Lelki éheztetés – az ártalmatlan fogyókúráktól az evészavarokig
Az evészavar kezdődhet egy ártalmatlan fogyókúrával, amit egy túlsúlyos vagy magát annak tartó ember kezd el azért, hogy lefogyjon
Fotó: Pixabay.com
Az adott társadalom szépségideáljai, amelyet a csontsovány modellek, sztárok képviselnek mind befolyásolják az evészavaroknak nevezett betegségek kialakulását. Meglepődnénk, ha tudnánk, milyen sok embert, főként nőket érintenek ezek a betegségek. Azonban csak azokra hat károsan a média által bemutatott valótlan testalkat, akik már gyerekkori tapasztalataik miatt fogékonyak a befolyásolásra, önbizalmuk változó, csalódtak a fogyókúrákban, lelki gondokkal küszködnek. Dr. Suba Réka, marosvásárhelyi életmód és táplálkozási tanácsadóval jártuk körül a két leggyakoribb evészavart, az anorexiát és a bulimiát.
Hajnal Csilla
2017. szeptember 01., 16:372017. szeptember 01., 16:37
2017. szeptember 01., 21:002017. szeptember 01., 21:00
Mindkettő kezdődhet egy ártalmatlan fogyókúrával, amit egy túlsúlyos vagy magát annak tartó ember kezd el azért, hogy lefogyjon. Csakhogy van, aki nem képes kontrollálni a folyamatot, és akkor sem tudja abbahagyni az állandó evés- és súlyellenőrzést, ha már elérte a kezdetben kitűzött célt – magyarázza a szakember.
Olyan lelki eredetű evészavar, amelynek során az egyén erőteljesen törekszik arra, hogy lefogyjon. Az ebben szenvedők rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy általában normális testalkatúak. A személy testképe torzult, mások testét valósan meg tudja ítélni, viszont magát nem.
Tünetei közé sorolható a menstruáció leállása, erőteljes fogyás, túlzott idegesség, meddőség, vérszegénység, csonttörésekre való hajlam. Hogy miért hajlamos valaki az önéheztetésre, elég nehéz kérdés. Sokan túlságosan maximalisták, folyamatosan leértékelik magukat, különböző félelmeik vannak, és rögeszmés viselkedészavarokkal küszködnek.
A személy testképe torzult, mások testét valósan meg tudja ítélni, viszont magát nem
Fotó: Pixabay.com
Ez egy kényszerbetegség, melynek során az egyénre evési rohamok törnek rá, amelyek után önmagát hánytatja, hogy elkerülje az elhízást. A bulimia háromszor gyakoribb, mint az anorexia. A bulimiások is az anorexiásokhoz hasonlóan állandóan testsúlyukkal foglalkoznak, betegesen félnek az elhízástól. Ez az étkezési zavar akár a gyermekkorból is jöhet. Sok anya esik abba a hibába, hogy ha gyermeke sír, etetéssel igyekszik orvosolni a problémát. Így a kicsi felnőtt korában is evéssel igyekszik majd magán segíteni, ha valami miatt rosszul érzi magát, vagyis az evés lesz a menekvése. küszködnek – meséli Suba Réka.
Amikor az evés bűntudattal jár
Az anorexiás és a bulimiás emberek számára az evés bűntudattal jár. Mint mondja, az egyik már eleve elutasítja az ételt, mert fél, hogy elhízik, a másik nem tud ellenállni, elfogyasztja, és utána szabadul meg tőle.
– teszi hozzá a marosvásárhelyi szakember.
Akkor mégis mi lehet a megoldás abban az esetben, ha nem vagyunk megelégedve saját testképünkkel – tettük fel jogosan a kérdést. „Mostanában a teljes életmódváltások népszerűek, amelyek az étkezésen túl, a testmozgásra, sőt az alvásra is kiterjednek. Úgy tűnik jelen pillanatban, hogy az egyén ezzel hosszútavú sikert tud elérni a testsúlyának a megtartásában, ami önbizalmat ad neki, javul a kisugárzása és közérzete, valamint sokkal tudatosabban fogja élni az életét” – válaszolta a tanácsadó.
A média által bemutatott valótlan testideál is egy hajlamosító tényezőt jelenthet ezekre a betegségekre
Fotó: Pixabay.com
Hozzátette, a média által bemutatott valótlan testideál is egy hajlamosító tényezőt jelenthet. Azonban károsan csak azokat befolyásolja, akik már gyerekkori tapasztalataik miatt fogékonyak a befolyásolásra, önbizalmuk változó, csalódtak a fogyókúrákban, csodabogyókban, és nehezen tudják megvalósítani a vágyaikat. Tehát önmagában a csontsovány modellek látványa nem tesz senkit anorexiássá, hacsak nem rendelkezik már eleve lelki tényezőkkel.
Lehet-e rajtuk segíteni?
Ha már kialakult az evészavar, fejezzük ki véleményünket az illetőnek, ajánljuk fel a segítségünket, abban, hogy megfelelő szakemberhez forduljon. Mielőtt szembesítjük a személyt a problémával, készüljünk fel arra, hogy lehet, hogy ingerültté és zárkózottá válik – mondta el Suba Réka. A másik lehetőség, hogy jó néven veszi, hogy valaki figyel rá és segíteni szeretne rajta. Mindenesetre úgy kell a segítségünket felajánlani, hogy azzal ne bántsuk meg az illetőt, ez ne legyen számára kellemetlen, ne érezzen szégyent velünk szemben. Legvégül mégiscsak a problémával küzdő egyénnek kell eldöntenie, hogy segítséget kér-e. Ha ő úgy dönt, hogy nem akar ezzel foglalkozni, nagyon kevés az esélye annak, hogy segíteni tudunk neki – tette hozzá.
Suba Réka úgy véli, lehet segíteni az evészavaros embereken, de csak ha ők is akarják
Fotó: Boda L. Gergely
Ezek a zavarok nagyon bonyolultak, így a gyógyulás is nemcsak az evési szokások megváltoztatásában áll. Az étkezési problémákkal küzdő emberek csatája csak akkor lehet hosszú távon is sikeres, ha a gondolkodásuk és az érzelmeik is alapvetően megváltoznak. Valójában, ha megváltozik a gondolkodásuk, ez maga után fogja vonni az érzelmeik valamint a viselkedésük megváltoztatását is, és ez biztosítja azt, hogy nem esnek vissza – mondta el Suba Réka életmód és étkezési tanácsadó.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!