HIRDETÉS

Csíkban faragják Erőss Zsolt kopjafáját

Péter Beáta 2013. augusztus 27., 19:36 utolsó módosítás: 2013. augusztus 27., 19:45

Ott nyugszom, ahová mindig vágytam – ez a mondat fog szerepelni a Himalájában májusban eltűnt, csíkszeredai születésű Erőss Zsolt hegymászó kopjafáján, melyet a magyarországi Pilisvörösváron állítanak szeptember 15-én. Rajta lesz a föld és a víz jele, a tetejére pedig csillagot farag a készítője, a csíktaplocai Török Csaba.

Fotó: Kristó Róbert

Török Csabát csíktaplocai műhelyében látogattuk meg. A csíki fafaragót egy hónappal ezelőtt kérte fel Czeglédi Gizella Pilisvörösvárról, hogy faragja meg Erőss Zsolt kopjafáját. „Egy csíki művész Pilisvörösváron állított ki, ő hozott össze a hölggyel. Tőle tudom, hogy Zsolt édesanyjának az volt a kérése, hogy csíki ember faragja Zsolt kopjafáját. Jólesett és megtiszteltetés, hogy engem kértek fel. Azt is bizonyítja, hogy jól csinálom a munkámat” – véli Török Csaba, aki, mint mondta, több mint száz kopjafát faragott már.

A kopjafa készítésnél legelőször azt kell tudni, hogy nőnek vagy férfinak készül, ugyanis a végződési motívumok különbözőek. A elhunytról a megrendelő adja a megfelelő információkat, ennek alapján szokta kifaragni a kopjafákat. „Azon kívül, hogy férfi vagy nő volt az illető, fel lehet tüntetni, hogy idős vagy fiatal volt, hány gyereke volt, hogy értelmiségi volt-e, vagy hogy vándor volt-e például. Egy egész életutat fel lehet tüntetni nagy vonalakban egy kopjafára” – fejtette ki Török Csaba. A kopjafára felkerül még a név, a születési és elhalálozási időpontok és egy-egy idézet. A kifaragandó gerendákat a faragóművész fűrésztelepen vágatja négyszögletűre, rárajzolja a mintát, és utána fog neki faragni. „A fának nagy része meg lesz faragva, az alsó nyolcvan centit, amit nem faragunk ki, azt szoktuk csiszolni. Megnézem persze, ha van hasadás vagy bog a fán, hová essen a minta. A kopjafához a tölgyfa az ideális, mert a csersav tartósítja\" – mutatott rá Török.

Török Csaba személyesen ismerte Erőss Zsoltot, többször is találkoztak. Így emlékezett rá: „Nagyon baráti volt. Én magam nem voltam hegymászó, nem jártam vele egy csapatban, de mindenki mondta, hogy jó példamutató volt a hegymászásban, a túraszervezésben, odafigyelt mindenre, főleg a többiekre.\"

Erőss Zsolt kopjafája két méter ötven centi és 20x20 cm-es átmérőjű lesz. „Ilyen kemény faanyaggal még nem dolgoztam. Fent valószínű csillaggal fejezem be, mert Zsolt a hegymászás csillaga volt. Faluvégi vagy András-kereszt, valamint a föld és a víz jele is rajta lesz, mert ezek mind illenek hozzá. A faluvégi kereszt vagy András-kereszt a vándor egyik jelképe. Lesz benne földjel, ez egy szinte kerek forma, középen egy bevágott résszel, ami a víz jele. Lesz egy felirat is rajta, amit én javasoltam, és erre büszke is vagyok, hogy elfogadták. Mert mondtam, hogy a név, a születési és a halál dátuma kicsit suta lenne ebben az esetben, hisz annyira híres ember volt, hogy inkább egy idézetet kéne írni. És azt javasoltam, hogy »Ott nyugszom, ahová mindig vágytam«. És elfogadta a család\" – mesélte Török.

A kopjafára továbbá két réztáblát is rögzítenek, az egyiken Fogarasy Attila, a másikon Szilágyi Ákos Erőss Zsolthoz írt verse lesz olvasható. 

A kopjafa-állítás előtt délután két órakor gyászistentiszteletet, hálaadást tartanak Erőss Zsolt emlékére a pilisvörösvári református templomban. A megemlékezésen közreműködik Tolcsvay Béla (ének), Tácsik Zoltán (brácsa), Szilágyi Ákos (vers). Búcsúbeszédet mond Mécs László hegymászó. Kérdésünkre, hogy mivel szállítja ki az elkészült kopjafát, a fafaragó mester reményét fejezte ki, hogy hátha az egyik csíkszeredai busztársaság vállalkozik majd rá. Török Csaba maga is ott szeretne lenni a kopjafa-állításon, mint mondta, tudomása szerint Csíkszeredából többen is készülnek az eseményre.

Török Csabáról

1962-ben született Csíkszeredában, Csíktaplocán nőtt fel, jelenleg is ott lakik és alkot, a Csíki Népművészek Egyesületének elnöke. „Volt egy szomszédom, aki a múzeumnál dolgozott, faragott.  Én örökké lestem a kisöreget, és tőle tanultam el ezt-azt. Meg aztán elég sok asztalos volt a rokonságomban, a szomszédságban. Én belenőttem ebbe. És próbálom átadni a hagyományt, táborokat szervezek. Mindig azt mondom, hogy amelyik népnek nincs hagyománya, az el van veszve, és ha ezt nem ápoljuk, akkor elveszett nép vagyunk. Én ezt vállaltam fel, hogy ápolom\" – vallotta.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS