Nem nyalunk eleget

Székelyudvarhelyi körutunk során kiderült: a város polgárai a klasszikus ízeket kedvelik, a kakaó, csoki, vanília a legnépszerűbb ízesítések. Az egyetlen helyi mobil, azaz robogós fagyizó munkatársa elárulta, az eladott édesség mennyisége nagyban függ az időjárástól, hisz az udvarhelyeik fagyizási kedve rögtön elillan, mihelyt elborul az idő. A kekszes, mazsolás és csokis ízesítésűeket viszik a legjobban a gyerekek és a nyugdíjasok, akik a vásárolóbázisom nyolcvan százalékát teszik ki – avatott be az elárusító.

A Bethlenfalvi úton található fagyizó például télen nincs nyitva, Pál Klára, a cég munkatársa szerint a hideg évszakban nincs is kereslet. Nálunk a klasszikus ízek mellett a gyümölcsös fagyik is jól mennek, sőt, az érdekesebb, különlegesebb ízesítésűektől sem riadnak el a vásárlók – magyarázta a kiszolgáló. Hasonló a helyzet a Városháza téren székelő két cukrászda esetében is: bár ők egész évben nyitva tartanak, fagylaltot csak márciustól október végéig árusítanak.

Hozzánk a meleg évszakban nagyon sok turista is betér, de főként gyerekek és nyugdíjasok a visszatérő vendégeink – tudtuk meg Mátyás Csilla és Szabó Tímea, pincérektől. Az átellenben lévő cukrászdában saját készítésű fagyikat kínálnak, van itt alexandra, madártej, fekete csoki, menta és többféle gyümölcsös ízesítés is. Mindig friss terméket kínálunk, mert naponta körülbelül tíz tálnyi fagyit készítünk, s ez a turistaszezonban rendszerint el is fogy – mesélte a cukrászda munkatársa.

Akadtak érdekességek is. Mindössze egy helyen láttuk feltüntetve, hogy diabetikus fagylaltot is árusítanak. Igaz, hogy csak csokis ízesítéssel, de legalább van. Ugyanitt a gyerekeknek is próbálnak kedveskedni, a fagyi mellé ugyanis lufi is jár. Kiderült, hogy ahol kizárólag csak fagyit forgalmaznak, ott kihat az eladásra a nyári meleg, ahol viszont ásványvizet vagy üdítőitalt is árusítanak, sokan inkább ezeket részesítik előnyben. A kínálatra, de az árakra sem lehet komolyabb panaszunk, van miből válogatni, és bár van ahol drágább, a legtöbb helyen 1,50 lejért adják a gombócot.

Melegben igen, kánikulában nem

Tévesnek bizonyult az a hit, hogy a tikkasztó hőség automatikusan növeli a fagylaltfogyasztást, legalábbis ezt bizonyítják a küküllőkeményfalvi Ati-Cream krémfagylaltgyár kereskedelmi igazgatója, Turos Erzsébet szavai. Kiderült, hogy még véletlenül sem a forró augusztus jelenti a fogyasztási csúcshónapot, kánikulában kevesebben járnak kinn a szabadban, a bevásárlásokat pedig lehetőleg a nap hűvösebb szakjaiban végzik, amikor már nem a fagyi megvétele jelenti az elsődleges prioritást. „Május, június, július azok a hónapok, amikor több fogy el a fagyiból, általában a 28–29 C fokos meleg az ideális hőérték, a fogyasztók általában ilyenkor vásárolnak a legszívesebben fagylaltot” – árulta el Turos Eszter.

Sereghajtók vagyunk

Az igazi fagylaltimádóknak eszükbe sem jut pusztán az utcán, tölcsérből nyalakodni, szívük szerelmét hazaviszik, a mélyhűtőben dédelgetik és kanállal eszik, nagy mennyiségben – télen is. De azok nem mi vagyunk. A hazai fagylalt fogyasztás sajnos sehol nincs mondjuk az amerikaihoz képest, ahogy a választékot sem mondanánk igazán kielégítőnek. Mostanra sikerült feltornázni az igazán jó minőségű fagylaltot gyártó márkák számát az országban, ami még mindig nem sok, de a tíz-tizenöt évvel ezelőtti lehetőségekhez képest szinte kánaánnak mondható.
Romániában a fagylaltfogyasztás növekvő tendenciát mutat, de európai szinten még így is a sereghajtók között vagyunk. Öt évvel ezelőtt alig 0,6 kg jégrémet fogyasztottunk fejenként, ez a számadat 2008-ban 1,1 kg-ra, 2010-ben pedig 1,7 kg-ra nőtt. Az évi növekedés megközelítőleg 10 százalékos (Nyugat-Európában évi alig 2 százalékos növekedéssel számolnak), a szakértők szerint 2015-ig meghaladjuk ezt az értéket. Az alacsony fogyasztást a gyártók úgy magyarázzák, hogy Romániában nem desszertként tekintenek a fagylaltra, hanem mint egy hűsítő termékre, ezt megerősítik azok az adatok, melyek szerint nyáron a városi lakosság 90 százaléka fogyaszt jégkrémet, télen pedig alig 42 százaléka.

Skandináv fagyizabálók

Míg nálunk a fagylalt továbbra is szezonális termék, addig máshol évszaktól és időjárástól függetlenül fogyasztják. Így nem is meglepő, hogy Európában a legnagyobb fagylaltfogyasztók nem a mediterrán, hanem a skandináv országok. Tavaly a finnek, a norvégok és a svédek voltak a legnagyobb „fagyisok” Európában, az egy főre eső 12,9, 11,2, illetve 10,4 liter/éves fogyasztással. A világ leglelkesebb fagylaltfogyasztói persze továbbra is az amerikaiak, az USA-ban fejenként évi 23 liter fagyi fogy, őket követik az új-zélandiak (20 liter/fő/év) és az ausztrálok (18 liter/fő/év).

Bővebben az Udvarhelyi Híradó csütörtöki, augusztus 24-ei számában!