„Minden növény jó valamire”

„Ha tudnánk, mennyi gyógynövény van ezen a vidéken, és ez mekkora érték, le sem mernénk lépni az ösvényről” – idézte egy német turista szavait Cseresznyés Ferenc, aki hatvan éve gyűjti és használja a különböző növényeket. Először szakmája miatt került kapcsolatba a növényekkel, ami később hobbijává vált.

„Valamire mindegyik jó, még ha nem is jótékony célokra használják. Régen a faluban volt rá példa, hogy nadragulyalébe áztatott gabonát dobtak a szomszéd tyúkjaihoz, hogy elpusztuljanak. Jórészt azonban gyógyító hatásuk miatt szedték a növényeket” – emlékezett vissza a nyugalmazott biológus, aki több gyógyhatású készítményt is használ. Ennek megfelelően például sosem vásárol arcszeszt, mivel ez könnyedén előállítható úgy, hogy az egérfarkú fűre (cickafark) gyümölcspárlatot öntünk, ezt pedig egy-két hónapig állni hagyjuk. Ez idő alatt az alkohol kivonja a bőrápolásban szerepet játszó hatóanyagokat. „Köztudott ugyanakkor, hogy fűszerként is használhatók egyes növények, például a mezőn gyűjtött kakukkfű kiváló ízesítője lehet a gyümölcsleveseknek” – tette hozzá.

Gyógyszer vagy gyógynövény?

A történelem során először gyógynövényeket használtak a különböző betegségek orvoslására, majd jöttek az érvágások, végül megjelentek a tabletták és egyéb módszerek. „Érdemes tudni, hogy a gyógyszerek hamarabb fejtik ki hatásukat a gyógynövényeknél, az emberek pedig mindent a lehető legrövidebb idő alatt szeretnének megkapni. Ez ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, például az antibiotikumok szedése esetén a kórokozók ellenállókká válhatnak, ezért vagy a kezdetben előírt mennyiséget kell növelniük az orvosoknak, vagy erősebb gyógyszert írnak fel. Ennek következtében károsodhat a máj, de több más nem kívánt mellékhatás is jelentkezhet. A gyógynövényeket inkább megelőzésre és enyhébb betegségekre ajánlom. Súlyosabb esetekben mindenképp érdemes felkeresni a szakorvost” – magyarázta Cseresznyés Ferenc.

Minden évszakban van mit gyűjteni

Késő ősszel és tavasszal gyökereket szednek, nyáron és ősszel terméseket találni, tavasztól nyár végéig pedig a virágokat gyűjtik. „Télen is meg lehet találni a növényeket a hó alatt, erre jó példa a kutyatej, amelynek sárgás leve a szemölcsöket égeti le” – tette hozzá a biológus. Gyakori volt ugyanakkor régebben, hogy gyógynövényeket a kertekben is termesztettek, ezt azonban mára kevesen művelik, viszont a trendek alakulása azt mutatja, a közeljövőben erre is lehet igény.

Gyógyhatású teák és egyéb készítmények

Az apróbojtorján (tüdőfű) az asztmás betegségek tüneteit enyhíti, az útifű leve a sebek fertőtlenítéséhez ideális, a békaláb (mezei zsurló) a vesékre van jótékony hatással, az egérfarkú fű (cickafark) pedig egyes női problémákra kínálhat megoldást. Zsályát fogfájás esetén érdemes rágcsálni, de a darázscsípés okozta fájdalmait is csökkenti. Ha másnaposak vagyunk, akkor a csomborból (kakukkfű) készített tea enyhítheti a tüneteket. Meghűlés esetén a fenyőfa hajtásaiból érdemes szirupot készíteni, hasmenés ellen fosókafüvet (kígyószisz) javasolnak. Utóbbi esetében az áfonyára öntött gyümölcspárlat is hatásos lehet (napi egy-két kanállal ajánlott fogyasztani), ám cukrot nem szabad tenni a készítménybe. Régi recept alapján a fokhagymára pálinkát öntenek, amit egy-két hónapig állni hagynak, az így készült folyadék a vérnyomásproblémákkal küzdőknek ajánlott. „Fontos, hogy a teafüveket forrázni kell, hiszen főzésük esetén a hatóanyagok egy része elpárolog” – jegyezte meg Cseresznyés Ferenc.

Amihez orvos kell!

A fagyöngy szára és levele – amit többnyire almafáról szednek – a görcsöket enyhítheti, viszont sokan meddőség ellen is használják. A növény gyümölcse ugyanakkor mérgező, ezért használat előtt érdemes szakemberhez fordulni. „Régen a tüdőgyulladás gyógyítására használták a gyöngyvirágot, ám ez mára divatját múlta, hiszen mérgező növényről van szó, amely akár halált is okozhat” – mondta Cseresznyés, hozzátéve, hogy orvos ajánlása nélkül nem szabad kezelésre alkalmazni.