
Fekete Réka-Tháliát, Kovács Annamáriát és Koncz Andreát néhány hónappal ezelőtt még a Stúdió színpadán láthattuk a színitanoda produkcióiban. Most már Magyarországon szolgálják Tháliát, egy közös produkciót azonban elhoznak Erdélybe. A Budaörsi Játékszín Sógornők című darabjában mindhárom ifjú színésznő szerepel, s nagyrészt az ő érdemük, hogy „hazahozzák” a darabot.
2011. február 08., 15:452011. február 08., 15:45
2011. február 08., 16:412011. február 08., 16:41
Koncz Andrea szívügye volt, hogy a hazai közönség is lássa a Sógornőket
Február 19-én Székelyudvarhelyen, 20-án Marosvásárhelyen vendégszerepel a Budaörsi Játékszín a Sógornők című darabjával, számunkra jól ismert ifjú színészekkel.
A premier után, már szervezte a hazai turnét
A székelyudvarhelyi születésű Koncz Andrea bevallja, alig járt le ősszel a Sógornők bemutatója, már a premier utáni partin azon gondolkodott, hogyan lehetne elhozni ezt a darabot Marosvásárhelyre és Székelyudvarhelyre is. Felvetette az erdélyi turné ötletét a Budaörsi Játékszín művészeti vezetőjének, Magyar Attilának, aki egyben a darab rendezője is, válaszul pedig csak annyit kapott: szervezze meg. Koncz Andrea pedig nem tétlenkedett, felvette a kapcsolatot a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőségével és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor színházzal is. Majd a Budapestről érkező színészgárda szállásáról, étkeztetéséről is gondoskodott.
Milyenné válnak-válhatnak a nők?
Michael Tremblay komédiájának célkeresztjében a bugyuta tévévetélkedőkön csüggő, katalógusból vásároló asszonyok állnak, de a főbb szereplők ária-szerű monológjaiból megannyi hányatott életút, megaláztatás és az álmokba kapaszkodás elkeseredettsége rajzolódik ki... Azt mutatja meg, hogy bizonyos anyagi és életminőségi színvonal alatt milyenné válnak-válhatnak a nők. A Budaörsi Játékszín művészeti vezetője, Magyar Attila, nem csak rendezője, de lelke is a színdarabnak: rendezői papírjait félrehajítva beáll a lányok közé, hogy megmutassa hogyan is kell ezt egy igazi dáma módjára csinálni, hisz kell egy Madame, aki rendet tesz a sok csivitelő kisasszony között.
Fekete Réka-Thália és Koncz Andrea (balról) a Budaörsi Játékszín darabjában
„Bulvár darab. Könnyed nevettető, igazán közönségnek való, amely csupa női sorsról szól” – mondja Koncz Andrea a Sógornőkről. „A történet arról szól, hogy az egyik nő tévéműsoron keresztül megnyer egy több millió dolláros bélyeget. Ahhoz azonban, hogy megkaphassa a pénzt, fel kell ragasztani több százezer bélyeget, ezért összehívja a barátnőit, hogy egész délután bélyegeket ragasszanak. A mű arról szól, hogy jön ki az irigység a nőkből, hogy áskálódnak egymás ellen, hogyan próbálják ellopni a nagy értékű bélyeget” – mesélt a darabról az ifjú színésznő.
Marosvásárhely és Székelyudvarhely a cél
„Én Lisette de Courval szerepét játszom. Azt a fajta dzsentri világot képviselem, amelyik próbál más lenni, mint a többi. Nagyobbnak, értelmesebbnek akar látszani, mint a környezete, mindig visszanyúl az európai gyökerekhez, és mindenkit lenéz, lekezel. Közben pedig ugyanolyan, mint a többiek, csak neki az a mentőmellénye, hogy elhiszi magáról, hogy Párizsban és az európai kultúrában a helye. Állandóan az erkölcscsősz szerepét játssza, végül azonban ő is ellopja a bélyeget” – mesél saját szerepéről Koncz Andrea.
Baloldalt: Kovács Annamária
A lányok Marosvásárhely mellett Székelyudvarhelyen is bemutatják a darabot, hiszen Koncz Andrea és Kovács Annamária székelyudvarhelyi, Fekete Réka-Thália bár székelykeresztúri születésű, ő is Székelyudvarhelyen járt iskolába.
Tabukat döntögetett valamikor, de ma is világsiker
A Sógornők, Michael Tremblay kanadai író alkotása, bemutatásakor, 1968-ban nagy feltűnést keltett és azóta is nagy sikerrel játsszák a világ színpadain, a darab ugyanis akkoriban egy sor tabut döntött meg: a történetben nyolc nő szerepel, akik az addig lenézett montreali proli-argót, a trágárságokkal is megtűzdelt joual-t beszélik, ráadásul kikezdik az egyházi intézményeket és normákat, hiszen a megesett lány például abortuszra készül. Ezek a jelenségek természetesen korábban is léteztek, de a színpad nem fogadta be őket. A Sógornők a stúdiószínházi bemutatót követően hódító körútra indult. A Budaörsi Játékszín előadásában a rendező: Magyar Attila, a szereplők pedig: Mezei Léda, Rácz-Koncz Eszter, Koncz Andrea, Keller Linda, Fekete Réka Thália, Magyar Attila, Nemes Szabina, Tóth-Hartai Laura, Kovács Annamária.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
szóljon hozzá!