Ha fesztivál, akkor bódult állapot?

2004-től minden évben találunk drogprevenciós sátort a marosvásárhelyi Félszigeten, a sátor munkatársai valamikor bögrefestéssel próbálták „magukhoz csalogatni” a fiatalokat, és filmeket mutogattak nekik az alkohol, a drogok, valamint az egyéjszakás kalandok veszélyeiről, azóta sok minden változott, többek közt a budapesti Sziget Fesztiválon zajló hasonló tevékenységek hatására is.

„Velük fekszünk, velük kelünk”

Dégi Csaba büszkén mondja, programjukat direkt fesztiválokra fejlesztették ki, így idén már jelen voltak a Bözödi-tó partján megrendezett fiERD Táborban, valamint a Kolozsvári Magyar Napokon is, igaz az utóbbin nem csak a célközönséget találták ott, hiszen az Independence Zone csapata kifejezetten a fiatalokkal foglalkozik.

A nyolc év alatt sokat fejlődtek a módszerek tekintetében is. „Idővel kiderült, hogy ennek a generációnak nem érdemes filmeket vetíteni, előadásokat tartani, viszont kaphatóak a személyes beszélgetésekre. Van egy tiszta periódus a koncertek előtt, amikor még lehet beszélgetni velük, s amúgyis eltelik egy-két nap a fesztiválon, s kezdenek unalmassá válni a nappalok. Akkor jöhetünk mi” – mondja Dégi L. Csaba programkoordinátor, aki pszichológusként fontosnak tartja, hogy a drogprevenció ott legyen jelen, ahol a drogozás is folyik. Ezért is van évek óta az Independnce Zone sátra a Félsziget sátortáborában: „velük feksznk, velük kelünk” – mondják a célcsoportjukról.

Egy tizenhároméves is lehet az alkohol rabja

„Egyre több kiskorú van jelen a fesztiválokon, 13–14 évesekkel beszélgetünk, az alkoholtesztjüknél pedig kijön, hogy érintettek a függőségben. Hétköznapokon iskolába járnak, hétvégeken pedig alkoholdömpingnek teszik ki a szervezetüket egy-egy buliban, vagy fesztiválon, távol a szülői kontrolltól” – fogalmazza meg az alapvető problémát Dégi, majd felhívja a figyelmet, a szülői szigor hiánya miatt a fesztiválon ugyanakkor nyitottabbak is a fiatalok, fogékonyabbak a beszélgetésekre és őszintén vallanak a fogyasztási szokásaikról.

A szakember fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a függőség nem feltétlenül az elfogyasztott alkohol és drogok mennyiségétől függ, sok esetben inkább lelkiállapottól, alkattól. Éppen ezért egy ideje már a válaszadók lelkiállapotát és depresszióra való hajlandóságát is mérik, és talán ez a legaggasztóbb adatok egyike, hiszen a múltévi Félszigeten a válaszadók 24 százaléka depressziós tünetekkel küzdött.

Nem fognak „gumit dobálni”

Nem csak az alkohol, a drog „melegágya” is a fesztivál, a drogprevenciós szakember szerint míg hétköznapokban a fiatalok 9–10 százaléka használ illegális kábítószereket, a fesztiválokon ez a szám harminc százalékra is felugorhat.

A droghasználat mellett az egyéjszakás kalandok is megszaporodnak a fesztiválokon – magyarázza a szakember –, ugyanis bódult állapotban könnyebben megyünk bele ilyen kalandokba, sőt sok esetben a védekezésről is elfeledkezünk. Éppen ezért idén is kiemelt figyelmet szentelnek az Independence Zone sátrában a szexuális védekezésnek és a HIV/AIDS prevenciónak. Ez a betegség továbbra is egy aktuális problémát jelent Romániában, ráadásul a fertőzés leginkább szexuális úton terjed. A 2011-es adatok szerint a HIV-vel újonnan diagnosztizáltak 64 százaléka heteroszexuális, és többségük 20 és 30 év között van. A megelőzésre már csak azért is fontos felhívni a figyelmet, mert egy felmérésből kiderül, hogy a 15–24 éves szexuálisan aktív korosztály 16,3 százaléka soha nem használt gumióvszert. Dégi Csaba ennek ellenére felhívja a figyelmet, ők idén sem fognak „gumit dobálni a fesztiválozók után”, ingyen óvszert az kaphat az Independence Zone munkatársaitól, aki kitölt egy tesztet, részt vesz valamelyik játékban, tehát aktivált valamit, és ezért „kiérdemelte” az óvszert.