A 30 éves háborúban elpusztult, most azonban visszatért Marosvásárhelyre a pestis

Ez a kiállítás két és fél évvel ezelőtt Budapesten született, majd vándorútra indult. „Budapest után Békéscsabán és Szegeden mutattuk be, a siker hatására pedig a székely múzeumok összefogva erdélyi vándorútra hívtak minket” – fogalmazott az utolsó erdélyi állomás megnyitóján a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgató helyettese, Magyar László András.

500 évet pusztított, de voltak pozitív hatásai is

A Maros Megyei Múzeum Várbeli épületében található tárlat célja, hogy a jelentős, rendkívül pusztító járványt történeti és kulturális szempontból bemutassa. Végigjárva a kiállítás termeit nem csak a betegségről tájékozódhatunk, hanem annak következményeiről is. „A pestis hatott az orvostudományra, a közegészségügyre, a társadalomra, az emberek mentalitására, kultúrájára, sőt a vallásra is” – hívta fel a figyelmet Magyar László András.

Az első teremben a betegség különböző válfajaival ismerkedhetünk: a szakszerű leírás mellett különböző bábukon ábrázolják a pestis tüneteit. Elfeketedő végtagokat, orrot, szájat láthatunk, de a betegség kezdetét jelző az úgynevezett bubókat (daganatokat) is érzékletesen mutatja be a tárlat.

„Köszönet” a 30 éves háborúnak

„Magát a kórokozót 1894-ben tudták kimutatni, a gyógyítás pedig csak még később, az 1920–30-as években lett lehetséges, mégis Nyugat-Európában a 18. század második felére eltűnt a betegség” – magyarázta Horányi Ildikó főmuzeológus. Ez azért lehetséges, mert a pestis parazitája annak a patkánybolhának, amely a házi patkány vérét szívta. A 30 éves háború seregeivel együtt érkezett meg hozzánk a norvég patkány, amely agresszívebb és erősebb lévén kiszorította az emberek körül élő házi patkányt. A patkánybolha pedig már nem szerette a norvég patkányt, így mondhatni a 30 éves háborúnak „köszönhetjük”, hogy a pestis nem tombolt tovább.

Csak templomba járni volt szabad

Bár nem tudták mi okozza a betegséget, majdnem mindannyian egyetértettek azonban abban, hogy Isten büntetése a pestis. „Járványok idején megélénkült a vallási élet, sőt a templomba járás volt az egyetlen olyan közösségi forma, amit nem tiltottak be” – magyarázta Horányi Ildikó, aki elmondta, hogy a tárlat összeállításában is fontos szerepet kapott a hit. Aki belép a jelképes templomkapun pestiskereszteket, és festmények láthat, amelyeken pestisszentek gyógyítanak. Műtárgyak szempontjából ez a kiállítás leggazdagabb része, ahol kegyességi érméket, amuletteket, Zakariás-kereszteket tekinthetünk meg.