Toyota Corolla Sedan. Amit a nyereményautónkról tudni kell

A Corolla páratlan világmodell: tizenöt különböző üzemben gyártják, több mint 150 országban forgalmazzák, és ez a típus teszi ki a Toyota nyolc évtizedes történelme során értékesített összes autó egyötödét.

Alacsony súlypont, merev karosszéria

A legújabb, 2018-ban bemutatott Corolla a Toyota új generációs globális padlólemezének (TNGA) közepes méretű autók számára kifejlesztett GA-C változatára épül. A rendhagyó platform intelligens térkihasználása révén nagyfokú szabadságot adott a formatervezőknek, hogy tágas utasteret alakítsanak ki – ez azonban csak egyike a számos előnynek. A könnyű és merev padlólemezzel együtt érkeznek az alacsony súrlódású lengéscsillapítók és a MacPherson első rugóstagok. A hátsó futómű többlengőkaros. A platform másik fő előnye, hogy az ülések mellett a felépítmény nagyobb tömegű elemei is mélyebbre kerülhettek, így az autó súlypontja is nagyon alacsony – ami kivételes hatással van a vezetési élményre és a kanyarvételi tulajdonságokra, manőverezhetőségre.

A megkerülhetetlen

A Corolla lépcsőshátú – szedán – változata nem véletlenül kelti igazi családi autó benyomását: a hosszú, 2,7 méteres tengelytávnak köszönhetően mind az öt ülésben megfelelő kényelemmel kényeztet, miközben karakteres külsejével magára vonzza a tekinteteket. Megkerülhetetlen gépkocsi, ránézésre is minőséget sugalló karakteres elemekkel, jellegzetesen japán formákkal – túlzás nélkül kijelenthető, hogy további töretlen sikerre van ítélve a típus.

A csoda neve: Valvematic

Az autóipart manapság lökettérfogat-csökkentés és – ennek ellensúlyozásaként – „turbósítás” jellemzi. Az egyre kisebb hengerűrtartalmú, gyakran mindössze háromhengeres motorok között igazi felüdülés a nyereményautó „egyszerű” 1,6 literes szívó benzinmotorja. A Valvematic nevű erőforrás változó szelepvezérlésű és szelepemelésű, tulajdonképpen a Toyota rendkívül sikeres, kettős, intelligensen változó szelepvezérlésű (Dual VVT-i) rendszerének továbbfejlesztése.

A Valvematic motor képes a szívóoldalon a szelepek nyitásának idejét és időtartamát is szabályozni. Ennek eredményeképpen kisebb a fogyasztás, továbbá csökken a károsanyag-kibocsátás is. A rendszer hatékonyságát a változó hosszúságú szívócső is javítja: kis és közepes fordulatszámon gyorsítja a motorba áramló levegőt, javítja az égés hatásfokát. Nagyobb fordulatszámon a szívócső teljesen nyitva van, így a levegő rövidebb úton jut be a motorba, ezáltal növelve a teljesítményt. Mintapéldája ez a motor annak, hogy miként lehet tartósságot nyújtva „talpon maradni” az egyre fojtogatóbb környezetvédelmi normák idejében. A 132 lóerős maximális teljesítmény többszörösen meggyőző érték: az autó kevesebb mint tíz másodperc alatt gyorsul óránként száz kilométeres tempóra, a végsebesség pedig eléri a 200 km/órát. Ez minden közlekedési helyzethez elegendő.

Business: mindent bele!

A majdani szerencsés nyertes a látványos formaterven, a végtelenül megbízható benzinmotoron és a korszakalkotó műszaki kuriózumokon túl rengeteg „kézzel fogható” kényelmi és biztonsági funkciónak is örülhet a székelyudvarhelyi Euro-Car Trading hivatalos Toyota-márkakereskedéstől beszerzett autóban.

A Business felszereltségi szinthez jár ugyanis – a teljesség igénye nélkül – 4,2 hüvelykes színes központi kijelző bluetooth-kapcsolódási lehetőséggel, hat hangszórós audiorendszer, két USB-csatlakozó, CD-lejátszó, elektronikus kézifék, első-hátsó könyöklő, kétzónás klíma, magasságban állítható vezetőülés, két hátsó légbefúvó, 60/40 arányban osztottan dönthető hátsó ülések, multifunkcionális kormánykerék, első-hátsó elektromos ablakemelő, hét légzsák, gyermekülés-rögzítő, fűtött és elektromosan állítható külső visszapillantó-tükrök, első-hátsó parkolószenzor, sávtartó asszisztens, adaptív cruise control, ledes nappali menetfények és automata fényszórók.

A tizenkét nemzedék ötvenhárom éve

Minden idők legnagyobb darabszámban – több mint 44 millió – eladott autójából az elmúlt közel öt és fél évtized során tizenkét generációt mutattak be. A típus története 53 évvel ezelőtt, 1966 novemberében Japánban kezdődött: a gyártó első népautója 1,1 literes motort kapott, hátsókerék-hajtással, kétajtós szedán karosszériával. Akkora siker lett, hogy az addigi havi negyvenezer darabos Toyota-gyártókapacitást gyorsan növelni kellett. A második nemzedék 1970-ben indul útjára, akkor, amikor a típus már túl volt egymillió eladott darabon. Mindössze négy évvel később, 1974-ben már a harmadik Corolla gördült le a gyártósorokról – akkor még ritkaságszámba menő újdonságokkal. A negyedik Corolla szedán kivitelei utoljára készültek hátsókerék-hajtással. Ha ötödik generáció, akkor „Hacsi”: a hátsókerekes élményautók történelmének meghatározó szereplője az AE86 típusjelű Corolla, ismertebb nevén Hachiroku – ez volt „fapados” testvéreit messze túlszárnyaló, nemzedékének legendás autója. Az egyszerűen „minőség” szlogennel kínált hatodik generációnál (1987–1991) az elődhöz képest közel kétezer módosítást végeztek. Nem meglepő, hogy még ma is sok szolgál belőlük. A Corolla VII (1991–1995) vonzerejét és egyéniségét három fontos összetevő alkotta: a stílusos megjelenés, a biztonsággal kombinált menetteljesítmény és a megbízhatóság. A nyolcadik verzió európai kivitele új dizájnirányelv szerint épült, a rali-világbajnokságon is a csúcsra érve. A kilencedik nemzedéket (2000–2006) már Európában tervezték, a 21. század elvárásainak megfelelően. A tizedik generáció (2006–2013) jelentős változást hozott: a kombi gyártását beszüntették, a csapotthátú modelleket Auris névre keresztelték át, Corollaként csak szedánt lehetett kapni. A tizenegyedik nemzedék (2013–2018) már közelebb hozta hozzánk a futurisztikusabb, rendhagyóbb formatervű Toyotákat, míg a tizenkettedik, jelenlegi modell „visszatért az alapokhoz”: a hatchback Auris eltűnt a kínálatból, mostantól valamennyi karosszériaváltozat Corolla név alatt fut.