Nem hiányozhat a bárányhús a nyárádmenti ünnepi asztalról

A jobbágyfalvi születésű nyárádszeredai-szentannai Kiss Vilmát sokan elismert konyhamesterként tartják számon, sok közösségi  és családi alkalommal, illetve lakodalomra hívják sütni-főzni, vagy éppen tanácsát kérik. Lányával, Rékával együtt osztották meg olvasóinkkal, hogy mi a hagyományos étrend a családban.

Nagypénteken hús és zsír nélküli étel kerül az asztalra a református családban, de az is csak délután. Ilyenkor az étrend túrós puliszka friss salátával vagy tört paszuly olajjal, utána parázson, szitában pattogatott kukorica vagy gyümölcs. Régebben gyümölcslevest is készítettek:  a házilag aszalt szilva, alma, vackor bugyogó vízbe került, egy kevés murkot, ételízesítőt is dobtak bele, de eresztéket, rántást nem adtak hozzá. Nagyszombaton kerül sor a bárányvágásra, konyha kérdése, ki hogyan  készíti el. A Kiss családban megpárolják és megsütik a húst, majd petrezselyemzölddel megszórva tojásrántottát öntenek rá, savanyúságként káposztacikát vagy friss salátalevest (az lehet akár versengő- vagy csengősaláta is – szerző megj.) fogyasztanak.  Hogy a saját ízét megtartsa, többen is csak sót és őrölt feketeborsot tesznek a bárányhúsra, lesülés előtt pedig egy-két fej hagymát vágnak hozzá. Néhol az aprólékot vacsorára fogyasztják el, mások pástétomot készítenek belőle és felhasználják a töltött bárány készítésekor. De van aki hagymás pörköltként szereti. A bárány fejéből több helyen is savanykás tárkonyos leves készül kevés rizzsel, eresztékkel, tojássárgával.

A családban húsvét első napján, a templomból hazatérve hagyományos étrendet fogyasztanak: tyúkhúslevest laskával, utána krumplit (akár püréként, akár hasábra vágva sütve, vagy főve petrezselyemmel szórva, akár hagymásan rántva), mellé pecsenye vagy sós vízben főtt marhahúst paradicsomszósszal. Vacsorára általában töltött káposztát szolgálnak fel. Ünnep másodnapján a locsolás miatt elmarad a közös nagy ünnepi asztalterítés, de ha van közösségi locsolás, akkor a kultúrotthonban szalonnás rántotta a vacsora. Harmadnapján a nők a megmaradt tojást felhasználva krumplisalátát készítenek, de előkerül a bárányfejjel főtt savanyú leves is, amit inkább a családfő szokott elkanalazni.

Húsvétkor a családban nem készül különleges sütemény. Hagyományosan az üres (nem töltött – szerző megj.) fonott kalácsot sütik, de ha dióval, mákkal, raháttal (török eredetű édesség – szerk. megj.) ízesítik, azt is szívesen fogyasztja mindenki. Emellett zserbót, diós pitét, mézes süteményt is készítenek, a locsolóknak pedig a bor mellé sajtos perecet vagy pászkát kínálnak.

A tojásfestést szombaton délután, ritkábban vasárnap reggel végzik el: régebben hagymahéjat, most tojásfestéket használnak, lehetőleg csak élénk pirosat. A harisnyába kötött tojásra kerti levelek, fűszálak adnak mintát, festés után szalonnával fényesítik a tojáshéjat.