Le a kalappal!

•  Fotó: Bodnár Arthur

Fotó: Bodnár Arthur

„Aki nem visel kalapot, az nincs is felöltözve” – állítja egy régi szólásmondás. Vass Attila, közismertebb nevén a Vass Kalapos kalapkészítő a rendszerváltás óta készít fejfedőket Udvarhelyen a Szarkakő utcai műhelyében. Elmondása szerint testvérét kivéve a környező megyében már senki sem űzi ezt a mesterséget. A látszat csal: a mai fiatalok és középkorúak nem viselnek kalapot ugyan, de ez korántsem jelenti azt, hogy ki fog menni divatból. Vass Attila 1938-ban született Temesváron, édesanyja budapesti, apja pedig oroszhegyi volt – mindketten egy kalapos vállalkozónál sajátították el a szakma csínját-bínját. Ennek az érdekes, de ritka szakmának a rejtélyeibe avatott be Vass Attila.

Antalfi József

2010. december 16., 10:062010. december 16., 10:06

2010. december 16., 10:562010. december 16., 10:56


– Mivel töltötte gyerekkorát? Hogyan tanulta a kalaposmesterséget? Dolgozott közben mást is?

– Egy temesvári vállalkozónál apám a férfi-, anyám pedig a női kalapos részlegen dolgozott. A női kalaposokat masamódoknak nevezték. Volt egy dal is róluk: „Sikkes kis masamód lányból lesz a legszebb úrinő”. 1940-ben szüleim hazaköltöztek Udvarhelyre, apámnak itt volt a műhelye. Ő nem dolgoztatott, de ha ez ember nyitott szemmel áll a munka mellett, és csak egy kicsit érdekli is, akkor tanítás nélkül is megtanulja a mesterséget. 14 éves voltam, amikor önállóan dolgozni tudtam. Apámat elvitték egy munkatáborba, több hónapra, ezért muszáj volt. Anyám kalapokat díszített (stafírozott), ahogy mostanság Emma, a feleségem is teszi. Egészen 1991-ig nem dolgoztam a kalaposszakmában. Tizenöt évet beszerzési osztályfőnökként tevékenykedtem az Igerénél, utána a Lenmetálnál, majd a cipészeknél. Kezdtem unni, hogy mindenért engem hibáztatnak, ezért átmentem a Matricához. A kommunizmusban nem lehetett kalaposként dolgozni, mert anyagot nem adtak a magánembernek, selejtből pedig nem lehetett jó munkát végezni. Kiváltottam az engedélyt kalapkészítéshez, 1992-ben eljöttem, amúgy is látszott, hogy nem lesz hosszú életű a gyár. Feleségemmel közösen nekifogtunk, és kizárólag kalapokkal foglalkoztunk. Amikor sok-sok év kihagyás után újra belevágtunk, egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy még tudom a szakmát. Egy dolog biztos: ha valamit rendesen megtanulunk, soha nem feledjük el többé.

– Melyik régiónak gyártotta a legtöbb kalapot?

– Az egész országban majdnem ugyanazokat a modelleket viselik, viszont ezek vidékenként differenciálódnak. Például a csángók igénye nagyon eltérő a mienktől, Szeben környékén a románok és cigányok mást-mást viselnek, viszont az ősi román kalapviselet kevés helyen maradt meg. Főként Hargita megyének készítettem kalapokat, a kereskedők is, akik elvitték, mind székelyföldiek voltak. Nem is akartam továbbmenni, mert egyedül a feleségemmel dolgozunk, nem bírtunk volna meg ezreket elkészíteni.

– Hány kalapot készít el havonta?

– Ez eléggé viszonylagos. Húsz éve megcsináltam 350–400 darabot, ma már leszűkítettem 200-ra. Nem is vállalnék többet, mert nem tudnám megcsinálni. Eltelt már az idő.

– Milyen volt a kalapok iránti igény a múltban, és milyen most?

