„Balassiul” dalolnak és táncolnak a Csűrszínházban

A mikházi Csűrszínházi Egyesület produkciójaként július 9-én láttak hozzá a Szép magyar komédia című reneszánszkori mű próbájához, amely Török Viola rendezésében kerül színpadra. A darabot július 26-án 20 órától nyilvános főpróbán láthatja először a közönség, a bemutatóra július 27-én kerül sor, a következő előadás pedig július 28-án lesz. A finomított, kissé átdolgozott szöveg a ma emberéhez szól, a Mikházi Csűrszínház, a természet illatai, hangjai pedig ideális hangulatot kölcsönöznek a darabnak – mondta Török Viola rendező a hétfőn tartott, kissé rendhagyó csűrszínházi sajtótájékoztatón. „A darabnak szüksége van erre a nyugalomra, és így a néző is jobban ráhangolódik az előadásra, itt minden természetessé, otthonossá válik” – tette hozzá a rendező.

Tánccá szőtt szöveg

A mű csűrszínházi színrevitelében zene, tánc és költészet szorosan összefügg, akárcsak a költő korában. Kevesen tudják, de Balassi Bálint kora egyik legnagyobb táncosa volt, ezért – és nemcsak – az sem csoda, hogy az előadás szerves részévé válik a tánc. Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus irányításával hat színész és a Bekecs táncegyüttes tizenkét táncosa szövi tánccá a szöveget. „Balassi korának virtualitását, a hajdútáncok férfiasságát ragadja meg a szöveget kiegészítő tánc, abban a korban a költészet zene nélkül elképzelhetetlen volt” – mondta Könczei Árpád. Az eredeti zene és koreográfia mellett vajdaszentiványi néptáncot is „belecsempésznek” a szerelemről, az egymásra találásról, a boldogságkeresésről szóló reneszánsz alkotásba.

Káposzta- és eperforma

A Szép magyar komédia az 1500-as években született, az első magyar színdarabnak számít, ráadásul az első magyar költő írta. A félévezredes darab színpadra állításának nagy kihívása volt az ének és hangszerek összehangolása a színészek tudásával, tehetségével, ugyanis mindegyik színész hangszeren is játszik a darabban – mondta Török Viola, aki úgy véli: most még csak elképzelni lehet, hogy az előadásban hogyan érvényesül majd a szöveg. „A lényeg megmaradt, csak fogyaszthatóbb” – összegezte egy korábbi sajtótájékoztatón a rendező.

A jelmezek és a díszlet Szélyes Andrea és Török Viola nevéhez fűződnek. A jelmezeket is Mikházán szabják-varrják, és arra törekednek, hogy összehangolják a reneszánsz elemeket a népviselettel. Lesz káposzta- és eperforma ruha, ezek is a természetközeliséget sugallják – árulta el Szélyes Andrea. A csűrszínház fadeszkái, a nyitott tér, illetve a természet hangjai, illatai is mind-mind részei a díszletnek, így válik természetesebbé, otthonosabbá, így lesz a miénk a darab. Könczei Árpád szerint pedig így lesz a miénk ez a sajátságos, nyitott terű Mikházi Csűrszínház is, amely hiánypótló Erdélyben.