Bródy János dalszerző és szövegíró, a legendás Illés, majd a Fonográf zenekar tagja, a magyar popzene egyik meghonosítója önálló műsorral érkezik október 7-én Csíkszeredába. A koncerten a Ha én rózsa volnék, a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és sok más, slágernek számító Bródy-dal, valamint Bródy legújabb, az Illés szekerén című Fonogram-díjas lemezének néhány dala is elhangzik majd.
2013. október 03., 16:582013. október 03., 16:58
2013. október 03., 17:342013. október 03., 17:34
Bródy János 1964-ben került a legendás Illés együttesbe, amelyben mint szövegíró nemcsak saját nemzedékének életérzését, gondolkodását tudta dalokban kifejezni, hanem sokaknak segített eligazodni a szabad véleményformálás útvesztőiben. 1973-ban, az Illés felbomlása után létrejött a Fonográf együttes, amely alkotóműhelyként is működött, itt készültek ugyanis Koncz Zsuzsa, Halász Judit és a hetvenes évek számos előadójának lemezei is.
Bródy János önálló előadói pályafutása a legendás Egyetemi Színpadon kezdődött a hetvenes évek végén. A zenekarokban eltöltött évek után olyan dalokat írt, amelyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége szükségessé tette, hogy szerzőjük maga álljon velük a közönség elé. „Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának” – írja Mentler Krisztina a művész hivatalos honlapján.
Hungarian Blues címmel jelent meg első lemeze 1980-ban, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című dal is. A Ne szólj szám című második albumán szerepelt a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a Ha én rózsa volnék. A nyolcvanas évek végén következett a Hang nélkül című, 1994-ben Az utca másik oldalán című, majd 2001-ben Kockázatok és mellékhatások című lemeze. 2011-ben összegző, hátra is néző és a jelennel is foglalkozó albumot készített Az illés szekerén címmel. A magyar zenei élet egyik legrangosabb esemény, a Fonogram díjátadó gálán 2012-ben Az év hazai klasszikus pop-rock albuma címet kapta.
Bródy János koncertjét 19 órától láthatja, hallhatja a csíkszeredai közönség a Szakszervezetek Művelődési Házában. A csíkszeredai koncertet megelőzően az előadóművész október 5-én a sepsiszentgyörgyi belvárosi unitárius templomban koncertezik. A koncertekre a jegy 25 lejbe kerül, az előadás után a művész lemezei és DVD-i is megvásárolhatók lesznek, amelyeket kérésre dedikál is a művész.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!