– A változások után nagyon megnőtt az igény mind a férfikalapok, mind a nőiek iránt. Udvarhely kezdett felszusszanni, mivel a kalap viselése a polgáriasodással jár. Emlékszem, gyerekkoromban a kisiparosok sehova nem mentek kalap nélkül. Ma már felöltöznek, beérik egy kötött sapkával is. Manapság nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak sem viselik. Gondolom, a szegénység miatt is, mert mostanában addig viselnek egy kalapot, amíg már el kell dobni. A kalapviselet az 1800-as évek óta nem változott. Régebben minden székely vidék más-más kalapot viselt. Talán Lövéte volt az egyetlen vidék, ahol a fiatalok és az idősek mást viseltek. A fiatalok a mostani székely kalapot, az idősek pedig a nagy karimájú, ún. búr kalapot hordták. Ez a cserkészekéhez hasonló.

– A fiatalok nem viselik manapság. Úgy gondolja, hogy divatját fogja múlni?

– Egyáltalán nem. Sosem fogja. Esetleg a forma változik, de a kalap sosem fogja divatját múlni. A fiatalok az én koromban sem viselték, csak faluhelyen. A kalap maga nem ment ki divatból, csak a kalapos. A környéken már sehol nincs hozzám hasonló, csak a testvérem. Korábban volt Déván, Vásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Szászrégenben, Medgyesen. Most már sehol senki. Ami ennyire ősi divat, mint a kalap, az sosem fog feledésbe merülni. Az ősi magyar nyelvben a „kal” halat jelentett, tehát hal-lapként jön ki. Ezzel fogták a halat, persze nem a mostani formájában. Onnan jött az elnevezése is. A magyarok őshazában való élése óta már viselik a kalapot. Amerikában, még a fehérek megjelenése előtt, az indiánok és a mexikói aztékok kalapot viseltek. Régi divat ez. Van egy mondás is, amely azt tartja, hogy a kalap az öltözés koronája. Ez azt is magában hordozta régebben, hogy ha valaki elegáns ruhát vett magára kalap nélkül, az nem is volt teljesen felöltözve.

– Zavarja-e a Vass Kalapos megnevezés, ragadványnév ez?

– Ez nem rám ragadt, mivel az első engedély kikérésekor a kérésben megfogalmaztam, hogy az emblémám Vass Kalapos legyen. Pecsétemen a mai napig ez van. Negatív kicsengése sem lett, mivel a vaskalapos azt jelenti, hogy nem hagy le semmiből. Én sem hagyok el a szakmából addig, amíg bírom. 73 éves vagyok már, lassan gondolkodom a visszavonuláson is.

– Hogy készül egy kalap?

– Maga a nyersanyag neve tomp. Ez a bundasapkához hasonlít. Belemártjuk a keményítőbe, két henger közt kinyomjuk. Ezután gőzbe kerül, ez belenyomja az anyag közepébe a keményítőt. Ezután felhúzzuk a fejformára. Bekerül a szárítóba, mert nedvesen nem lehet körülvágni. Száradás után kezelésbe vesszük a karimáját, körbevágjuk, vasaljuk. Fejjel lefele gőz felé kerül a kész kalap, betűrjük a tetejét, felvarrjuk az ízlapot – ez a rész megakadályozza, hogy az izzadság átüssön. Ezután bekerül a feleségemhez díszítésre, és belekerül a bélés.

– Mennyi idő alatt készül el egy kalap?

– Nem lehet kiszámítani. Egy darabbal is annyi baj van, mint hússzal. Ugyanúgy tüzet kell csinálni egyhez is, mint a húsznak, pedig ugyanannyi a fogyasztás. Csak havi értékben tudom kiszámítani.

– A férfi- vagy a női kalapra van nagyobb igény?

– Egyértelműen a férfiakéra. A helyzet az, hogy nem női kalapos szakmát tanultam. Édesanyám volt női kalapos, amit tudok, csakis tőle leshettem el. Női kalapokat jelenleg egy nagyváradi gyár készít, amúgy pedig rengeteg baj van az igénylőikkel. Az egyiknek ilyen, a másiknak olyan árnyalat tetszik, sosem eléggé jó. Szerencse, hogy nem jött vissza divatba a múlt századi díszítés a fátylakkal meg a virágozott satöbbivel együtt, mert azzal még több baj lenne.

– Vannak tanítványai?

– Nincsenek. Mindkét gyerekem lány, unokáimat ez a szakma már nem érdekli.

– Mit üzen az olvasóknak?

