
Fotó: Makkay József
A gyógynövénytermesztés és -feldolgozás témakörében szervezett szakmai fórumot Csíkszeredában pénteken a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.
2016. április 23., 11:462016. április 23., 11:46
A kincsek itt vannak, csak talán a felhasználásuk, illetve hogy a vállalkozásfejlesztésbe miként lehetne ezt beépíteni, nem annyira evidens – foglalta össze a Gyógynövény – vidék – fejlesztés címmel zajlott konferencia alapgondolatát Tóth Katalin helyettes államtitkár a magyar Földművelésügyi Minisztérium részéről. A rendezvényre meghívták a gyógynövénygyűjtés, -termelés, -feldolgozás, -értékesítés terén már szakmai tapasztalatokkal rendelkezőket, illetve azokat, akik tervezési, szervezési, fejlesztéspolitikai, képzési, kutatási, közvélemény-formálási feladatokkal foglalkoznak.
A magyarországi, illetve erdélyi szakértők előadásaikban felhívták a figyelmet az ágazatban rejlő fejlesztési lehetőségekre, főként, ami a vidéket illeti, példákkal igazolva: a gyógynövények nem csak az egészségre gyakorolhatnak kedvező hatást, hanem megfelelő felhasználással akár megélhetést is biztosíthatnak családok számára. „Bár rendelkezünk az alkalmas természeti adottságokkal, és a gyógynövények iránti érdeklődés és piaci kereslet is növekszik, a romániai gyűjtés és termesztésnek jelenleg a következők a jellemzői: nem stabil, nem hatékony, és nem fenntartható” – hangzott el Nyárádi Imre-István, a Sapientia Egyetem kertészmérnöki tanszékének professzora előadásában.
A megoldás szerinte a szakoktatás biztosításában, a támogatási lehetőségek kihasználásában, illetve strukturális átszerveződésben rejlik. A rendezvényen szó volt a gyógynövényipar magyarországi helyzetéről, trendekről, lehetőségekről, az ökoturizmus területén való hasznosításról, és hallhattunk előadást a feketeribiszke gyógyhatásairól is. Lehetőség adódott tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre egyaránt.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Nyissuk ki a szívünket az Ég felé a csíksomlyói nyeregben, ahol az Ég és a Föld szinte összeér – tanácsolja az idei pünkösdi búcsú szónoka, Székely János, szombathelyi megyés püspök, aki csütörtökön este a zarándokvonattal érkezett Székelyföldre.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát.
Készen áll a zarándokok fogadására és az ünnepi események biztonságos lebonyolítására a csíksomlyói nyereg.
Pontokba szedett választ küldött a Székelyhonnak a Labdarúgó Profi Liga (LPF) főtitkára, angol nyelven. Justin Ștefan az FK Csíkszereda elnökével készült interjúnkra reagált.
Különjárattal segíti a pünkösdi búcsúra érkező mozgáskorlátozott zarándokok kijutását a nyeregbe a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete.
Vármegáldás, zarándoklat és ünnepi szentmise is szerepel az idei gyimesbükki pünkösdi programban, amelyre a Kárpát-medence számos pontjáról érkeznek vendégek.
szóljon hozzá!