
Fotó: Makkay József
A gyógynövénytermesztés és -feldolgozás témakörében szervezett szakmai fórumot Csíkszeredában pénteken a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.
2016. április 23., 11:462016. április 23., 11:46
A kincsek itt vannak, csak talán a felhasználásuk, illetve hogy a vállalkozásfejlesztésbe miként lehetne ezt beépíteni, nem annyira evidens – foglalta össze a Gyógynövény – vidék – fejlesztés címmel zajlott konferencia alapgondolatát Tóth Katalin helyettes államtitkár a magyar Földművelésügyi Minisztérium részéről. A rendezvényre meghívták a gyógynövénygyűjtés, -termelés, -feldolgozás, -értékesítés terén már szakmai tapasztalatokkal rendelkezőket, illetve azokat, akik tervezési, szervezési, fejlesztéspolitikai, képzési, kutatási, közvélemény-formálási feladatokkal foglalkoznak.
A magyarországi, illetve erdélyi szakértők előadásaikban felhívták a figyelmet az ágazatban rejlő fejlesztési lehetőségekre, főként, ami a vidéket illeti, példákkal igazolva: a gyógynövények nem csak az egészségre gyakorolhatnak kedvező hatást, hanem megfelelő felhasználással akár megélhetést is biztosíthatnak családok számára. „Bár rendelkezünk az alkalmas természeti adottságokkal, és a gyógynövények iránti érdeklődés és piaci kereslet is növekszik, a romániai gyűjtés és termesztésnek jelenleg a következők a jellemzői: nem stabil, nem hatékony, és nem fenntartható” – hangzott el Nyárádi Imre-István, a Sapientia Egyetem kertészmérnöki tanszékének professzora előadásában.
A megoldás szerinte a szakoktatás biztosításában, a támogatási lehetőségek kihasználásában, illetve strukturális átszerveződésben rejlik. A rendezvényen szó volt a gyógynövényipar magyarországi helyzetéről, trendekről, lehetőségekről, az ökoturizmus területén való hasznosításról, és hallhattunk előadást a feketeribiszke gyógyhatásairól is. Lehetőség adódott tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre egyaránt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!