Az első magyar dráma a Csűrszínházban

Megfeszített tempóban zajlik a munka a Mikházi Csűrszínházban, még éjfélkor is szöveget próbálnak, táncolnak, jelmezeket varrnak, ugyanis csupán három hét alatt állítják színpadra Balassi Bálint Szép magyar komédiáját.

Szász Cs. Emese

2012. július 15., 18:452012. július 15., 18:45

2012. július 15., 18:482012. július 15., 18:48

A Szép magyar komédia az 1500-as években született, és az első magyar színdarabnak számít, ráadásul az első magyar költő írta – mondja a mikházi bemutató rendezője, Török Viola, amikor arról kérdezem, miért éppen erre az előadásra készülnek Mikházán. Hozzáteszi, Balassit ritkán játsszák magyar színpadokon, valószínűleg azért, mert túl réginek tűnik, Török Viola azonban úgy érzi, megtalálta a darabban azt, ami ma is aktuális. Ráadásul Mikháza ideális környezet a mű bemutatására.

A kínlódó ember mindig kicsit nevetséges

Az ötszáz éves darabon persze finomítani kellett, rövidíteni, ahogy a rendező fogalmaz: megpróbálták a cirádáktól megfosztani és a lényeget megtartani. A reneszánszkori szerelmi történet ugyanis ma is aktuális, csakúgy, mint a darabbeli képes beszéd és gondolkodásmód. „A lényeg megmaradt, csak fogyaszthatóbb” – összegez a rendező. A történet szerint két szerelmes elveszíti egymást, majd hosszú bonyodalmak után újra egymásra talál. A Szép magyar komédia igazából egy műfaji megjelölés, ahol a komédia azt jelenti, hogy a dráma végén majd minden jóra fordul. De persze nevetni is lehet majd, ugyanis az emberek gyötrődése komikus valamilyen szinten, a kínlódó ember mindig kicsit nevetséges.

Amikor a költészet zene nélkül elképzelhetetlen volt

Balassi annak idején zenére írta a verseit, s ez a csűrszínházi bemutatón is meglátszik majd. „A költészet zene nélkül elképzelhetetlen volt abban az időben. Nos, ebben a nyárádmenti, népzenében, néptáncban gazdag vidéken megpróbáljuk úgy idézni Balassit, hogy közben a színpadon párhuzamot vonunk a reneszánsz költészet dallamossága és a ma is élő népzenével, néptánccal” – mondja a rendező.

Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus alkotását a színészek adják elő, ugyanakkor a Bekecs táncegyüttes tizenkét táncosának fellépése teszi érdekessé a színdarabot, amelyet fényjátékok is színesítenek. A darabban azonban a zene és a tánc másként viszonyul egymáshoz, mint egy klasszikus értelemben vett táncszínházban. „A színészek és táncosok együttműködésével születik meg az előadás, aminek az az érdekesség, hogy különleges hangsúlyt kap a zene és a tánc is azáltal, hogy nemcsak kísérője a darabnak, hanem szerves alkotó része, mivel a szöveget helyenként a tánc és a zene folytatja. Nemcsak aláfesti, vagy a hangulatát biztosítja a játéknak, hanem felvállalta műfajteremtő szándékkal is készül a színpadra állítás” – mondja a darabról Könczei Árpád.
Az eredeti zene és koreográfia mellett vajdaszentiványi néptánccal is fűszerezik a szerelemről, az egymásra találásról, a boldogságkeresésről szóló reneszánsz alkotást.

Szereposztás:
Kiss Bora–Zsuzsanna – Júlia
Konya Ütő Bence – Credulus
Kiss A. Andrea – Galathea
Fekete Zsolt – Sylvanus
Páll Hunor – Dienes
Gulácsi Zsuzsanna – Briszeida

Zeneszerző, koreográfus: Könczey Árpád
Jelmez, díszlet: Szélyes Andrea, Török Viola
Rendező: Török Viola

Erdőlakók: Benő Barna Zsolt, Csíki Zsuzsa, Elek István, Fülöp Eszter, Mészáros Zoltán, Móréh Boglárka, Móréh Zsolt, Pál Aliz, Ritziu Ilka Krisztina, Siklódi Csaba, Szabó Róbert, Tőkés Imola.

Világosító: Aszalos Attila
Hangosító: Kilyén Zoltán

Az erdő mint díszlet

A különleges darabhoz különleges díszletet képzelnénk el, a rendező szerint azonban nem lesz furcsa a közönségnek a tizenhatodik századi díszlet. „A színház az 1500-as években még igencsak gyerekcipőben járt. A reneszánsz színház akkor próbálta újra felfedezni magát, s így naturalista díszletekkel dolgoztak.   A Csűrszínház konstrukciója mindehhez ideális a sok természetes fával” – mutat rá Török Viola. Hozzáteszi: különleges a Csűrszínházban próbálni, közel a természet: a fák, a virágok, az erdő. Balassi állandóan az erdőre bízza a panaszát. Mikházán a Csűrszínházhoz közel az erdő, így a nézők könnyen beleélhetik majd magukat Balassi helyzetébe, aki az erdőben bujdosik és keresi szerelmét.

A mikházi Csűrszínházi Egyesület produkciójában fiatal színészgeneráció játszik, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Nagyváradról érkeztek a tavaly, illetve néhány éve végzett színészek. A bemutatóra július 27-én, pénteken kerül sor, a következő előadás július 28-án, szombaton lesz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei