Dzsungel könyve – musicalben amatőr gyerekszínészekkel

A dzsungel könyve a kevés magyar musicalsikerek egyike, amely Rudyard Kipling azonos című könyve alapján készült. A darab szövegét Békés Pál írta, a dalszövegeket Geszti Péter, aki szellemes nyelvjátékokkal tarkította a humoros dalokat, míg kellemes popdallamokat Dés László komponált a szövegek mellé. A darabot 1996-ban mutatta be a Pesti Színház, Hegedűs D. Géza ötletgazda rendezésében, a darab még abban az évben elnyerte a Színházi Kritikusok Díját, mint az év zenés darabja. A darab azóta csaknem ezer előadást ért meg. Erdélyben sem ismeretlen a közönség előtt, de utoljára a Csíki Játékszín játszotta körülbelül 10 évvel ezelőtt.

Hollywoodi helyett magyar adaptáció

A darab marosvásárhelyi színrevitele Korpos András színművész fejéből pattant ki, aki látván, hogy három és fél éves kisfia rajong A dzsungel könyve hollywoodi produkciójáért, arra gondolt, kisfiát és a többi gyereket is meglepi a mű magyar nyelvű zenés színpadra állításával. A darab különlegessége, hogy nem csak gyerekeknek szól, de gyerekek is játsszák. „Válogatást tartottunk több iskolában, végül huszonnégy gyereket választottunk ki. A 8 és 16 év közötti szereplők különlegessége, hogy igazán amatőrök, még csak diákszínjátszó kör kapcsán sem találkoztak eddig a színházzal. Célunk is volt az, hogy bebizonyítsuk, bárkit meglehet tanítani a színjátszásra” – magyarázta a Székelyhonnak a rendező. Korpos Andrástól megtudtuk azt is, hogy a szereplők élőben egy-egy fejmikrofonba énekelnek, míg a zene felvételről megy. Mindezt három hónap alatt sikerült betanulni, a rendező hétvégenként, valamint a húsvéti szünetben megfeszített tempóban próbált a gyerekekkel.

Dzsungel és indiai ruhaköltemények

A farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagi, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán történetét talán minden gyerek és felnőtt ismeri. Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról.

A tipikus indiai tanmesét Szakács Ágnes díszlet- és jelmeztervező próbálta igazi indiai környezetbe ültetni. „Próbáltam minél élethűbben illusztrálni a dzsungel hangulatát, és természetesen a szereplőket is indiaiba kellett öltöztetni. Ebben sokat segített, hogy az egyik használtruha-kereskedésben eredeti indiai ruhákat találtunk” – fogalmazott Szakács Ágnes, aki úgy gondolja, sikerült autentikus környezetbe ültetni az előadást.

A bemutatóra június 1-jén, pénteken 18 órakor kerül sor a Maros Művészegyüttes kövesdombi előadótermében. A gyermeknapra való tekintettel a belépés díjtalan. Marosvásárhelyen legközelebb június 8-án, majd 15-én adják elő, június 3-án azonban már Gyulakután játsszák az előadást, oda ugyanis látatlanban meghívták az előadást. A rendező megjegyezte, már egy magyarországi csoport is megnézte a darab próbáit, s úgy tűnik, segítenek is egy anyaországi turné megszervezésében is.