Éva, Ádám és a magyar nemzeti öntudat – a legújabb kutatások tükrében

A Nyitott akadémia legújabb vándorelőadásának ezúttal a városi sportcsarnok adott otthont, a könyvvásárral egybekötött rendezvény meglehetősen nagy érdeklődésnek örvendett. Czeizel a Német Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával folytatott, közel öt évet felölelő kutatásai számos kérdésre adnak választ, de a magyarság eredetéről elterjedt tévhiteket is megcáfolják.

„Míg nyelvünk igazolja a sokat hangoztatott finnugor rokonságot, genetikai szinten erre semmilyen bizonyítékot nem találtunk” – magyarázta a genetikus. A beszélő számos kivetített ábrán és rajzon keresztül részletezte a mitokondriális DNS-vizsgálatok eredményét, hozzáfűzve, az öröklődő jegyek alapján megállapítható, minden mai nő egy ősanyától, Évától, és minden mai férfi is egy ősapától, Ádámtól származik. Az emberi faj kialakulását és vándorlását bemutató térképen a professzor végül hazai tájakra vezérelte a hallgatóságot, a továbbiakban részletesen tárgyalva a honfoglaló magyarok, illetve a székely „előfutárok” genetikai változásait.

Megtudtuk, a német–magyar kollaboráció során a kutatók a magyarországi etnikumok „genetikai távolságát” mérték le a budapesti (Czeizel megfogalmazásában a modern Magyarországot jellemző) lakosság génfelépítéséhez képest. A kutatások nemcsak arra adtak választ, hogy például a székelyek iráni, a cigányok pedig észak-indiai ősöktől származnak, hanem az is kiderült, hogy nem létezik ún. magyar genetikai betegség. „A magyarság Európa egyik legősibb népeihez tartozik, elődeink már az utolsó jégkorszak előtt itt telepedtek le” – tolmácsolta Czeizel. A beszélő a továbbiakban kifejtette, a magyar genetikailag nagyon kevert nép, ezen jellegéből adódik szívóssága, magas ellenálló-képessége is. „Nem vagyunk méltók génjeinkhez. A magyarság génállománya nincs kapcsolatban a lakosság siralmas egészségügyi állapotával” – hívta fel a figyelmet a genetikus.

A tudományos témát könnyed poénokkal és érdekes információkkal színesítő Czeizel végül kifejtette, a Ki, avagy Mi a magyar kérdésre nem feltétlenül a genetika adja meg a választ. „A magyarság nem genetikai kategória, Illyés Gyula szavait idézve: az a magyar, aki vállalja. A kérdés viszont az, hogy érdemes-e magyarnak lenni?” – jegyezte meg a beszélő.

A közönség kérdésire válaszolva a professzor a továbbiakban elmondta, a román kontinuitáselmélet és az ahhoz való görcsös ragaszkodás csupán „politikai gyermekbetegség”, és a magyar öngyilkossági hajlam okai nem a genetikában, hanem a pszichológiában keresendők. „Egy- és kétpetéjű ikreken végzett kutatásaink alapján kiderült, hogy nincsenek az öngyilkossági hajlamért felelős gének, tehát ez nem egy örökletes betegség. Viszont azokban a családokban, ahol valamelyik szülő saját életének vet véget, 25 százalékkal nagyobb az esély arra, hogy a gyerekek is ilyen módszerekhez folyamodnak majd” – magyarázta a doktor, kiegészítvén, hogy míg saját szabadságunk legfőbb igazolása az öngyilkosság, abban az esetben, ha valakinek már gyereke van, nincs joga saját életének véget vetni.