Háromszéken él a márciuska hagyománya

Fotó: Both Ildikó

Román ünnepként tartják számon március elsejét, de több magyar férfi is vásárolt márciuskát Sepsiszentgyörgyön. A szakemberek szerint a piros-fehér szalagos kitűző az életöröm jelképe, mellyel a természet újjászületését köszöntik.

Bús Ildikó

2011. március 01., 11:542011. március 01., 11:54

2011. március 01., 13:102011. március 01., 13:10

Március a virágárusok hónapja, nem is panaszkodnak, hiszen sorok kígyóznak előttük már kora reggel. A férfiak munkába sietve vásárolják meg a márciuskát és kis csokrokat kolléganőiknek, párjuknak, édesanyjuknak.

– A márciuska nem csak a románok ajándéka, hiszen Bulgáriában és Macedóniában is nagy hagyománya van. Romániában több régészeti lelet is bizonyítja, hogy 8000 évvel ezelőtt is használtak hasonló ajándékokat. Az első ilyen leletek kavicsból készültek, a piros szín pedig a Nap tüzének jelképe volt, míg a fehér a férfi okosságát tükrözte – tudtuk meg a Keleti Kárpátok Múzeumának munkatársától.

Ugyanakkor a népszerű román néprajzkutató, Simion Florea Marian is több munkájában mutatott rá a márciuska jellegzetességeire. A márciuska tulajdonképpen egy arany- vagy ezüstérme, amit egy fehér és piros színű, összesodort cérnára kötöttek. Ezt a gyerekek a nyakukban hordták, amolyan szerencsehozó amulettként – írja a kutató. A lányoknak tizenkét napig kellet viselniük nyakukban, majd hajukba tűzték mindaddig, amíg a gólyák meg nem érkeztek, vagy amíg ki nem virágzott az első fa. A zsinórt ekkor a kivirágzott fára bogozták, levették róla az érmét, és sajtot vásároltak rá, hogy egész évben hamvas bőrű, szép lányok maradjanak. Ez tehát a márciuska eredeti jelentősége, mely mára sokat változott, de nem tűnt el.

A márciuska mellé virág is jár, főleg hóvirág, bár a kikeleti hóvirág térségünkben is védettséget élvez. Ennek ellenére az árusok ellepték Sepsiszentgyörgy központját, különböző színű és formájú márciuskákat, virágcsokrokat, hóvirágot kínálva a férfi járókelőknek.