– Csak azt üzenhetem, ami a szakmámmal kapcsolatos: ne feledkezzenek meg a kalapról, és sose gondolják azt, hogy az hideg! Én még hokimeccsre is abban mentem fiatalabb koromban!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Nyáresti filmekkel és beszélgetésekkel várják az érdeklődőket Székelyudvarhelyen

Különleges filmes hétvégével várják az érdeklődőket Székelyudvarhelyen a városi könyvtár előtti térre. Július 18–19-én dokumentumfilm-vetítéseket és közönségtalálkozókat tartanak, neves rendezők és televíziós szakemberek részvételével.

Nyáresti filmekkel és beszélgetésekkel várják az érdeklődőket Székelyudvarhelyen
2025. július 16., szerda

Újabb betonozásra van szükség, még két hetet csúszik a Korond-patak elterelése

A vezetékek befogadó és kifolyó részénél újabb betonozási munkálatokra van szükség, így csak nagyjából két hét múlva terelhetik el a Korond patakot. Jó hír viszont, hogy megérkezett az első előzetes jelentés a földtani mérésekről.

Újabb betonozásra van szükség, még két hetet csúszik a Korond-patak elterelése
2025. július 15., kedd

Áramszünet várható Székelyudvarhelyen és Kápolnásfaluban

Kápolnásfaluban és Székelyudvarhelyen két egymást követő napon lesz áramszünet karbantartási munkálatok miatt – közölte az Electrica áramszolgáltató.

Áramszünet várható Székelyudvarhelyen és Kápolnásfaluban
2025. július 14., hétfő

A jövő könyvelője nem csak számol, hanem szakmai irányt is mutat

A Romániai Könyvelők Napját ünnepelték Székelyudvarhelyen hétfőn. Az esemény középpontjában a szakma digitális jövője és emberi oldala állt: „a jövő könyvelője már nemcsak számol, hanem irányt mutat” – hangzott el a rendezvényen.

A jövő könyvelője nem csak számol, hanem szakmai irányt is mutat
2025. július 14., hétfő

Már a héten csövekbe terelhetik a Korond-patak vizét

Már csak néhány csövet kell összehegeszteni ahhoz, hogy átirányíthassák a vezetékekbe a Korond-patakot, ideiglenesen elterelve azt a beszakadt parajdi sóbányától. Kiderült az is, hogy a patak vize sajnos a bánya feletti részen is sós.

Már a héten csövekbe terelhetik a Korond-patak vizét
2025. július 13., vasárnap

Közösségi pavilon épült Abásfalván – értékmentés és összefogás nyomán

Ünnepélyes bokrétaavatóval hívták fel a figyelmet Abásfalván arra a különleges közösségi projektre, amely nemcsak építészeti, hanem kulturális és közösségformáló jelentőséggel is bír.

Közösségi pavilon épült Abásfalván – értékmentés és összefogás nyomán
2025. július 13., vasárnap

Zavarosabb, de gyógyhatású a parajdi strand vize, és növekszik a látogatók száma

A turisták közül többen érdeklődtek, hogy miért zavarosabb a víz a parajdi sós vizű strand medencéiben, amelyre meglehetősen pozitív választ kaptunk: a gyógyhatású termálvíz teszi opálosabbá a strand medencéit.

Zavarosabb, de gyógyhatású a parajdi strand vize, és növekszik a látogatók száma
2025. július 11., péntek

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve

Több láda sör szóródott szét péntek délután Felsősófalva főútján, miután egy teherszállító jármű rakománya a földre esett. Az országutat félpályán lezárták, emiatt kisebb torlódás alakulhat ki.

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve
2025. július 11., péntek

Újraindultak a munkálatok, növekedett a vízszint a sóbányában

Az esőzések miatti kétnapos kényszerleállást követően pénteken újraindultak a Korond-patak ideiglenes elterelésével kapcsolatos munkálatok a beszakadt bányarésznél. Időközben ugyanakkor növekedett a bányában lévő víz szintje.

Újraindultak a munkálatok, növekedett a vízszint a sóbányában
2025. július 10., csütörtök

Népi építészeti tábort szerveznek Tordátfalván

Népi építészeti tábort szervez a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága szeptember 1–5. között Tordátfalván. Jelentkezni augusztus 15-ig lehet.

Népi építészeti tábort szerveznek Tordátfalván