgozásánál és színezésénél: egy póló előállításához szükséges gyapot termesztéséhez körülbelül ezer liter víz szükséges, a gyártás során pedig közel 800 féle kémiai anyagot használnak fel. |
Egyelőre nem szükséges elárasztani a Sószoros mögötti rétet, mivel egy elterelő meder kihasználásával sikerült csökkenteni a vízbefolyást a sóbányába, a későbbiekben azonban még szükség lehet erre a beavatkozásra.
Friss hóréteg lepte be vasárnap délután a Madarasi Hargitát a szokatlanul hideg időjárás következtében.
Évekig eltart, amíg megépül a bögözi futballpálya öltözője, mivel évente csak egy-egy kisebb összeget különítenek el erre a beruházásra. Az épület falai ugyan már állnak, és a tetőt is megépítenék idén, de csak néhány év múlva fog befejeződni a munka.
Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.
A Rotary Club Székelyudvarhely pénteken tartotta 22. jótékonysági bálját. A fiatalokat támogató est fővédnöke Molnár Levente volt, aki a „Közjó szolgálatáért” Rotary-díjat is átvehette, amellyel közösségépítő művészi munkáját ismerték el.
Megerősítette a Székelyhonnak az Országos Sóipari Társaság, hogy csak a Korond-patak érintett mederszakaszának a lebetonozásával menthető meg a parajdi sóbánya a beázásoktól. A rengeteg víz kiszivattyúzásán jelenleg is megfeszített erőkkel dolgoznak.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt.
Jelentős beavatkozásokra van szükség a székelyudvarhelyi városközpontban lévő közvécé felújítására, és bár a projekt dokumentációja készül, a kivitelezés költsége is növekszik az évek alatt.
Hamarosan elkezdődhet az Árvátfalvát és a Felsőboldogfalva keleti részét érintő ivóvízhálózat kiépítése. A munkálatok során a székelyudvarhelyi rendszerre csatlakoztatják a háztartásokat. A tervek szerint még idén lezárul a megvalósítás.
A „Fától fáig, verstől versig” Kányádi Sándor-versmondóverseny megyei szakaszáról hatvan diák jutott tovább az országos döntőbe, amelyet május 9–11. között rendeznek meg Nagygalambfalván, a Feleki Miklós Művelődési Házban.
szóljon hozzá!