"Föl hát a menyegzőre, készüljön a násznép!"

Csíkszeredából Bogács Áron, Erős Gáspár, Fülöp Ferenc, Antal Tibor, Székelyudvarhelyről Sarkadi Zoltán Gábor mutatta meg, mennyire rátermettek a lakodalmas gazda szerepére. Sarkadi Zoltán Gábor bizonyult ezúttal a legjobbnak, vele beszélgettünk.

– Mikor kezdett el lakodalmakban „gazdáskodni” ?

– Közel nyolc évvel ezelőtt egy kedves ismerősöm megkért, hogy a barátnőjének vállaljam el az esküvőjén való „gazdáskodást”. Először nem akartam, mondtam, nem értek hozzá, de végül belementem. Egy kicsit talán kihívás is volt számomra, meg akartam nézni, milyen is ez a mesterség belülről. Mert azt lehet mondani, hogy ez is egy mesterség. Hiszen jó hangulatot teremteni, megtalálni az épp jelenlevők hangulatát, mindenre odafigyelni nem is olyan egyszerű dolog. Persze, csak akkor, ha ezt komolyan végzi az ember! Végül sikerült megcsinálni a bulit, jó hangulat lett, és innen kezdve több meghívást is kaptam.

– Hogyan néz ki egy lakodalom forgatókönyve?

– Egy lakodalom forgatókönyve a fiatal pár igényei szerint áll össze. Általában van legénybúcsúztató, lánykikérés, lánybúcsúztató, polgári esküvő, templomi esküvő, fényképezkedés, vendéglőbe érkezés, itt köszöntő, előétel, táncmegnyitó, leves, főétel, torta, ajándékszedés, menyasszonyi tánc, második főétel. Nagyjából ezek vannak benne, persze, történnek lopások, különféle ügyességi játékok, próbatételek, és még amit az ifjú párral előre egyeztetünk.

– A lakodalmakban elmondott szövegeket tanulta valakitől, vagy ön írja?

– A szövegeim spontán, improvizatív szövegek. Soha nem írom meg előre, inkább olyan esküvői stand up szövegek. A búcsúztatóim mindig úgy épülnek fel, hogy megismerkedek az ifjú párral, a szülőkkel, rokonokkal, barátokkal, információkat gyűjtök tőlük, amelyeket \"összegyúrok\" a fejemben-szívemben és elmondom. Nem szeretek érzelemmentesen beszélni, persze, ez nem azt jelenti, hogy csöpögős-nyálas szöveget mondanék. Inkább hatást próbálok gyakorolni a jelenlevőkre, hisz ez egy olyan pillanat az életben, amely soha többet nem fordul elő. És szerintem ennek a pillanatnak gyönyörűnek kell lennie.

– Bizonyára számtalan, saját bőrén megélt lakodalmas sztorija van. Elmesélne néhányat?

– Volt olyan esküvőm, ahol egy Magyarországra szakadt hazánkfia meg akarta mutatni, hogy ő mennyire ügyes ember lett ott kint. Ellopta a menyasszonyt, és amikor utánuk mentem, hogy megkérjem, hozzák vissza, akkor verekedni akart velem. Persze, az ilyen helyzeteket is kell tudni kezelni... Ugyanott történt, hívtak az örömanyák, hogy gond van... Mondom, mi lehet? Elvezettek egy fagylaltos hűtőhöz, amelybe bele volt téve a torta egy fém tálcán, a fémtálca pedig odafagyott az aljára... Nem kis időbe és mérgelődésbe telt, amíg sikerült valahogy kibányászni. Volt olyan, amikor egy lakodalomban a menyasszony vissza akarta adni a gyűrűjét, ki kellett békítenem őket, majd ellopták a menyasszonyt, és több mint egy órán keresztül vissza sem hozták. A násznagy teljesen ki volt akadva, szinte összeverekedett egymással a \"tolvaj\" és a násznagy... Én álltam középen...

– Milyen a jó lakodalmas gazda?

– A jó gazda szerintem olyan kell legyen, aki azzal törődik, hogy az ifjú párnak ez a nap a legszebb legyen. Aki odafigyel arra, ami történik, aki minden helyzetet megpróbál megoldani, nem issza le magát az esküvőn, szépen viselkedik az emberekkel, nem beszél csúnyákat. Egy jó gazda szinte családtagnak számít!

A szervező Bíró Zsombor és Gólicza Péter jövőben is szeretné a lakodalmi kiállítással egybekötött Gazda-hajszát megszervezni, de akkor inkább a hagyományőrzést, a „klasszikus” gazdákat helyeznék előtérbe. Mint mondták, „a közönség szerette, nagyon élvezték, de nem vetélkedő formájában kell szervezni, mert minden gazdának más a stílusa, ezért nem is nagyon lehet eldönteni, ki a jobb, nem lehet őket hasonlítani.”