Hirdetés
Hirdetés

Gyógyulni vágyó anyasebek

Tehetetlenség, kiszolgáltatottság – sokan így élik meg a beavatkozást •  Fotó: Boda L. Gergely

Tehetetlenség, kiszolgáltatottság – sokan így élik meg a beavatkozást

Fotó: Boda L. Gergely

Bár egyes esetekben már lehetősége van a nőnek, hogy maga válassza a császármetszést a gyerek világrajövetelének módjaként, a legtöbbször még mindig egészségi okok indokolják a műtétet. Aki pedig nem erre készült, annak jóval nehezebb is feldolgozni ezt a komoly beavatkozást. Hogy mi okoz problémát, és mi segíthet? Ezt a témát járjuk körül tapasztalataikat megosztó anyukákkal, valamint szakemberrel is.

Szász Cs. Emese

2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55

A szeméremcsont fölött, haránt irányban. Nem, nem tetoválás. Seb. Ami része lett a testnek, léleknek. Még élénk, érzékeny. Anyaseb. Sokszor így nevezik a császármetszés által keletkezett vágást a női hasfalon. Az anyaseb azonban nem csak kívülről fáj, sok esetben lelkileg is nehéz feldolgozni, hogy bár meglett a várva várt gyerek, a „célba érés előtt elesett az ember az olimpián”.

Elmarad a katarzis

Kovács Réka Rozália pszichológus szerint az utólagos lelki gyógyulás szempontjából jobban viseli a műtétet az, aki maga választotta a császármetszést, mert ő ilyenformán gyakorolt kontrollt a saját teste fölött.

Hirdetés

Azokban a kismamákban azonban, akik nem erre készültek, sok kérdőjel maradhat, többek közt az is, hogy vajon tényleg indokolt volt-e a műtét.

Idézet
Sok anya veszteségként éli meg a császármetszést, tehetetlenséget érez és kiszolgáltatottságot.

Nem egy esetben olyasmivel is indokolják a műtétet, ami az anyát teszi felelőssé: hogy nem tágult, hogy lassan haladt, hogy nem működött a teste elég jól” – mondja Kovács Réka Rozália.

Hozzáteszi, a császáros statisztikák elég riasztóak,

vannak kórházak, amelyekben a szülések 35-40 százaléka végződik császármetszéssel, de olyan intézményt is tud, amelyben 60 százalék ez az arány.

Ami a pszichológus szerint elég hihetetlenek tűnik, mert lehetetlen, hogy a nő elfelejtett volna szülni.

„Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy ez olyan, mint amikor az olimpián a célba érés előtt elesik az ember. De nyilván egyénfüggő, hogy ki hogyan éli meg, van, aki könnyebben, van, aki nehezebben, de sok esetben számolnak be arról, hogy elmarad a katarzis, ami a természetes szülés gyakori velejárója. Emellett a műtét egyéb problémákhoz is vezethet, ugyanis később kapja meg ilyenkor az anyuka a babát, ami szoptatási, esetleg kötődési problémákhoz is vezethet, s így nem csak a fizikai, de a lelki felépülés is nehezebben mehet” – fogalmazott a pszichológus.

Mára már ékszer a vágás

Herbszt Simon Eszter két császármetszéssel született gyermek édesanyja, bár mára megtanulta elfogadni, hogy így alakult, s tudja, hogy nem attól lesz jobb vagy rosszabb anya, hogy természetes úton születtek a gyerekei vagy sem, mégis élénken él benne, hogy rosszulesett mindkét műtétje.

Nincs mindenkire érvényes recept az anyasebekből való felépülésre •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Nincs mindenkire érvényes recept az anyasebekből való felépülésre

Fotó: Boda L. Gergely

„Nem így akartam, mert tudom, utána olvastam, hogy mennyivel jobb anyának és babának együtt végigjárni ezt a közös, göröngyös utat a nagy találkozásig. Huszonhét óra vajúdás után, életmentés közben született meg a fiam. Most már hálás vagyok, hogy ott és akkor épp minden úgy alakult ahogy, habár

Idézet
hosszú ideig nem tudtam elfogadni azt, hogy nekem nem adatott meg a nagybetűs élmény. A másmilyen (újjá)születés élménye.

A fiunk után hamar jött a picur lányunk is. Ő is császármetszés. S ezt, másodszorra, még nehezebb volt elfogadni. A félelem, hogy rendben lesz-e minden, hogy megint szabnak, megint varrnak, a műtő, a tumultus az ágy körül, a fények. Hogy megint távol lesz tőlem, mert hát a császáros anyuka legalább egy napig fekszik, s minden mozdulatnál érzi, hogy elvágták” – eleveníti fel emlékeit az édesanya, aki végül egy császárfeldolgozó tanfolyam után volt képes elfogadni azt, hogy mindkét esetben – akkor és ott – ez volt a legjobb. Így ma már büszkén mondja, hogy a hasán lévő vágása a büszkesége, ékszere, amely örökké a bőrén marad mint gyermekei érkezésének a helye.

Van, akinek nem jelent gondot az elfogadás

Hogy nem mindenkinek jelent ez lelki sebeket, azt Molnár Sántha Ágnes története bizonyítja. „A legnagyobb fiam orvosi okból, téraránytalanság miatt született császármetszéssel, később testvérei az első műtétre, illetve a kis korkülönbségre való tekintettel szintén így jöttek világra. Az én felépülésem bizonyára hosszabb ideig tartott, mintha természetesen születtek volna, de érzelmileg könnyen túlléptem rajta, és hálás voltam azért, hogy mindannyian jól vagyunk.

Idézet
A gyermekek szempontjából semmilyen hátrányát nem észleltem azóta sem.

Annak ellenére, hogy a császármetszést ellenző anyukáktól gyakran hallottam olyan véleményt, miszerint az így született gyermekek bátortalanabbak, félénkebbek, vagy hogy az anya-gyermek kapcsolat nem lehet annyira bensőséges, mint a természetes szülés után. Ezeket egyáltalán nem tapasztalom” – mondja három császármetszés után a négygyermekes édesanya, aki szerint ezekben a kérdésekben a nevelkedés körülményei fontosabbak, mint a születés módja.

Gyógyírként szolgáló kimondott szavak

„Kicsi leányom császármetszéssel jött a világra. Bár nagyon készültem a természetes szülésre, a baba farfekvése ezt nem tette lehetővé. Az utolsó pillanatban sem sikerült elfogadnom, hogy ez a legmegfelelőbb út, ez az a születés, amit ő választott magának, és ebben nem én fogok irányítani. Így lettem császáros anyuka, így lettem méhe egységét elsirató nő” – fogalmaz Kun Csilla kétgyermekes anyuka, aki úgy érzi, sok édesanya őriz hasonló történetet, s kevés tudta feldolgozni az átélt traumákat. Éppen ezért gondolta úgy, hogy

erről beszélni kell, hogy a kimondott szavak és a halló fülek gyógyírként szolgáljanak a lelki sebekre.

Ezért szervezték meg az Énidő honlap csapata segítségével az Anyasebek című kerekasztal-beszélgetést, amelyen amellett, hogy császáros anyukák osztják meg történeteiket, szakemberek is mankót nyújtanak a felépülésben.

Nincs mindenkire érvényes recept

A pszichológus szerint nincs mindenkire érvényes recept az anyasebekből való felépülésre, saját példáját azonban fel tudja hozni. A háromgyerekes Kovács Réka Rozáliának a legelső gyereke jött császármetszéssel a világra, mivel nem így tervezte, kudarcként élte meg. „Sokáig még azt sem tudtam, hogy mondjam, hogy jött világra a gyerekem: nem tudtam úgy mondani, hogy szültem, csak épp megszületett. Az nem ugyanaz. Végül

Idézet
a női önbizalmamat és a testembe vetett hitemet az adta vissza, vagy inkább az hozta meg, hogy a második gyereket természetesen szültem.

Másfél év van az első és a második gyerek közt, itt hallani sem akartak arról, hogy megpróbáljam természetes úton megszülni, végül Budapesten, nem otthon, de otthoni körülmények között sikerült megszülni a gyerekem. Ez adta vissza a hitet a testemben, s bizonyította, hogy a nő szülésre van teremtve. Ez nem recept. Csak az én történetem” – zárta a háromgyerekes édesanya.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.

Egy hétköznap ízei
Egy hétköznap ízei
2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából

Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.

Lusta asszony rétese – videó
Lusta asszony rétese – videó
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Hirdetés
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.

Esterházy-rostélyos
Esterházy-rostélyos
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.

Mi legyen a karácsonyfával?
Mi legyen a karácsonyfával?
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják

Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,

Szondy-Adorján György: Alapszín
Szondy-Adorján György: Alapszín
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

2026. január 07., szerda

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből

A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
2026. január 07., szerda

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből

Hirdetés