Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Fizikusnapok a Márton Áron Gimnáziumban

Iochom Zsolt 2011. szeptember 25., 10:41 utolsó módosítás: 2011. szeptember 25., 14:05

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium adott otthont szeptember 23–25. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által tizenhatodik alkalommal megrendezett Körmöczi János Fizikusnapoknak.

Az idei találkozó házigazdája a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt

Az első fizikus találkozóra 1995-ben Torockón került sor, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a fizika szakos tanárok szakmai kapcsolattartására, a tapasztalatok megosztására. Az évente megrendezett találkozóra jellemző, hogy a fizikatanítás módszertanával, újabb kutatási eredményekkel kapcsolatos előadásokat hallhatnak az érdeklődők, ugyanakkor megismerkedhetnek olyan kísérletekkel, laboratóriumi gyakorlatokkal, amelyek megkönnyítik az egyes fizikai jelenségek megértését. „Az idei rendezvény tematikája az ember és a fizika. Ennek keretében az előadások is úgy szerveződtek, hogy e köré a téma köré csoportosultak” – mondta érdeklődésünkre dr. Kovács Zoltán, a konferencia elnöke.

A nyitóelőadást Dezső Renáta Anna tartotta

Szombat délelőtt a Márton Áron Gimnázium felújított dísztermében Varga László iskolaigazgató és dr. Kovács Zoltán, a konferencia elnöke hivatalosan is megnyitotta az idei fizikusnapokat a mintegy negyven résztvevőnek. A bevezető előadást az emberi intelligenciáról Dezső Renáta Anna, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának tanársegédje tartotta meg, aki kiemelte: „bár utopisztikusnak tűnhet az az elképzelés, hogy a jellemző intelligenciaprofil korai azonosításával, illetve a termékeny tudat formálása által mindenkiből zseni nevelhető, a magyar nyelvű pedagógusképzésben a méltányosság értékei mentén e törekvések megjelenítése időszerű feladatként azonosítható”.

Dr. Nagy László az emberi beavatkozás szerepét vizsgálta a kvantumfizikai mérésekben

Ezt követően dr. Nagy László a fizikai méréseknek a kvantumfolyamatokra történő hatásáról beszélt, míg dr. Járai-Szabó Ferenc a modellezésről értekezett. Kifejtette: „a fizikai jelenségek tanulmányozásánál rendkívül fontos a modellalkotás folyamata, a modell-rendszerek viselkedésének tanulmányozása és azok tulajdonságainak megértése. Ezek alapján tudjuk megérteni világunk működését és a valós rendszereket vezérlő fontosabb mechanizmusokat”.

Dr. Kovács Zoltán a fizika iránti érdeklődést vizsgálta a végzős tanulók körében

Dr. Kenéz Lajos az iongyalábok gyógyászati alkalmazásairól beszélt, míg dr. Kovács Zoltán a fizikatanítás problematikáját követte nyomon a tanulók szemszögéből. Előadását egy nagyméretű felmérésre alapozta, amelyet hat kolozsvári iskola végzőseivel végzett, arra a kérdésre is keresve a választ, hogy  melyek a fizikatanítás mai buktatói.

A későbbiekben Bíró Tibor fizikakísérleteket mutatott be, Darvay Béla az energia-forrásokkal kapcsolatosan osztotta meg véleményét a hallgatósággal. Pető Mária a napenergia hasznosításáról, Cseh Gyopárka a csillagászatról, míg Czilli Péter az elemi iskolában történő fizikatanításról fejtette ki nézetét. Nagy Csilla egy természettudományos kör tevékenységéről számolt be. Az előadások sorát Péterffy Csaba-Ákos zárta, aki a fizikaoktatás kérdéseire javasolt megoldásokat.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS